A 60. Közgazdász-vándorgyűlés került megrendezésre Szegeden 2022. szeptember 22-23-án, aminek keretében hangzott el MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak kerekasztalbeszélgetése Innovációs sikerfeltételek a kis- és közepes vállalkozások körében címmel.
A bevezető előadást Csath Magdolna tartotta, amelyek betekintést nyújtottak abba, hogyan gondolkoznak a hazai vállalatok az innovációról. Ezt kerekasztal beszélgetés követte, ahol Pongrácz Ferenc moderálásával meghallgathattuk Szabó István gondolatait az innovációról, mesélt Megyeri Péter az Etelburg sikeréről és Simon Attila betekintést nyújtott a Herendi Porcelán Manufaktúra üzleti gondolkodásába.
Csath Magdolna először is az innováció fogalmát tisztázta. Sokak szerint csupán a cégen belüli újításokat értik a fogalom alatt, azonban ez ennél összetettebb. Az innováció megoldásokat nyújt a vállalatnál felmerülő problémákra, azonban ehhez elengedhetetlen a megkérdőjelezés. Fontos, hogy a vállalat vezetője munkakörnyezetében folyamatosan kérdéseket tegyen fel. Ha ezek a kérdések megvannak, már csak a válaszokat kell erre megtalálni. Ezek a válaszok megoldásokat nyújtanak, amik a jövőbe mutatnak a vállalat életútjában. Az innováció jövőorientáltsága mellett, emberközpontú is. Fontos, hogy a vezető ne csak megkérdőjelezzen, hanem motiválja is környezetét.
Csath Magdolna és kutató csapata különböző szempontból vizsgálta meg a vállalatokat. A kutatásuk célja, hogy feltérképezzék a vállalatok jövőorientáltságát kérdőívekkel és interjúkkal. Olyan vállalatokat helyeztek a középpontba, amelyek hazai viszonylatok közt nyertek támogatásokat. Megvizsgálták Magyarország helyzetét az EU-s statisztikák alapján: 25. helyen vagyunk a foglalkoztatottságot tekintve, 22. az innovatív cégek arányában. Jól szerepel az ország az állami innovációs támogatások nyújtása terén, azonban igen gyenge eredményeket nyújt az intellektuális eredmények és az innovatív cégek alkalmazotti arányában.
A kutatási alapot nemzetközi tendenciák adták: Svédország, Luxemburg és Izrael. Svédország igen erős a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás terén. Az országban nincs pályázat írás és korrupció sem. Luxemburgban előtérbe helyeződik a csoportmunka kultúrája és a tudás megbecsülése tekintetében. Izraelben meglepően felértékelődik a kudarc szerepe, mivel ha valamit másodjára csinálsz, az sokkal jobb, mintha sosem csináltad volna. Erős az informális rendszerük, az együttműködés bizalmi alapokon nyugszik. Az ország sem híve a pályázat írásnak.
A hazai tendenciákban főként a megvásárolt innováció kap hangsúlyt, a vállalatoknak nincs jövőbeli céljuk. A pályázatok során nem vizsgálják mennyire hatékonyan költik el a pénzt. Az együttműködésnek sincs a vállalatoknál akkora hagyománya, mint külföldön. A megkérdezettek bizalomhiányra hivatkoztak. A megkérdezettek véleménye a pályázatokról az, hogy túl nagy a bürokrácia, a korrupció és ezzel ellehetetlenítik a kisebb vállalkozások esélyeit.
A kutatás során megkérdezték a résztvevőket arról is, hogy mi nehezíti az innovációt. Sokszor találkoznak megélhetési pályázatokkal, amelyek célja csupán a vállalat életben tartása. Nincs olyan innováció a háttérben, ami a jövőre utalna, hiszen a jelen helyzet fenntartásáért pályáznak a pályázók. A feldolgozóiparban nehezíti a helyzetet az is, hogy sokszor nem fogadják el a pályázatoknál magát az innovatív ötletet. A pályázás folyamatát továbbá az is nehezíti, hogy a pályázó és a kiíró között nincs élő kapcsolat.
Összességében tehát elmondható, hogy az innovációhoz nem elég a pénz, szükség van tudásra, motivációra megfelelő környezetre és kreativitásra. Elmondható, hogy fejlődés nincs innováció nélkül.
Az előadást követő kerekasztal beszélgetés moderátora Pongrácz Ferenc volt, aki az EIT Health InnoStarts regionális igazgatója és az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke. A kerekasztal résztvevője volt Csath Magdolna egyetemi oktató, aki az MKT Versenyképességi és Informatikai szakosztályainak elnöke és Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, Megyeri Péter az Etelburg társ alapítója és Simon Attila a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. vezérigazgatója.
Szabó István pár szót fűzött Csath Magdolna előadásához. Az ő kutatási tapasztalatai alapján a vállalkozói szférában sokszor fogalmazódik meg a cégek felé, hogy miért nem innoválnak. Erre sokszor azt a meglepő választ kapják, hogy nem látnak rá okot. Azoknál a vállalatoknál, amelyek mégis innovációra adják a fejüket, sokszor tapasztalják, hogy a „Spray and pray” technika nem működik. Ezt hangsúlyozta előadásában Csath Magdolna is: nem elég pénzt fecskendezni az innovációba, ennél több kell ahhoz, hogy működjön.
Megyeri Péter az Etelburg társ alapítója egy sikeres irószergyártó céget vezet. A tollak a régmúlt hagyományait testesítik meg egy jövőbe mutató technológiával. Az irószer innovációs projektjei során törekedtek a fenntarthatóságra és előtérbe helyeztek különböző értékesítési formákat és vevői igényeket. A Covid járvány okozta nehézségek miatt fordultak a social media felé, és nyitották meg webshopjukat. A vevői igényeknek megfelelően pedig beruháztak egy olyan gépre, amely egyedi szint képes keverni. A projektek legtöbbször saját finanszírozásiak voltak, azonban voltak igénybe vett pályázatok is. A márka építése szempontjából fontos a tollak levédése, a tinta színek szabadalmaztatása, ezen feladatokat külső szakemberek végzik el.
Simon Attila a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. rávilágított arra, hogy ma már elmondhatjuk, hogy a válság helyzetek is innoválódnak. A vezérigazgató vezette a céget a 2008-as válság ideje alatt, a Covid járvány közben és a jelenlegi háborús válságban is helyt áll a cég élén. Elmondása szerint minden válsághelyzet egy kicsit más, és más-más stratégiák kidolgozására volt szükség. A jelen úgy definiálta az innovációt, hogy az optimális vállalti környezet és a valós vállalati környezet különbsége, amelyben kihívásokkal találkozik a vállalat és az innováció mutat erre megoldást. A cégek tekintetében nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az optimális vállalati környezet, mivel ezek mindig egyedi helyzetek. Ezek ismeretében nehéz meghatározni a hatékony innovációt is. A cég azonban az új termékek palettáját minden nap bővíti, aminek két forrása van: vevői igények alapján összeállított ötletek és a belső pályázatok alapján beérkezett művek. Ezeket a cég különleges csapata dolgozza fel, és dönti el, hogyan készítenek új termékeket. Azonban Simon Attila is kihangsúlyozta, hogy nem a pénz a legfontosabb az innováció során, hanem a kreativitás és a szaktudás. A vállalat ebből fakadóan innovációit saját forrásból finanszírozza.
A vállalati szektorban jelenleg Magyarországon a pénz motivál. Sokak szerint ez elegendő a vállalat fejlődéséhez, azonban ehhez több minden szükséges. Az alkalmazottak szaktudása és motiválása nélkül a vállalat nem tud a jövő felé indulni, hiszen a „vásárolt innováció” nem minden esetben segíti a vállalatot a jövőbeli céljaihoz.