Kapcsolódva a fejlődésgazdaságtan.hu honlapon, 2022. november 11-én, Szabó Dorottya A vezetőképzés fontosságáról írt cikkéhez a rendelkezésre álló hazai adatok alapján a magyar felnőttképzésen belül a vezetői képzések mintegy negyedszázados gyors áttekintésére vállalkoztam.
A felnőttképzés adatforrásai az elemzett időszakokban az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) online felnőttképzésre vonatkozó statisztikái voltak. A vezetőképzés tendenciáinak jobb megértéséhez rendszereztem a képzések sajátosságait.
- A felnőttképzésben résztvevő vezetők megkülönböztetése a megszerzett képzettség FEOR kódjai (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) alapján történt. A vezetőknek szóló képzések ágazati jellege a KEOR (Képzési Területek Egységes Osztályozási Rendszere), az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák az UNESCO és az Európai Unió szabályai alapján kerültek besorolásra. (Azaz FEOR kódok szerint határoztam meg a képzések közül a vezetőknek szólókat, ebben a KEOR kódok ezek ágazati jellegének besorolását segítették).
- Az elemzett 1995 és 2020 közötti időszakot három szakaszra bontva vizsgáltam: az 1995-2006 közötti évek után a két teljes uniós költségvetési ciklus, a 2007-13 és 2014-20 közötti időszak tendenciáit értékeltem.
A hosszú idősor alapján a gazdasági szervezetek vezetőinek, az igazgatási- és érdekképviseleti vezetőknek és a statisztikai osztályozás szerint a vezetők közé sorolt törvényhozók együttes aránya az összes foglalkoztatott között az elmúlt negyedszázad alatt fokozatosan csökkent, 7,0%-ról, 4,4%-ra, (lásd 1. táblázat).
1.tábla: A felnőttképzésben tanulók, abból a vezetők számának és arányának alakulása
A felnőttképzésen belül a tanuló vezetők aránya állandó tendenciát mutatott, az időszak alatt 2,0 %-ot tett ki. Az első időszakban, 1995 és 2006 között, 2,2%-os arány volt a felnőttképzésben tanuló vezetők aránya. Ezt követően a képzésben résztvevők számának számottevő emelkedése, megnégyszereződése mellett, a vezetők száma háromszorosára nőtt. Így a vezetők aránya az összesen képzett között némileg csökkent, 1,9 %-ra. Majd 2014 és 2020 között a felnőttképzésben tanulók száma tovább emelkedett, összesen hét év alatt 42%-kal nőtt. A résztvevő vezetők aránya azonban gyorsabban nőtt (+77%-kal), mint az összesen tanulók száma, így 2014 és 2020 között a vezetők aránya a képzésben meghaladta a 2,0%-ot.
Az időszak alatt a felnőttképzésben tanulók számának változását és ebből a vezetőknek szóló képzésekben résztvevők számának alakulását mutatja az 1. ábra.
1.ábra: Felnőttképzésben résztvevők száma és ebből a vezetők száma 1995 – 2020 között évente
Forrás: OSAP felnőttképzési statisztikák lekérdezése
A felnőttképzésben oktatott vezetők képzési területek, ágazatok szerinti megoszlása 1995 és 2020 között azt mutatja, hogy a gazdasági, számviteli, pénzügyi egységek vezetői volt leginkább érintettek a képzésekben különösen 2013-tól. Az üzleti-, pénzügyi-, számviteli képzések növekvő számát magyarázhatja a számviteli szakemberek számára 2013-tól bevezetett évente kötelező képzési kreditrendszer. Továbbá a 2015. éves kiugró adatot magyarázhatja a nemzetközi számviteli szabályok integrálása a hazai számviteli rendszerbe, 2016-tól az IFRS beszámoló rendre való áttérés lehetősége, a nemzetközi számviteli keretrendszer megismeréséhez kapcsolódó továbbképzések, az átálláshoz tartozó ismeretek megszerzése (lásd 2.ábra).
2.ábra: A vezetőképzésben résztvevők megoszlása képzési területek, ágazatok szerint 1995-2020
Forrás: OSAP felnőttképzés statisztikái, KEOR szerint beosztott képzések
A meghatározott időszakok alatt, 1996-2006, 2007-13, 2014-20, a vezetői képzésekben résztvevők ágazati megoszlása rámutat a változások lényeges elemeire (lásd 3.ábra). Az elemzett időszakban a közgazdasági, gazdasági-, üzleti-, ügyviteli képzések határozták meg a vezetőknek szóló felnőttképzéseket, a résztvevő vezetők többsége pénzügyi-, számviteli-, vállalati stratégiai vagy kereskedelmi- vagy vendéglátás és turisztikai szervezet vezetéséhez szükséges ismereteket sajátított el a képzések folyamán. A gazdasági-, üzleti és ügyviteli képzések részaránya 1996-2006 között 84% volt, 2007-13 között 60%, 2014 és 2020 között pedig 84%.
3.ábra: A vezetőképzésben résztvevők megoszlása ágazatonként, időszakonként
1996-2006 2007-2013 2014-2020
Forrás: OSAP felnőttképzés statisztikái, KEOR szerint beosztott képzések
Ágazatok szerint az első elemzett időszakban a vezetők többsége, 54%-a, a kereskedelmi tevékenységet folytató szervezet vezetéséhez szükséges ismereteket, (vállalkozási, üzleti, szolgáltatási, marketing ismereteket) sajátította el. Később, 2007-20 között, a kereskedelmi egység vezetéséhez szükséges ismeretek megszerzése fokozatosan háttérbe szorult. A 2007-13 és 2014-20 időszakban fokozatosan előtérbe került a számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetéséhez szükséges tudás birtoklása. Az összes vezetőknek nyújtott képzéseken belül a közgazdasági ismereteken belül a számviteli, pénzügyi képzések voltak a dominánsak 2014 és 2020 között, négy vezetőből három pénzügyi, számviteli ismereteket szerzett.
Más ágazatok vezetőképzésében 1996-2006 között számottevő volt a mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egység vezetéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése, a vezetők 4%-a ilyen képzésben vett részt, Ugyanez az arány 2007-13 időszakban 2%. Az ipari tevékenységet folytató-, gépgyártó, műszer- és fémipari egység vezetéséhez kapcsolódó képzésekben résztvevők aránya 1996-2006 időszakban 3% volt, majd ezt követően 11%-ra nőtt (2007-13 között), az utolsó időszak alatt 6%-ra csökkent. A gépészethez hasonlóan tartósan jelen van a képzések között a közlekedéssel, szállítmányozással, logisztikával foglalkozó szervezetek vezetőinek képzése, 1% (1996-2006), 4% (2007-13) és 3% (2014-20). Az Informatikai és telekommunikációs tevékenységet folytató egység vezetői számára meghatározott szakmai képzések a felnőttképzésben a 2007-2013-as időszakban jelentek meg, ekkor 3%-a volt arányuk, majd 2014-20 alatt némileg emelkedett 4%-ra. Az építőipari tevékenységet folytató szervezetek vezetőinek képzése 2007 és 2013 között egyszeri jelentős folyamat volt, az időszak alatt 10%-os arányt tett ki ezeknek a szakmai ismeretek a vezetőképzésen belül.
A vezetők képzésének a felnőttképzés csak egy lehetséges iránya, a vezetők kompetenciáinak fejlesztése más formában is történhet, újabb felsőfokú formális képzésben való részvétellel (diplomaszerzéssel) vagy más típusú személyes kompetenciafejlesztéssel (coach, tréner, tanácsadó igénybevételével). Ezek és a szervezet fejlesztés, csoportkompetenciák fejlesztésének fontosságára felhívta a figyelmet a bevezetőben említett „A vezetőképzés fontosságáról” szóló cikk. A felnőttképzés rendszerén kívüli vezetői képzésekről nincsennek adatok.
Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program a képzésekről számos más adatot is gyűjt, ezek alapján megállapítható, hogy az utóbbi négy évben tanulni szándékozó vezetőknek csak mintegy 8%-a szerzett a szervezeten belüli képzésen újabb ismereteket. A képzések 40%-a a szervezet által kezdeményezett külső megbízott által végzett képzés volt. A fennmaradó 52%-a a felnőttképzésben résztvevő vezetői ismereteket elsajátító tanulóknak egyéb oktatási intézmények, vállalkozások által szervezett képzésen vett részt.