A foglalkozási ártalmak csökkentése. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának konferenciája 2022.október 20.
„A foglalkozási ártalmak csökkentése” címmel 2022. október 20.-án tartotta meg online konferenciáját a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya. Az ülés szakmai tartalmának vezetésért H. Nagy Judit munkavédelmi szakember, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának munkatársa felelt. Az első szakmai előadást Dr. Nagy Imre főorvostól hallhattuk, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás Egészségügyi Főosztály vezetője.
A főorvos úr előadásában érdekes betekintést nyerhettünk a Magyarországi munkavédelmi helyzetre. Az ezt követő előadásban, az Audi Hungária Zrt. foglalkozás-egészségügyi gyakorlati példájával ismerkedhettünk meg, Dr. Herberger Mónika főorvos által, aki az Audi Hungária Zrt. Egészségügyimenedzsment vezetője. Az előadások végén pedig Kovács László úrnak, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetségének elnökhelyettesének volt lehetősége reflektálni az elhangzott előadásokra.
H. Nagy Judit felvezetőjében kiemelte a konferencia témáját, illetve megfogalmazta mi is a foglalkozási ártalom. Megemlítette, hogy a munkahelyen, a munkavégzés során számos káros hatás léphet fel, ezeket a hatásokat kiválthatják a munkahelyen fellépő különböző expozíciók, melyre példaként a zajt okozta ártalmakat hozta, de megemlítette, hogy ilyen lehet például egy forró, meleg nyári napon a mezőgazdaságban dolgozók esete is.
Kitért emellett még a biológiai kóroki tényezőkre is, ilyen volt például a 2019-ben kirobbanó Covid-19 világjárvány. Véleménye szerint a foglalkozási megbetegedések előfordulási gyakorisága alapvetően a munkahelyi egészség és biztonság feltételeitől, illetve a megelőző intézkedések hatékonyságától, eredményességétől függ.
Beszédében említett egy nagyon fontos dolgot is, mégpedig, hogy életünkben a kockázatok sajnos jelen vannak és lesznek is, hiszen ezek az emberi élet természetes velejárói. Ellenben ezek a kockázatok a munkahelyeken is jelen vannak, melyek megítélése összetett és bonyolult feladat lehet.
Néhány fontosabb számadatot is ismertetett velünk, mielőtt átadta volna a szót az első előadónak. „A genfi székhelyű Nemzetközi Munkaügyi Szervezet globális felmérése szerint, a munkával összefüggő egészségkárosodásban elhunyt munkavállalók 14%-a munkahelyén elszenvedett balesetben, míg 55%-a foglalkozással összefüggő rák, illetve szív és érrendszeri megbetegedésben vesztette életét. EUROSTAT adatai alapján, azonban az évi 220.000 db munkával összefüggő halálesetből 6,3 % ered munkahelyi balesetből, 93,7% a foglalkozási ártalmak következménye. Ezen adatok jól mutatják, hogy bőven van még feladat ezen a területen.”
H. Nagy Judit felvezetője után, sor került Dr. Nagy Imre főorvos úr előadására, melynek témája a hazai körkép ismertetése, bemutatása volt. Előadása elején beszélt a foglalkozási ártalmak lényegéről, hogy mik ezeknek a forrásai, a történeti előzményeik, illetve beszélt még a foglalkozási megbetegedés fogalmáról, folyamatairól, valamint ezen foglalkozási megbetegedések számának alakulásáról is.
Foglalkozási megbetegedésekben évente több, mint 200 ezer ember hal meg, ami véleménye szerint óriási szám. Ennek 52%-át adják a rosszindulatú daganatos megbetegedések, melyek 10%-ért a munkakörnyezet felel. A megbetegedések 24%-a keringés rendszeri betegség, 22%-a egyéb betegségnek tekinthető és a maradék 2%-ot pedig a különböző sérülések adják. Előadásában kiemelte, hogy ha lenne megfelelő megelőzési rendszer, akkor ezeknek a haláleseteknek nem kellene megtörténnie.
Előadása második részében ismertetésre kerültek különböző foglalkozási megbetegedéssel összefüggő egyezmények is, illetve, hogy ezen egyezmények milyen foglalkozási megbetegedéseket ismernek el. Az 1925. 18. sz. egyezmény három foglalkozási megbetegedést ismert el, ezek voltak az ólom általi, a higany általi megbetegedések, illetve lépfémfertőzések. Az 1964. 121. sz. egyezményben ez a lista 15-re bővült, amelyek döntően vegyi anyag általi megbetegedésekről szóltak. Ezek mellett az előadó megemlítette a 2002 (2010) 194. sz. ajánlást, amely a foglalkozási betegségek jegyzékéről és a foglalkozási betegségek balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról szól.
Majd folytatva előadását, szóba kerültek ezen foglalkozási megbetegedések számának alakulásai, 1956-től 2021-ig. A 2019-es, 2020-as és 21-es években a halálesetek döntően a Covid-19 járvány miatt voltak, hiszen ebben az időszakban ezen járvány jelentős szerepet játszott a megbetegedések számának növekedése szempontjából. Kiemelte, hogy a 2021-es évben 28 db halálos foglalkozási megbetegedés volt azonosítható, amelyért 99%-ban a Covid-19 járvány felelős. Ennek következtében 2022. május 18.-án változás következett be, amikor konszenzus született a Covid 19 járványról, melynek értelmében a Covid járványt Magyarországon elfogadták, mint foglalkozási megbetegedés.
Előadása végén a főorvos kitért a saját véleményére, mely szerint: „ahol lehetett volna hatékonyabban kezelni ezt a munkajárványt az a munkahely lett volna.” Ezt jól indokolja azon tényező, hogy: „1997 óta minden munkáltatónak, gazdálkodó civil szervezetnek rendelkeznie kellett volna egy influenza pandémiás tervvel.”, mely alapvető szabályokat, tájékoztatást biztosított volna a szervezeteknek a pandémiás időszakra. Ellenben a gyakorlat azt mutatja nem sok szervezet rendelkezett ezen pandémiás tervvel, ennek köszönhetően a Covid 19 járvány terjedése hatalmas káros hatásokat mért a munkaerőpiacra a 2021-es évben.
A főorvos úr előadását követően a következő szakmai előadást Dr. Herberger Mónika főorvos, Audi Hungária Zrt. Egészségügyimenedzsment vezetője tartotta. Az előadását a cég rövid bemutatásával kezdte, melyben megtudhattuk, hogy az 1993-ban alakult győri székhelyű cég közel 12.000 fős foglakoztatott állománnyal rendelkezik. Előadásában kiemelte, hogy az Audi tekintetében jelenleg mik a legnagyobb környezeti kihívások. Ide sorolható a jelenlegi politikai közeg (háború), a pandémia, a munkaerőpiacokon jelentkező munkaerőerőhiány, illetve a demográfiai tényezők (idősek foglalkoztatása). Ezek mellett meghatározó kihívás lehet a vállalati transzformáció is, hiszen az elektromos autók térhódításának köszönhetően hatalmas változások várnak az autóipari vállalatokra.
Az előadás második felében a főorvos áttért a központi témára, az Audi Hungária Zrt. foglalkozás és egészségügyi szerepvállalására.A cég szerepvállalását több tényező mentén valósítja meg. Ezen tényezők között szerepel a megértés, mint foglalkozási ártalom felismerési eszköze, de ide sorolható még a felelősségtudatos együttműködés, emellett nem elhanyagolható az egyéni felelősség sem, mint egészségtudatosságra való hajlam. Mindezek mellett a cég nagy figyelmet fordít a biztonság, stabilitás kérdéseire, ezek a munkahely attraktivitását is növelik.
A cég egészségmenedzsment rendszerében a 2015-ös év hozta a változást, amikor integráció következtében kialakult a belső foglalkozás-egészségügyi szolgálat. A cég ezt a szolgáltatást a Személyügyi osztályon belül látja el, 2 egészségügyi központot működtetve a cég belső rendszerében. Az előadó véleménye szerint: „a rendszer legnagyobb kihívása, abban van, hogy hogyan tudjuk az embereknek az egyéni motivációját is megnyerni arra, hogy a saját egészségére feltétlenül vigyázzon és hogy ez hogyan válik valóban egy küldetéssé.”
Az Audi foglalkozás-egészségügyi szervezetének fókuszában a prevenció áll, melyet vállalaton belüli stratégiai együttműködések révén működtet. Ilyen együttműködési tevékenység a cég életében a fél évente megtartott „üzemegészségügyi kerekasztal”, melyen a termelésvezetők, egészségmenedzsment, munkabiztonság és a HR munkatársai vesznek részt. A beszélgetés lényege a közös ötletelés arról, hogyan lehetne biztosítani a cégnél a foglalkozási ártalmak prevencióját. Ugyanakkor az előadó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a vállalatnak rendkívül fontos az alkalmazottak megfelelő testi és lelki egészsége.
Ezen tényezőket a vállalat különböző támogató szolgáltatásokkal igyekszik segíteni, ezek lehetnek például különböző egészségügyi szűrések, szakorvosi ellátások, fizikoterápia, gyógytorna, illetve emellett mentális felmérésekre és online formában is működő stresszkezelésre is van lehetőség. Mindezek mellett említésre került, hogy jelenleg a cég legnagyobb célja a munkavállalók megtartása. A vállalat ezen cél elérésre érdekében kidolgozott egy projektet a 2021-es és 2022-es évre, amelynek feladatai között szerepel az idősödő munkavállalók problémáinak kezelése, illetve a munkaerőállomány megtartása, ezzel biztosítva a vállalat munkaerőállományának fenntartását.
A két szakmai elődadást követően Kovács Lajos a VDSZ elnökhelyettesének a gondolatai hangoztak el az előző két előadással kapcsolatosan. Elsőként kifejtette véleményét saját munkavédelmi tapasztalatai alapján. Munkája során számos rossz, kiépítetlen foglalkozás-egészségügyi rendszerrel találkozott. Számos helyen azt tapasztalta, hogy az egészségügyi felmérés csupán egy vérnyomásmérésből áll, legyen szó akár egy vegyipari, akár egy akkumulátor piaci vállalatról, ahol a munkavállalók azért elég nagy kockázatoknak vannak kitéve mindennapi munkavégzésük során. Meggyőződése szerint az Audinál bevezetett „üzemegészségügyi kerekasztal’’ megbeszélést országos vállalati mintának kellene tekinteni, hiszen álláspontja szerint a prevenció a kommunikáción múlik.
A szakember szerint a foglalkozás- egészségügyi rendszer jelenlegi egyik legnagyobb kihívása, az energiahordozóipari árak növekedése miatti hatályba léptetett 353/2022. kormányrendelet, amely szerint az állami munkahelyeken maximum 18 Celsius fok lehet. Dr. Nagy Imre főorvos szerint a kényszerhelyzet van létjogosultsága, és hozzátette, hogy ezen kormányrendelet meghatározott időre felfüggesztette a munkavédelmi törvényben ide kapcsolódó paragrafust, biztosítva, hogy ne kerüljön ellentmondásba a törvénnyel. Kovács László gondolatmenete végén kifejtette, hogy a fejlődés szerinte úgy lenne elérhető, ha „az emberek tudatukra ébrednének annak kapcsán, hogy az egészséghez való lehetőség biztosított számukra a törvények alapján, csak ezzel még kifejezettebben kellene élniük”.
A konferencia végén, mind a három résztvevő lehetőséget kapott egy-egy fő gondolat kiemelésére, melyet a legfontosabbnak tart. Dr. Nagy Imre főorvos az elemzés fontosságát emelte ki, hiszen véleménye szerint: „ha tervezni szeretnénk, irányokat megfogalmazni, ezt anélkül nem lehet megtenni, hogy ne ismernénk a jelen helyzetet.” Dr. Herberger Mónika, mint az Audi Hungária Zrt. egészségügyi szakembere, az „összefogásban” látja az erőt, hiszen úgy véli, hogy együtt erősebbek lehetünk és könnyebben elérhetjük céljainkat. Kovács László, mint munkavédelmi szakember pedig a kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet, hiszen egy rendszer, mint például a foglalkozás- egészségügy akkor tud igazán erős lenni, ha megfelelő a szervezet tagjainak a tájékoztatása, illetve folyamatosak a belső szakmai egyeztetések.