Más termékekhez és élelmiszerekhez hasonlóan a tészta, liszt és tojás ára is feljebb kúszott már az idei év kezdeti időszakában, de az igazi áremelkedés a megugró energiaköltségek miatt az őszi-téli hónapokban érheti a vásárlót. A már korábban árstopos liszt mellé pár nappal ezelőtt a tojás is felkerült, amely különösen a karácsonyi szezon közeledtével áruhiány kialakulásához is vezethet. Olyan nagyvállalatok is soha nem látott gazdasági és menedzsment kihívások előtt állnak, mint a Gyermelyi Zrt. Kérdés, hogy mekkora mozgásterük van, és számíthatnak-e bármiféle támogatásra, vagy minden problémát önerőből kell megoldaniuk?
Az 1971 óta termelő tésztagyár mai működési modellje az évek múlásával egyre tökéletesedett. Immáron hosszú évek óta minden paraméter alapján kiválóan működő, stabilan nyereséges és folyamatosan befektető nagyvállalatról van szó, mely 2015-ről 2020-ra megháromszorozta az exportértékesítését is. Az 1953-as évben alakult akkori termelőszövetkezetben tevékenykedő gazdák kezdetben földműveléssel, majd baromfitartással foglalkoztak. A rendelkezésre álló alapanyagok, a gazdaságpolitikai támogatás és a bátor vállalkozókedv hívta életre 20 évvel később a tésztagyártást. A rendszerváltást követő privatizáció folyamán az egykori szövetkezeti tagok tulajdonossá és működtetővé léptek elő. Ezt a tulajdonosi struktúrát ma is őrzi a cégcsoport: több száz magyar magánszemély és azok családja birtokolja a vállalat részvényeit. A jelenleg zömében EU-s országokba irányuló export mellett hazánkban már korlátozottak a piaci bővülés lehetőségei a Gyermelyi számára. A Covid után a jelenlegi háború és energiaválság, az idei nagyfokú aszály komoly terhet ró a vállalatra, nagyfokú bizonytalanság mellett próbálja megőrizni hazai és nemzetközi pozícióját, fenntartani és bővíteni az exporttevékenységét.
Kiút a válságból 1: A “magyar euró”, mint vállalati fizetőeszköz felértékelődése
A mai vállalatirányítók többsége még saját tapasztalatból emlékezhet a 2008-as gazdasági válságra, amely Magyarországon több hullámban jelentősen földbe állította a gazdaságot és megindult a régiós országoktól való leszakadás, mind gazdasági fejlettségben, mind pedig abban, hogy egyszer EU-s tagságunk teljessé tételével mi is bevezessük a közös fizetőeszközt, az eurót. Az MNB volt alelnöke, Király Júlia, a Bajnai-csomag következtében kialakuló stabilizáció kapcsán megjegyzi, hogy az akkori tendenciák alapján jó esélye volt az országnak arra, hogy a válságból kilábalva a 2010-es évek közepére ténylegesen teljesüljenek azok a feltételek, melyeknek köszönhetően egy sikeres euró bevezetés után ma nem 1000 forintért vennénk meg egy zacskó Gyermelyi tésztát, hanem 2 euróért (Király, 2019). Az euró bevezetésére azonban még azóta sem került sor, többek között ennek következményét is a mostani, 2022-es krízisiekkel teli időkben nyögi a vállalati és lakossági szektor.
A gazdaságpolitikai kihívások mellett a mezőgazdaságot Európa-szerte sújtó aszály is régóta nem tapasztalt terméshozam-csökkenést és ezáltal alapanyaghiányt, az orosz-ukrán háború pedig nemcsak az energiaköltségek megugrását, de egyéb, pl. csomagolóanyag árdrágulást is hozott. Plusz tényezőként az uniós támogatások Magyarország számára történő kifizetése körüli bizonytalanság hatására 2022 tavaszán a forint árfolyama jelentős gyengülésnek indult az euróval szemben. Mindezen tényezők hatása magyar viszonylatban kiugróan magas inflációt eredményezett, melyen a különböző ársapkák bevezetésével próbál a kormány úrrá lenni. Az MNB pedig folyamatos alapkamat-emeléssel igyekszik az árstabilitási célját elérni.
Hazánk legnagyobb tésztagyártója, a Gyermelyi az egyre növekvő exportértékesítésének következtében haszonélvezője az egyre gyengülő forintnak, ugyanis mára az értékesített tészta mennyiségének bő harmada külföldön talál gazdára. A vállalatcsoport az elmúlt években a devizabevételek nyomán pozitív árfolyamnyereséget ért el, amit a vertikális integrációban folytatott folyamatos innováció fenttartása érdekében megvalósuló beruházások finanszírozására fordított. Hiszen a jellemzően nyugat-európai technológiák kiépítése jelentős euróban denominált kiadásokat kívánt meg.
- ábra: Gyermelyi vállalatcsoport konszolidált eredménykimutatása
Forrás: vállalati információk
Habár Király a tornádó oldalszele kifejezést a 2008-2010-es évek válságára használta, de a mostani energiaválságra is kellőképpen passzol az említett időjárási képződmény. Sajnos azonban, ahogyan akkor is, a mostani szituációban sem csak az oldalszél, hanem a teljes vihar ér el bennünket. Oroszország februári inváziójával egy új világ kezdődött el, aminek egyes következményeit már ma is ismerjük, és a harcok elhúzódása nem kizárt. Az háború által előidézett energiaválság azonban nagy veszéllyel bír a hazai vállalkozásokra, hiszen a bizonytalan energiaellátásnál is nagyobb problémát jelent az árak csillagászati magassága. Míg 2021 nyarán 20-30 euró/MWh volt a földgáz TTF (holland határidős gáztőzsde) ára, addig az idei késő nyári, kora őszi időszakban a 340-es szinten is megfordult (ICE, 2022). Az áram ára pedig a földgáz tőzsdei árától való függés miatt szintén kilőtt. Egyes vállalatok így tízszeres energiaszámláról kaptak tájékoztatást, legtöbbjük ezt nehezen fogja kigazdálkodni. Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint egy nagyobb csődhullám előtt állunk (Karsai, 2022).
Hazánk szempontjából az infláció is tovább rontja a cégek versenyképességét. A lakosság pénztöbblete és az elmúlt évekre jellemző magasabb bérek jelentősen megnövelték a forint tömegét a piacokon, amellyel nemcsak az árfolyamot rontották, de az inflációt is berobbantották. Ezt az energiakrízis miatti magasabb termelői árak tovább katalizálták: 2021 augusztusi értékekhez képest több, mint 40%-kal drágábban termeltek a hazai vállalatok (KSH, 2022). Ezek együttes hatása a nemzetközi piacokon az importáló vállalatok termékein keresztül további negatív hatással jár. Nemcsak az alapanyag, de például a mezőgazdaságnak elengedhetetlen műtrágya, vagy akár a csomagolóanyag, de még a szállítás is drágul. A bizonytalan európai források és az elszabadult energiaárak miatt pedig kicsi a kormányzat mozgástere, kevésbé tudja megteremteni a stabilizáció lehetőségét. Sőt, a külkereskedelmi egyenleg felborulásával az államcsőd kialakulása is fenyeget: az éves gördülő hiány augusztus végére elérte a 6000 millió eurót, és hol van még az év vége (Portfolio, 2022).
Mindezek összességében hatalmas terhet raknak az olyan profitábilis, tőkeerős és devizabőségben lévő cégekre is, mint a Gyermelyi. A vállalatoknak, amennyiben nem akarják a rendkívül volatilis energiapiacokról aznapi áron beszerezni a szükséges mennyiséget, úgy előre és euróban kell rendkívül nagy összegeket kifizetniük. A csomagolóanyagokat, vagy a már említett vásárolt technológiát szintén az egyre erősebb devizában kell megfinanszírozni. A közös uniós piacnak köszönhetően pedig a hazai gazdák által megtermelt – az idei aszály miatti tragikusan alacsony a terménymennyiség – gabonák ára szintén euróhoz van kötve, hiszen különösen az olasz piac jelentős szívó hatást generál. Ilyen turbulens környezetben főleg az élelmiszeripari cégek, azon belül is a tésztagyárak, malmok, nagyon nehéz helyzetben vannak. A magasabb alapanyagárak növelik a hiteleiket, ami ebben a kamatkörnyezetben jelentősen megemeli a kamatterheiket, ezek pedig a fejlesztések, beruházások visszafogásával járnak. A nemzetközi politikai, gazdasági környezet kiszámíthatatlansága és az ellátási láncok összeomlása pedig tovább nehezíti a vállalati tervezhetőséget. Tény azonban, hogy akarva vagy akaratlanul a vállalati környezetben egyre inkább előretör az euró, mint fizetőeszköz szerepe. Tudatukon kívül a magyar cégek már fél lábbal beléptek az eurozónába.
Kiút a válságból 2: Export felértékelődése
A Gyermelyi esetében a már kinőtt magyar piacon túl az exporttevékenység teremti elő a mostani megugró eurókiadások fedezetét. Az utóbbi évtizedben egyre inkább előretör a kereskedelmi márkák (private label, később PL) piaca, mely az adott üzletlánc saját termékeként az alacsonyabb árakkal próbál versenyképes lenni a boltok polcain, így az azt gyártó vállalatoktól szinte elvárás a méretgazdaságos gyártás. Habár kisebb haszonkulcs áll rendelkezésre ezen termékeknél, azonban a piac és a fogyasztói szokások egyre inkább ezen olcsóbb áruk felé terelődik: immáron 55%-a a teljes tésztapiacnak ilyen módon kerül eladásra (vállalati információ). A Gyermelyi esetében szintén többségben van a PL a Gyermelyi branddel szemben. A külföldi országok protekcionista, a hazait előnyben részesítő vásárlói miatt is a PL termékek külföldi értékesítése nyert teret a Gyermelyinél, így a külföldi üzletláncok saját márkás tésztáinak egy részét már Magyarországon gyártják. Míg 2008-ban 500t/év volt az exportált mennyiség, úgy idénre ez megközelíti a 16 000 tonnát. Tehát a teljes legyártott tésztamennyiség már több, mint harmada az országhatárainkon kívül kerül értékesítésre Gyermelyről.
2. ábra: Gyermelyi Zrt. tésztaexportja, 2022
Forrás: vállalati dokumentumok
Ehhez a 2000-es évek után bevezetett durumbúzából készült tészták elterjedése is hozzájárult. A régió hagyományos, lágybúzából és tojással készülő termékeivel szemben az olaszok által használt durum alapanyag a hazai meghonosítása mellett az exportpiacokon történő volumennövekedéshez is jelentősen hozzájárult. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően immáron a teljes kiőrlésű durum és a durum + tojásos tészták is stabilan a Gyermelyi termékportfóliójának részét képezik. Ehhez a vertikális integrációban megvalósuló búza alapanyag megtermelése, kontrollálása, a korszerű és folyamatosan fejlődő malomágazat masszív hátteret nyújtanak. Az immáron három malom által biztosított őrlőkapacitás lehetőséget nyújt a biztonságosabb lisztellátásra és a külföldi liszteladások felfuttatására, amely mindinkább tovább csökkenthetné a devizahiány miatti veszélyeket.
Kiút a válságból 3: Vertikális integráció – lesz elég alapanyag?
A vállalatcsoport által megvalósított zárt és vertikális integráció a versenytársakkal szemben magasabb minőségen, kontrollált és nagyobb mennyiségben képes alapanyaghoz juttatni a cég termelőágazatait. A növénytermesztésben a konkurensekkel szemben idejekorán bevezetett precíziós gazdálkodás, a Martonvásári Kutatóintézet által nemesített vetőmagok kezelése és előállítása képezik a vertikális integráció alapját. A 8500 ha földterületen végzett növénytermesztési tevékenység, kiegészülve a szerződött gazdákkal, nagy arányban képes ellátni az automatizált malmokat, ezért kevés a külső forrásból való beszerzés és az azzal járó kockázat. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a következő években megvalósuló silórendszer-kapacitásbővítés pedig lehetőséget nyújt a telephelyen való éves búzafelhasználás 2/3-ának eltárolására. A saját, modern technológiát alkalmazó takarmánygyár segítségével kiszolgált baromfiágazat biztosítja a magas beltartalmi értékkel rendelkező tojást a tésztagyártáshoz. A tojótyúkállomány által megtermelt tojás alapanyag kevésbé teszi sebezhetővé a céget, kisebb a veszélye az ellátási láncban bekövetkező változások hatásának, lásd fipronil botrány (BBC, 2017). A folyamatos beruházások következtében kialakuló tojástöbblet tervezhetőbbé teszi a saját ellátást és megnyitja az utat a nagyobb volumenű bolti eladás előtt.
A vertikális integráció végén a teljesen automatizált tésztagyártósorok hatékony energiafelhasználás mellett állítják elő az egész Magyarország ellátását biztosítani képes tésztamennyiséget. A szintén robotizált csomagolórendszerek és magasraktárak segítségével a gyártástól a kitárolásig emberi beavatkozás nélkül mozog az áru. A folyamatos technológiai innovációk és az ezáltal megvalósult robotizáció az export bővülésével pedig nemhogy csökkentette, de növelte a vállalat élőmunka igényét.
3. ábra: Vertikális ingeráció a Gyermelyi Zrt-nél
Forrás: vállalati dokumentációk
A mezőgazdasági termelőszövetkezetből létrejött teljes egészében magyar tulajdonosi háttér a nehéz időkben is támogató szereppel bír. Az idei aszályos év ugyanakkor rámutatott, hogy még egy ilyen precíz és előrelátó cég életében is szükséges a folyamatos fejlesztés, hiszen az alacsony terményhozamok a Gyermelyit is érintették. Így a drágán, euróban megvásárolandó termények a magas kamatok mellett jelentős terhet jelentenek a vállalatnak. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy mindezek mellett a vertikális integráció jelentős biztonságot nyújt az alapanyagellátásban, még annak ellenére is, hogy a növekvő eladások nagyobb terményszükségletet jelentenek. Erre a Gyermelyi akár a termőterület növelésével, a magasabb terményhozamok elérésével vagy újonnan szerződött partnerekkel tud választ adni.
Forrásjegyzék
BBC. (2017). Fipronil egg scandal: What we know. https://www.bbc.com/news/world-europe-40878381 (Felkeresve: 2022. november 22.)
ICE. (2022). Dutch TTF Natural Gas Futures | ICE. https://www.theice.com/products/27996665/Dutch-TTF-Gas-Futures/data?marketId=5460494&span=2 (Felkeresve: 2022. november 22.)
Karsai G. (2022). Gazdasági válság vár Magyarországra. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20221005/gazdasagi-valsag-var-magyarorszagra-570877 (Felkeresve: 2022. november 22.)
Király J. (2019). A tornádó oldalszele: Szubjektív válságtörténet, 2007-2013. Budapest: Park Könykiadó.
KSH. (2022, szeptember 30). Ipari termelői árak. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/tar/tar2208.html (Felkeresve: 2022. november 22.)
Portfolio. (2022). Még brutálisabb lett a történelmi magyar külkereskedelmi mérleghiány. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20221102/meg-brutalisabb-lett-a-tortenelmi-magyar-kulkereskedelmi-merleghiany-576129 (Felkeresve: 2022. november 22.)