Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vezetői munka – kerekasztal beszélgetés
A Corvinus Egyetem által szervezett “Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vállalati innováció” konferencia kerekasztal beszélgetései az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület és az OFA Nonprofit Kft. közreműködésével került megrendezésre 2022. november 23-án.
Válságok, termelékenység, vállalatvezetői képességek, a hazai kis- és középvállalkozói szektor helyzete, többek között ezekről a témákról hallhattunk a november 23-án rendezett Foglalkoztatáspolitikai kihívások és vezetői munka elnevezésű program nyitó kerekasztal beszélgetésén. Meghívott vendégek Dr. Petheő Attila a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés és -menedzsment tanszékének vezetője, illetve Kovács János a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ingatlanforgalmazás-, hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés osztályának alelnöke voltak. A beszélgetést a rendezvény házigazdája Trautmann László, az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület alelnöke vezette.
A kerekasztal beszélgetés első kérdése a jelenlegi világgazdasági átalakulás hazai vállalatokat érintő hatásait, az alkalmazkodási tendenciáit, a vezetői magatartásminták sajátosságait, korábbi válsághoz képest változásait vette számba. A résztvevők szerint nem kérdés, hogy a koronavírussal kezdődő válság sorozat jelentős mértékben átírja világunk működését. Lényeges a vállalkozások életében, hogy hogyan tudnak megküzdeni egy ilyen szituációval és hogyan lesznek képesek alkalmazkodni egy újonnan kialakult környezethez. Az alkalmazkodás tekintetében az üzleti szektorra egyelőre a kivárás jellemző, a vállalkozások feltérképezik ugyan lehetőségeiket, de óvatosak, hiszen ilyen változékony időkben, aki gyorsan lép, lehet, hogy rosszul lép. Aki korábban növekedett és tartalékolt, annak napjainkban nagyobb a mozgástere az alkalmazkodás tekintetében. Fontos, hogy nem szabad pánikolni, van ok az optimizmusra emelte ki Petheő Attila. Jellemzően ezt tükrözik a hosszútávú növekedési kilátások, amelyek egyelőre változatlanok, a gazdaság szereplői inkább csak rövidtávon várnak visszaesést.
Kovács János szerint ez is, mint számtalan más válsághelyzet, egy lehetőség a fejlődésre. Jól példázza ezt számos eset, amely bizonyítja, hogy a magyar vállalkozások a legkritikusabb helyzetben is találtak kiutat. A munkavállalóknak pedig pánikolás helyett fontos felismerniük, hogy szükséges több lábon állniuk, elengedhetetlen a széleskörű ismeret, folyamatos képzés és a nyelvtudás. Ezeknek támogatásában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is igyekszik szerepet vállalni. A képzés kiemelt szerepe, a felsőoktatás kérdése több ponton is felmerült a beszélgetés során. Vendégeink kiemelték többek között a gyakorlatban is használható, illetve a gyakorlat által is elmélyített tudás fontosságát, amelyhez jelentős mértékben járul hozzá a hazai duális képzés rendszere. Kovács János emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon ma rengeteg hiányszakma van, amely feladatot ad a kapcsolódó képzéseknek. Persze ahhoz, hogy megfelelő munkavállalókat és vezetőket képezzünk, az oktatási rendszernek is ki kell mozdulnia régi rutinjaiból, haladva a modern kor követelményeinek irányába.
A kerekasztal beszélgetés másik központi témája volt a termelékenység kérdése. Minden elemző hangsúlyozza napjainkban a termelékenység javításának szükségességét, ebben a vállalatvezetők döntő szerepét, különösen a kkv-szektorban. Milyen tényezők játszanak ennek változásában most döntő szerepet ezekben a válságos időkben, ezt járta körbe a beszélgetés második része. A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező, Magyar Multi Programban résztvevő cégek mikro-, kis- és középvállalkozások adataiból érdekes következtetés vonható le. Azon vállalkozások, amelyek kiemelkedtek társaik közül háromszor annyit fektettek technológiába, ez tette lehetővé akár a munkaerő kiváltását, amely például egy egészségügyi krízis esetén kulcstényező lehet. Ráadásul ezek a vállalkozások képesek a munkaerőt is megfizetni, medián bérezésük az átlagos 300 ezer forint helyett 600 ezer körül mozogott. Vagyis a munkaerőt kizsákmányoló kapitalista vezetők rémképe megdőlni látszik, mivel „ezek a vállalatok nem attól gazdagabbak, hogy kizsákmányolják a munkaerőt, hanem pont attól gazdagabbak, hogy megfizetik a munkaerőt” – vonta le a felmérés egyik legmegdöbbentőbb következtetését Petheő Attila. Ez a fajta igazságosabb, teljesítményhez igazodó, méltányos bérezés akár lehet a termelékenység forrása is. Emellett a már említett technológiába való beruházás, illetve az aktív (akár külpiaci) lehetőségkeresés, ismeretszerzés, brandépítés és munkáltatói arculat kialakítása lehet az, amely a kiemelkedő bérezés mellett a vállalathoz csalogathatja a jó képességű munkavállalókat.
A beszélgetés következő blokkja a magyar vállalkozói szektor aktuális helyzetét igyekezett feltérképezni. A résztvevők szerint nagyjaink emléke nyomán kijelenthető, hogy országunk mindig is élen járt tudás és technológia termelési integrációjában, erre szükséges építeni, ezt kell támogatni. A jó teljesítményhez hozzásegíthet a megfelelő bérezés, amelyben Magyarországnak még van hova fejlődnie. A hazai vállalkozások 98%-a kkv és azon belül 99% mikrovállalkozás, így a vállalkozói réteg jelentős része, a mikrovállalkozók többsége nem foglalkozik stratégiai vagy innovációs kérdésekkel. Ehhez nekik külső segítségre van szükségük.
A beszélgetésen a kkv-szektor problémái között felmerült az, hogy a megújuláshoz sok esetben szükséges a generációváltás, amellyel vagy családon belül vagy leginkább külső szakértő alkalmazásával, új és korszerű tudás hozható a szervezetbe. A hosszútávú versenyképességhez hozzájárulhat emellett az etikus vezetési gyakorlat. Ebben a tekintetben Petheő Attila szerint szintén a következő generációra számíthatunk. Hozzáteszi amellett azt is, hogy ez kevésbé felsőoktatási, mint a családon belüli edukáció kérdése, hiszen ott kell elsajátítani az erkölcsi alapokat és példákat. A vezetőképzés azonban elengedhetetlen, lévén, hogy a vezetés egy bonyolult és fontos szakma. Ugyanakkor a tapasztalatszerzés, minél több terület gyakorlatban való megismerése nagy segítségünkre lehet karrierünk során. A széleskörű rálátás és a több területről származó tapasztalat azért is kiemelhető, mivel mai változékony világunkban minden szektorban átíródnak a játékszabályok, nehéz specializálódni.
További kérdés volt, hogy „Hogyan érintette a válság a Magyar Multi Programban résztvevő vállalatokat?” Alapvetően árbevétel tekintetében látható volt visszaesés, azonban hosszabb távon a már az említett optimizmus volt a jellemző. Év elején többnyire a cégek a válság előtti pályára való visszaállásra készültek, amint az ellátási láncok rendeződnek. Ezt a tervet azonban keresztülhúzta a jelenlegi inflációs helyzet és az energiaválság bekövetkezte, amely tovább nehezíti a vállalatok életét.
A válság által érintett iparágakról Petheő Attila gyakorló vállalkozóként elsőkézből tudott beszámolni. Míg a járványügyi korlátozások következtében a fesztiválozás teljesen leállt, addig az építőiparban továbbra is folytak beruházások, amelyek jóval kedvezőbb munkafeltételeket kínáltak, így sokan megragadtak itt a fesztiválszektorból. Sajnálatos következménye ez a válságnak, hogy a rendezvényszervezés és azon belül is a fesztiválszektor éveket esett vissza mind tudásban, mind pedig teljesítményben.
Összességében Kovács János azt emelte ki, hogy míg a 2008-as világgazdasági válság a multinacionális vállalatokat sújtotta és a kisvállalkozások tudtak fejlődni, a mostani helyzetben fordult a kocka. Ez a mostani válsághelyzet a kisvállalkozásokat jobban érintette, ami sajnos számos család számára tragédia, de kiemelkedően fontos, hogy vállalkozóként az ember próbáljon meg lehetőséget és kiutat találni a helyzetből, fejlessze magát és vállalkozását, fektessen technológiába és a megfelelő emberekbe. Talán így foglalható össze legtömörebben a megoldás kulcsa és a kerekasztal beszélgetés legfőbb konklúziója.
Józsa Tamás, egyetemi hallgató, BCE