A probléma „madártávlatból” való megközelítése

Cserháti Ilona, egyetemi docens előadása a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján

2022. október 11-én, kedden 9 órától a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács megtartotta a hagyományos őszi közös konferenciáját a költségvetés elemzéséről készített tanulmányok bemutatására.

A tizedik alkalommal tartott, jubileumi konferencián Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke által tartott bevezető után az egyes előadók a következő sorrendben prezentálták tanulmányaikat a makrogazdaságról: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke; Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója; Pulay Gyula Zoltán, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője; Cserháti Ilona (akinek az előadásáról lesz szó a következőkben), a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző- és Kutató Központjának egyetemi docense; Isépy Tamás, a Magyar Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője és Takács Olga, a cég makrogazdasági elemzője; Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke; Halmai Péter akadémikus, közgazdász; Belyó Pál, az ECO-VISTA Kft. ügyvezető igazgatója és végül Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója és Csath Magdolna egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja.

Cserháti Ilona, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző- és Kutató Központjának egyetemi docense, negyedikként adhatta elő tanulmányát a konferencián, melynek címe „Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép és kitekintés”. Előadása arra a tanulmányra épült, melyet a Költségvetési Tanácsnak készítettek és egy kutatócsoport munkája.

Öt kérdéskörről beszélt az előadó: helyzetkép vázolása (ők, hogy látják), baljósnak tűnő jelek, az alapszcenárió fő elemei, kockázatok, gazdaságpolitikai javaslat. A prezentációját a makrogazdasági helyzetképek részletezésével kezdte, amiben azt mutatta be, hogy hogyan látják az elmúlt félévet.

Növekedés szempontjából Magyarországon a gazdasági növekedés a Covid válság előtt 7%-kal meghaladta a 2019. negyedik negyedévi GDP teljesítményt, míg a válság után 8-6,5% között volt a növekedés. Ez alapján látható, hogy Magyarország növekedéssel kezelte a Covid utáni időszakot, továbbá 2019-ről 2021-re 3%-kal nőtt a GDP/fő az EU átlaghoz viszonyítva. Ez után kitért a harmonizált inflációra, ami az előző év azonos időszakához képest 18,6%-ra nőtt.

Az MNB hivatalos napi devizaárfolyamai és a leértékelődés tekintetében 2022 január elsejétől 2022. október 7-ig jelentős leértékelődési folyamat ment végbe a dollárral, a svájci frankkal és az euróval szemben egyaránt. A régión belül is, a román, cseh és lengyel valutával szemben is jelentős ez az esés. Cserháti figyelmeztetett rá, hogy ez egy intő jel és oda kell figyelni erre a tendenciára. A jegybanki alapkamat hazánkban 13%-os volt az előadás időpontjában. „Veszélyzóna körüli állapotban van a magyar alapkamat” – vélte Cserháti Ilona.

Az első félév értékelésénél úgy ítélte meg, hogy nem látszanak válság előtti jelek a reálgazdasági folyamatban, sőt, még ígéretesnek tűnhetnek. A GDP 7% feletti növekedést mutat, a fogyasztási kiadások bővülése 12%-os, és végül a felhalmozási dinamika lehet, hogy csökkent, de még így is 8% feletti értékű.

Mindezeken túl úgy vélte, hogy törés fog bekövetkezni a második félévben. A magas importdinamika azt mutatja, hogy Magyarország nem alkalmazkodott megfelelően és hogy mindent összevetve a gazdaság szereplői nem igazodtak a romló világgazdasági folyamatokhoz az első félévben.

Ezt követően az előadó elkezdte sorolni a baljós jeleket. Megemlítette a kiugró élelmiszer áremelkedést, mely 30% feletti, az infláció 20,1%-os növekedését az előző évhez képest, és úgy látta, hogy Magyarországon romlásnak indult a külkereskedelmi mérleg.

A makrogazdasági kitekintés volt a következő pont az előadásában, ahol elmondta, hogy bizonytalanságot érzékel. A termelési láncok zavarai talán enyhülnek, a járványveszély talán enyhül, a háború és az energiaellátás okozta feszültségek megoldásában lehet reménykedni. Úgy ítélte meg, hogy az inflációs hullámon történő túljutás feltétele az EU gazdasági recessziós helyzetének elkerülése.

A hazai fiskális és monetáris politikai mozgástér tekintetében a legfontosabbnak a költségvetési deficit fenntarthatóságát tekintette. Ezt az álláspontot nyomatékosította is, hozzátéve, hogy ez norma is a gazdaságpolitika számára, elkerülhetetlen az infláció kézben tartása és az EU-val történő megállapodás. Néhány kockázatot még kiemelt előadásában, mint például az árfolyamkockázatot, a kamatok emelkedését, amelyek elkerülése szintén fontos. Az egyenlőtlenségek növekedésére szintén felhívta a figyelmet az előadó, hiszen azokat éri a veszteség, akik a leggyengébbek.

Zárásként néhány megoldási lehetőséget mutatott be, „Az energiaválság kompenzációs lehetőségei” című blokkban. A negatív reálhatások elkerülésére elsőként az áfakulcs csökkentését javasolta, melynek az EU 22 tagállama részese, de Magyarország ezt nem alkalmazta eddig. Továbbá a sérülékeny csoportok célzott megsegítését vetette fel. Végül az ársapkát említette, melyet nem csak Magyarország használt.

Összefoglalásként el lehet mondani, hogy Cserháti Ilona előadásában egyértelművé tette, hogy az inflációt minél hamarabb kordában kéne tartani, mert a mostani 20%-os infláció intő jel arra, hogy itt az ideje cselekedni. Továbbá, hogy bizonytalan a mostani jövőkép mind világgazdasági, mind magyar gazdasági szinten és csupán remélni lehet, hogy ebben hamarosan tisztulni fognak a kilátások.

Szólj hozzá!