Magyarország 2021 és 2027 közötti uniós támogatásainak forrása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF-források), amely felhasználásának legfőbb célja a gazdaság ellenállóképességének, fenntarthatóságának és zöld-, digitális átállásának támogatása. A véglegesített terv 2026-ig összesen mintegy 2300 Mrd Ft stratégiai fejlesztési forrás felhasználásának célterületeit határozta meg.
A helyreállítási források 28%-nak felhasználásáról, 636 Mrd Ft értékű támogatási szerződés megkötéséről határozott a Kormány 2022 végéig. A megítélt, részben kifizetett támogatások többsége, 55%-a az oktatásfejlesztés korszerűsítéséhez kapcsolódott, ez mutatja az oktatáspolitika, tudásgazdaság jelentőségét.
1.ábra: Az RRF-forrásokból 2022 végéig megítélt oktatásfejlesztési támogatások megoszlása képzési szintek szerint (Forrás: Pályázat.gov.hu, Eredmények, aktuális statisztikák, Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv https://www.palyazat.gov.hu/aktstat?lang=hu)
A 1. ábrán látható, hogy az oktatásfejlesztésre fordított RRF-források jelentős része az oktatás több szintjén a digitális kultúraváltást szolgálják. A legjelentősebb forrásokkal az alapképzés digitális esélyegyenlőségének a megteremtését támogatták, 162 Mrd Ft-ot kapott ez a terület. Az alapképzési szinten a digitális kultúrához való általános hozzáférés biztosítása hozzájárulhat a digitális kultúraváltáshoz, a gazdaság innovációs erejének jövőbeli növekedéséhez. A középfokú oktatást a digitális szakképzési tananyagok támogatásával segítik az RFF-források.
A felsőoktatás fejlesztésére meghatározott támogatások alapvetően az egyetemi tudásközpontok innovációs erejének a növelését szolgálják, a digitális kultúraváltás és az ezt segítő eszközbeszerzés mellett a gyakorlathoz jobban kapcsolódó képzésekkel, kutatási projektek finanszírozásával. Ezekhez a célokhoz kapcsolódva a felsőoktatás uniós fejlesztési forrásai három célhoz kapcsolódnak:
a gyakorlatorientált felsőfokú képzések támogatása (42%),
a digitális infrastruktúra, oktatási innováció fejlesztése (11%),
kutatásfejlesztési projektek támogatása ún. nemzeti laboratórium projektek (47%).
A felsőoktatás innovációs erejének növelésére szánt 121 Mrd Ft uniós RRF-forrásnak meghatározó szerepe lesz az elkövetkezendő évtizedben az egyetemi tudásközpontok fejlődésében, várható innovációs teljesítményük alakulásában. Ezért részletesebben elemezzük a felsőoktatásra szánt RRF-források regionális elosztásának jellemzőit.
A regionális innovációs jellemzők alapján (K+F foglalkoztatottak, termelési érték), a Helyreállítási Alapok felsőoktatásnak megítélt forrásainak mintegy felét, 62 Mrd Ft-ot kaptak támogatásként a Közép-magyarországi egyetemek, kutatóintézetek. Ennek összetétele: 51% gyakorlatorientált fejlesztés, 4% digitális eszközfejlesztés, 45% nemzeti laboratóriumi kutatások. A 2. ábrán a források regionális megoszlását ábrázoljuk. Az ábra tartalmazza a támogatások megoszlását is leszámítva a Közép-magyarországi régiót, amit azért nem jelenítettük meg, mert az összeg négyszerese az utána következő régiónak.
2.ábra: A felsőoktatásra fordított helyreállítási források regionális megoszlása (támogatások kedvezményezettjének székhelye szerint), 2022 végéig
Forrás: Pályázat.gov.hu, Eredmények, aktuális statisztikák, Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv https://www.palyazat.gov.hu/aktstat?lang=hu
A fenti ábrából látható, hogy a helyreállítási alapok forrásfelhasználása jelentős regionális különbségeket mutat. A gyakorlatorientált felsőfokú képzésekre és az oktatási innovációk, digitális eszközbeszerzésekre megítélt források együttes nagysága regionális szinten közel azonos volt. A legnagyobb eltéréseket a nemzeti laboratórium fejlesztési projektekhez kapcsolódó források elosztása okozott.
„A nemzeti laboratóriumok a tudáscsere olyan felértékelődő forrását képező központok, amelyeket a tervezés időszakában a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával hoztak létre. A konkrét megvalósítás költségeit a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrása, valamint hazai központi költségvetési előirányzat biztosítja.” (SOTE Nemzeti Laboratórium forrásokra vonatkozó honlapja alapján). 2023 elején 12 nemzeti laboratórium projekt támogatásáról született megállapodás az RRF-források terhére. Minden elfogadott támogatott projektnek van egy konzorcium vezetője, a források felhasználásában, a kutatások ütemezésében irányításában meghatározó szerepet játszó kijelölt szervezet. Konzorciumvezető kilenc esetben egy-egy egyetem, három esetben kutatóintézet. A konzorciumban, kutatásban résztvevő más intézmények, egyetemek, kutatóintézetek, kapcsolódó, érintett közintézmények, vállalkozások is megnevezettek (lásd 2.tábla).
1. táblázat: A helyreállítási forrásokból finanszírozott nemzeti laboratórium kutatási projektek fontosabb adatai
Forrás: Pályázat.gov.hu, Eredmények, aktuális statisztikák, Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv https://www.palyazat.gov.hu/aktstat?lang=hu
A táblázatból látható, hogy a rendelkezésre álló uniós helyreállítási forrásokból 2022 végéig a nemzeti laboratórium projektekre, mintegy 62 milliárd Ft támogatást ítélt meg a kormány. A kutatási, innovációs célok igazodnak az elmúlt évek legfontosabb társadalmi fejlődési trendjeihez, problémáihoz, a mesterséges intelligencia kutatásához, az egészségbiztonsághoz, víztudományi kutatásokhoz, megújuló energiákhoz, klímaváltozáshoz kapcsolódó kutatások kiemelt helyet kaptak a támogatások között. További öt kutatási projekt kapcsolódik az egészségtudományhoz.
A konzorciumvezető egyetemek, kutatóintézetek mellett más egyetemek, közintézmények, vállalkozások is bekapcsolódnak a K+F projektekbe, azonban hazai tudománypolitikai, tudományszervezési, ágazatpolitikai problémákat vet fel a támogatások regionális eloszlása. A 12 nemzeti laboratóriumból hat projektnek a vezetője a központi régióban, Budapesten volt, ezt indokolhatja a központi régióban koncentrálódó kutatásfejlesztési erőforrások, humántőke. A fennmaradó másik hat nemzeti laboratórium projekt regionális eloszlása nem egyenletes, három régió, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld vezeti ezeket. A megítélt források alapján a Pécsi Tudományegyetem és a Pannon Egyetem hazai tudományszervező ereje a jövőben felértékelődik. Három másik régió, a korábban bemutatott, alacsonyabb innovációs erőt képviselő régiók, Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország nem kapott nemzeti laboratórium vezetésre megbízást és konzorcium tagságuk is alacsony (2-2 projektben Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld és 3 projektben Észak-Magyarország). Így a jövőben számukra rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési források korlátozottak, az innovációs kapacitásuk alacsonyabb lesz, a regionális tudáskülönbségek tovább nőnek.
A felsőoktatás innovációs erejének növelésére szánt források az innovációs projektek meghatározásánál nem vették figyelembe az egyetemi hagyományokat, a jövőbeli kutatói potenciált, amit jelentős hallgatói létszám is képvisel. Hiszen Magyarország legnagyobb létszámú vidéki egyeteme, 27 ezer fölötti hallgatóval a Debreceni Tudományegyetem (DE). Itt a legnagyobb a vidéki régiók közül az egészség- és orvostudományi hallgatói létszám (6500 fő). A DE kutatásfejlesztési erejének növelése megsokszorozhatná a régió innovációs erejét akár a nagy hagyományokkal rendelkező egészségiparban vagy az agráriumban. A kutatás-fejlesztésbe bevont hallgatók jelentős számával megsokszorozódhatna az egyetem és a gazdaság közötti tudásátadás, az átadott innovációs szemlélet, a regionális fejlődés. Hasonló helyzetben vannak az Észak-magyarországi, és a Nyugat-magyarországi egyetemek.
A kutatásfejlesztés jövőbeli tendenciáinak regionális alakulását meghatározzák a támogatására rendelkezésre álló uniós források. Ezek elosztásának elemzése azt mutatja, hogy a regionális innovációs teljesítmények különbsége tovább nőhet a jövőben, mivel egyes régiók, (Észak-Magyarország, Észak-Alföld) kimaradtak a hazai nemzeti labor innovációs projektekből, tudást növelő támogatásokból.