A fogyasztók pénzügyi intézményekbe vetett bizalmának változása a COVID-19 pandémia és az orosz-ukrán háború hatására

Részlet A bank című észt sorozatból

Az elmúlt évek során számos olyan élethelyzettel találkoztunk, amelyek idáig ismeretlenek voltak számunkra. A COVID-járvány és a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború olyan világesemények, amelyek életünk számos területét befolyásolják. Véleményem szerint öntudatlanul is változik attitűdünk, biztonságérzetünk és bizalmunk. Szerintem ezek a változások nem csak emberi kapcsolatainkra vannak hatással, hanem a világszerte régóta működő intézményekkel, többek között a fogyasztók életének nagy részében jelen lévő bankszektorral kapcsolatos magatartásunkat is alakítják. Érdekesnek tartom, hogy milyen kapcsolat lehet a bizalom és a pénzügyi intézmények működése között, hiszen elsőre számomra két nagyon távoli területnek tűntek.

  1. ábra: Bizalmi és bizalmatlansági szintek korosztály szerinti megoszlása a technológia és a bankok iránt (Birinyi, 2020, 9.oldal alapján)

Kérdőívemet összesen 200 fő válaszolta meg. A válaszadók között 117 nő és 83 férfi kitöltő található, azaz a nemek közti arány 58,5% és 41,5%. Mivel kérdőívemet bárki kitölthette, aki igénybe vett már élete során bármilyen banki szolgáltatást, ezért az életkorok szerinti tagozódás rendkívül széles. A legfiatalabb kitöltő 2003-ban született, a legidősebb pedig 1953-ban. A legmagasabb végzettség esetében nagyon kiegyenlített volt az arány, hiszen mindössze 1 ember jelölte az általános iskolát legmagasabb végzettségnek, 99 végzett felsőoktatásban és 100 középfokú végzettséget szerzett. Rákérdeztem még a válaszadók munkakörére is. 92 ember aktív munkavállaló teljes munkaidőben és 18 ember részmunkaidőben vállal munkát. A diák státuszban lévők 71-en voltak és 19 ember különböző okok miatt jelenleg inaktív.

  • 2. ábra: Milyennek értékeli jelenlegi bizalmát bankjával kapcsolatban? (Saját készítésű ábra, 2022)

Ennél a kérdésnél kíváncsi voltam, hogy vajon a fiatal felnőttek vagy a náluk idősebb korosztály bizalma erősebb-e jelenlegi pénzintézetével kapcsolatban. Ehhez átlagot számítottam az 1982 előtt születettek körében és az akkor, vagy az után születettek körében is. 37 darab 40 évnél idősebb ember adott választ kérdésemre és az átlagos elégedettségük 5,68. A 40 évesek és az ennél fiatalabbak 163-an válaszoltak a kérdésre és az ő átlagos elégedettségük 5,65. A mintám alapján tehát a fiatal felnőtt korosztály egy minimálisan kisebb bizalommal rendelkezik jelenlegi bankja iránt.

  • 3. ábra: A COVID-19 pandémiával kapcsolatos bizalom változása (Saját készítésű ábra, 2022)

Először csak a COVID-19 pandémia kapcsán voltam kíváncsi kitöltőim válaszaira úgy, hogy csak saját gondolataik és tudásuk alapján válaszoltak. Ebben az esetben nem volt olyan kitöltő, aki azt jelölte volna, hogy bizalma nagymértékben nőtt a bankokkal kapcsolatban és mindössze 9-en jelölték azt, hogy bizalmuk kismértékben nőtt. 151 ember azt válaszolta, hogy bizalma nem változott, tehát az összes kitöltő 75,5%-a gondolkozott így. 32 ember arról számolt be, hogy bizalma a pénzintézetekkel kapcsolatban kismértékben csökkent, 8 válaszadó bizalma pedig nagymértékben csökkent. A szöveg elolvasása és a kép megtekintése után a válaszok aránya változott. 1 válaszadó megjelölte, hogy bizalma nagymértékben, 20 pedig, hogy bizalma kismértékben nőtt a bankokkal kapcsolatban. Legnagyobb arányban még mindig azok voltak jelen, akiknek a bizalma nem változott. 142 ember nyilatkozott így, azaz az összes kitöltő 71%-a. 23 kitöltő bizalma csökkent kismértékben és 14-é nagymértékben a bankokkal kapcsolatban a látott szöveg és kép hatására.

  • 4. ábra: A 2022-ben kezdődő orosz-ukrán háborús helyzettel kapcsolatos bizalom változása (Saját készítésű ábra, 2022)

Először itt is csak a háborúval kapcsolatos előzetes gondolataik alapján válaszoltak kérdőívem kitöltői. Érdekes volt számomra az, hogy bizalom növekedésről a bankokkal kapcsolatban senki nem számolt be, sem kismértékűről, sem pedig nagymértékűről. Az emberek majdnem fele, pontosan 99 kitöltő jelölte meg, hogy bizalma nem változott a pénzügyi intézményekkel kapcsolatban a háború miatt. 75 ember bizalma kismértékben csökkent, 26 kitöltőé pedig nagymértékben csökkent. A válaszadók 50,5%-ának tehát valamennyire csökkent a bizalma a bankokban a háborús események hatására. A kép megtekintése és a szöveg elolvasása után ebben az esetben is változtak a megjelölt válaszok arányai. Nagymértékben itt sem jelölt meg senki bizalom növekedést, azonban 3 kitöltő ebben az esetben kismértékű bizalom növekedést jelölt a bankokkal kapcsolatban. Véleményem szerint ez azért lehet, mert saját pénzintézetük működésében semmilyen negatívumot sem érzékeltek annak ellenére, hogy a Sberbank például csődbe ment, tehát saját bankjukat megbízhatóbbnak tartják. Ebben a kérdésben a kitöltők 35,5%-a, tehát 71 ember legnagyobb aránnyal nem változó bizalmat jelölt. Közel ennyien, 69-en kismértékű bizalom csökkenést éreztek magukon a bankokkal kapcsolatban. 57 válaszadó bizalma nagymértékben csökkent. Szerintem ez egy kiugróan magas arány, hiszen a kitöltők 28,5%-a, tehát több, mint negyede nagymértékű bizalom csökkenést érzékelt a világesemény egy történését bemutató szöveg és kép hatására. Véleményem szerint egy ilyen világesemény, amely a jelenben zajlik és bizonytalan a végkimenetele sokkal jobban elgondolkodtatja az embereket, mint egy a múltban lezajlott esemény, hiszen annak hatásaira nem mindenki emlékszik már élesen és a negatív emlékek sem élnek már erősen a legtöbb emberben.

Megvizsgáltam, hogy a leírások és képek hatására mennyire változik a kitöltők bizalma a bankokkal kapcsolatban. Összességében azt az eredményt olvastam le az ábrákról, hogy minden esetben csökkent azoknak a száma, akik a változatlan bizalomról számoltak be a képek és szövegek megtekintése előtt. Emellett azok száma is mindig gyarapodott, akik bizalma nagymértékben csökkent a képek és a szövegek hatására. Egyedül a COVID-pandémia esetében igaz az, hogy azok lettek kevesebben a kép és a leírás megtekintése után, akik bizalma kismértékben csökkent és ebben, illetve az orosz-ukrán konfliktus témájában volt tapasztalható az is, hogy megnőtt a képek és a szövegek megtekintése után azok száma, akiknek a bizalma kismértékben nőtt. Észrevettem azt az összefüggést is, hogy azok bizalma, akik felsőfokú képzettséggel rendelkeznek, vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányaikat végzik erőteljesebben változott a képek és a szövegek megtekintése után, mint az alacsonyabb képzettségű kitöltőké. Ezt átlagszámítással igazoltam, ahol a kapott értékek -2 (nagymértékű bizalomvesztés) és 2 (nagymértékű bizalom erősödés) között mozoghattak. A felsőfokú végzettségű kitöltők összesen 100-an voltak, mint ahogyan az ennél alacsonyabb képzettségűek is, tehát fele-fele arányban töltötték ki a kérdőívemet. A COVID-19 pandémia világesemény kérdésekor a felsőfokú képzettségű válaszadók átlagos bizalom változása -0,23 volt, ami egy nagyon enyhe bizalom csökkenés, az ennél alacsonyabb végzettségűeké pedig -0,06, ami már szinte azt jelenti, hogy bizalmuk nem változott a képek és a szövegek megtekintése után. Az orosz-ukrán háború kapcsán a felsőfokú végzettségű kitöltők átlagos bizalom változása -0,95, ami kismértékű bizalom csökkenés. Az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező kitöltők átlagos bizalom változása -0,85, tehát egy a felsőfokú végzettségű embereknél visszafogottabb csökkenést mutat.

A kutatásom során felállított három hipotézisből kettőt igazolni tudtam, egyet pedig cáfoltam.

  1. Az emberek bizalma jelentősen változik, ha egy világot befolyásoló eseményről pontosító cikkeket és képeket látnak, mintha csak magára a világeseményre gondolnak átfogóan.
  2. A felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek véleménye kevésbé változik a képek és a cikkek hatására, mint az alacsonyabb végzettségűeké.
  3. A fiatal felnőttek (18-40 év) bizalmatlanabbak bankjaikkal kapcsolatban, mint az idősebb korosztály.

Kérdőívem kitöltői esetében tehát igaz az állítás, miszerint az emberek bizalmi helyzete a bankokkal kapcsolatban jelentősen változik, ha a globális gazdaságot befolyásoló világeseményről képeket látnak, vagy rövid leírásokat olvasnak. Ezzel szemben nem bizonyosodott be az a hipotézisem, mi szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek bizalmi helyzete kevésbé változik ezen képek és leírások hatására, mint az alacsonyabb végzettségű társaiké. Megállapítottam azt is, hogy a kérdőívemre választ adók közül a fiatal felnőtt korosztály (18-40 év) kicsivel bizalmatlanabb a bankokkal kapcsolatban, mint a náluk idősebbek.

Szólj hozzá!