A munka jövőjének kilátásai az AI forradalom hajnalán

Szerző:
Faust, Philémon és Baucis. illusztráció a Faust második részéből, forrás: https://www.alamy.com/baucis-and-philemon-act-v-faust-ii-johann-wolfgang-von-goethe-image367775861.html

A munkaerőpiac jelentős átalakulása a technológiai fejlődés gyorsulásával párhuzamosan egyre égetőbb kérdéssé vált mind tudományos, mind pedig közéleti diskurzusokban. Elveszik-e munkánkat a robotok? Automatizálhatóak-e a fehér galléros munkakörök? Mi vár azokra a tömegekre, akik a mesterséges intelligencia színre lépése miatt „haszontalanná” válnak? Számos ilyen és ehhez hasonló kérdés látott napvilágot az elmúlt években. Az aggodalom az utóbbi idők fejleményei kapcsán csak még inkább felerősödhetett, hiszen 2022 novemberében az OpenAI, a Microsoft által is támogatott mesterséges intelligencia szoftverek fejlesztésével foglalkozó vállalat, piacra dobta legújabb prototípusát, a ChatGPT elnevezésre hallgató generatív MI alapú chatbot-ot. Rengetegen méltatták a szoftver sikerességét, így ennek kapcsán éppen időszerű áttekinteni, hogy mit is jelenthet a ChatGPT és egyéb mesterséges intelligenciák megjelenése és fejlődése a munkaerőpiac számára.

Az az „evolúciós” folyamat, amelyben emberi munkaerő által végzett feladatokat igyekszünk gépi megoldásokkal kiváltani, egyáltalán nem újkeletű dolog. Ha végig tekintünk a történelem során számos példát láthatunk erre, a mezőgazdasági eszközöktől kezdve a futószalagos gyártósorokig. Ezek azonban más szempontból is fontos referenciapontként szolgálhatnak. Korábbi tapasztalataink azt mutatják ugyanis, hogy bár az automatizálás megszüntet egyes munkaköröket, a feladatok és folyamatok újraszervezésével újabb munkakörök jönnek létre, amelyek sokszor magasabb hozzáadott értékkel és kedvezőbb fizetéssel, így összességében növekvő társadalmi jóléttel párosulnak. Ez az érv számos esetben elhangzik a mesterséges intelligencia fejlődését töretlenül támogató szakértőktől.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az előbb említettek ugyanúgy igazak-e a mesterséges intelligencia esetére is, és nem pedig egy ennél sokkal radikálisabb és átfogóbb változás küszöbén állunk-e? Acemoglu és Johnson (2023) ennek kapcsán a kiváltandó munkakörök típusainak vizsgálatára hívja fel a figyelmet. Amennyiben az automatizálás olyan területekre fókuszál, amelyek kiegészítik az emberi munkát, magasabb hatékonyság és a leépítések elkerülése is párhuzamosan megvalósulhat. A dokumentációhoz hasonló üzleti folyamatok gépesítésével például jelentős idő és pénz megtakarítása lett elérhető a vállalatok számára. A mesterséges intelligencia pedig ennél sokkal komplexebb feladatok esetén is, nem csak repetitív, hanem olyan összetettebb intellektuális munkakörökben, mint akár tudományos kutatás is segítséggel tud szolgálni, növelve ezzel a produktivitást és a hatékonyságot.

Az MI munkafolyamatokba történő integrálásához hasznos lehet a következő, Paul R. Daugherty és szerzőtársai (2023) által kidolgozott megközelítés. A munkakört egyes tevékenységi elemekre szükséges bontani, és megvizsgálni a folyamat mely részeiben lehet segítségre a mesterséges intelligencia. Ennek nyomán elkülönül olyan tevékenységek köre, amelyek teljes mértékben automatizálhatóak olyanok, amelyek MI és ember együttműködésében kiterjeszthetőek és újragondolhatóak, illetve olyan tevékenység csoport, mely továbbra is teljes mértékben emberi munkaerő által kivitelezett. Ezen megközelítés mentén ésszerűvé tehető az automatizálás, támogatva mind az emberi munkaerő megtartását, mind pedig a tevekénységek magasabb minőségben történő elvégzését, amely kívánatosabb ügyfélélményhez vezet. Utóbbi azért is kulcsfontosságú, mivel hiába mutatja magáról egy vállalat, hogy milyen innovatívan használja a mesterséges intelligencia adta a lehetőségeket, ha közben az általa automatizált ügyfélszolgálati folyamatban a betelefonáló ügyfél nem tud olyan válaszokat kapni, amely megoldaná problémáját. Végső soron pedig ez az ügyfélélmény lehet az, amely miatt megkedvelik vagy éppen elidegenednek az emberek az adott megoldástól.

A mesterséges intelligencia sikeressége nagyban függ emellett attól, hogy milyen módon reagálnak rá a vele interakcióban lévő emberek. E kérdéskör kapcsán számos aspektust érdemes figyelembe venni. Például, az MIT és a Boston Consulting Group kutatása arra mutatott rá, hogy a munkavállalók számára fontos annak a lehetősége, hogy felülírják a gépi döntéseket. Ezzel az önrendelkezéssel jellemzően akkor élnek, amikor a gépi döntési mechanizmus érthető és átlátható a munkavállaló számára. Azonban amikor ez túlságosan bonyolulttá válik az emberi értelmezésnek, a dolgozók hajlamosabbak megbízni a szoftverben és nem beavatkozni annak döntésébe, állapította meg a Harvard, az MIT és a Politecnico di Milano közös kutatása. További érdekes megközelítést tárgyal egy a Texasi Egyetem által készített felmérés. Munkájukban a szerzők azt a jelenséget vizsgálták, hogy hogyan reagálnak az emberek, ha jelentkezésük, kérelmük egy MI alapú program által kerül kiértékelésre. Ennek nyomán megállapítható, hogy amennyiben az ember elutasító üzenetet kap, nem számít szignifikánsan, hogy gépi vagy emberi elbírálás előzte-e meg a döntést. Érdekes azonban, hogy pozitív visszajelzés esetén, az öröm nagyobb, ha emberi és nem gépi bírálat folytán került az adott személy kiválasztásra. Az emberek ugyanis szeretik azt érezni, hogy különlegesek, hogy az ő lenyűgöző személyiségük győzte meg a bírálót, és nem pedig csak egy adathalmaz objektív értékelése alapján emelkedtek ki.

Cikkemben igyekszem objektíven és reálisan bemutatni a mesterséges intelligencia lehetséges munkaerőpiaci hatásait. Ennek kapcsán elengedhetetlen, hogy átevezzünk kissé a téma árnyoldalára is, megvizsgálva milyen potenciális veszélyekkel fenyeget az MI elterjedése.

Az automatizáció klasszikusan a hierarchia legalján lévő, kézzel végzett, kreativitást és gondolkodást nem igénylő monoton munkákat volt hivatott kiváltani. A mesterséges intelligencia azonban lehetővé teszi, hogy fehér galléros munkakörök feladatai is elvégezhetőek legyenek automatizált módon. Jó példa erre a már korábban felemlegetett ügyfélszolgálatos munkakör, amelynek egyik legnagyobb riválisa lehet a ChatGPT nevű generatív MI program.

A teljes körű és gyors technológiai váltás kapcsán számos probléma felmerül. Egyrészt, bár hatalmas potenciál lakozik a mesterséges intelligencia képességeiben, ugyanúgy megvannak egyelőre a maga korlátai. Számos feladatot nem tud megfelelően ellátni, illetve sokszor továbbra is torzításokkal és hibákkal működik. Ennek következtében tehát, ha egy olyan folyamatot automatizálunk teljesen, amelyben az emberi tényező egyébként értéket szolgáltatott volna (maradva az ügyfélszolgálat példájánál ilyen lehet az empátia, vagy a kritikus és nem pedig rutin helyzetek megoldásának képessége), akkor csupán romboljuk a végeredményt. Acemoglu és Johnson (2023) kritikája alapján ilyenkor olyan munkaköröket igyekszünk feleslegesen kiváltani, amelyeket egyébként az emberek tökéletesen el tudnak látni. Ráadásul, ha az emberi tényező figyelembevétele nélkül kezdünk el széles körben automatizálni, akkor az a társadalom jelentős részének megélhetését teszi kockára, amely végső soron a vásárlóerő csökkenését fogja eredményezni. Értelemszerűen ez utóbbi szituáció a vállalatoknak sem ideális kimenet.

Látható tehát, hogy kevés választja el a munkavállalókat és a munkavégzést fellendítő, magasabb produktivitást, hatékonyságot, értékteremtést támogató és jóléttel kecsegtető utópiát, a munkaerőt feleslegesen kiváltó és tömegeket nyomorba döntő disztópikus megközelítéstől. Ahogy cikkem elején is említettem, a történelmi tanulságok jó példaként szolgálhatnak egy ilyen mértékű változás kapcsán. Az kijelenthető, hogy a jelentős technológiai átalakulások előrébb vitték a világot, jólétet teremtve az abból hasznosulóknak. Ugyanakkor mindig voltak olyan érintettek, akiknek rövidtávú lehetőségei ezzel párhuzamosan csökkentek.

Azonnali végítéletet hirdetni azonban túlzás lenne. Hasonló változások nem egyik napról a másikra következnek be. Ennek több oka is van. Egyrészt a forradalmi technológiák megjelenésükkör még hatékonytalanok. Idő kell, mire olyan szinten kifinomulttá válnak, hogy emberek széles tömegei alkalmazni tudják. Ehhez kapcsolódóan pedig az is időbe telik, amíg felgyülemlik az a tudás, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kihasználják ezen technológiák nyújtotta előnyöket. Ezzel párhuzamosan a kezdeti tőke korlátok átlépése, üzleti életképesség is szükséges a széles körű elterjedéshez. Jól példázza ezt az, hogy hol járunk a már régebb óta trendként emlegetett robotizáció terén. Bár a technológia rendelkezésre áll, a legfejlettebb térségekben is az ember-robot arány 10 az 1-hez derül ki a World Robotics 2022-es felméréséből, ráadásul emellett még a fejlett világ piacain egyenesen munkaerőhiányról és nem munkaerőtöbbletről beszélhetünk.

Na persze mindez csak akkor igaz, ha úgy hisszük a történelem ismétli önmagát. Nem kizárható, hogy mint átfutási idejében, mind hatásaiban egy teljesen új és ismeretlen világot hoz el a mesterséges intelligencia fejlődése. Bár a tömeges leépítések reálisan nem, illetve ha igen, akkor sem hamar fognak bekövetkezni, ennek lehetőségét teljesen kizárni sem szabad. Zárásképpen álljon itt egy összefoglalás, amelyet a már többször szóba hozott ChatGPT programja kreált számomra válaszként arra a kérdésre, hogy milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a munkaerőpiac jövőjére (magyar fordításban):

„Összefoglalva, a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai összetettek és sokrétűek, pozitív és negatív elemekkel egyaránt. Lehetősége van arra, hogy automatizálja a repetitív feladatokat, kiterjessze az emberi munkavégzés lehetőségeit, megváltoztasson munkaköröket és egyes készségek iránti igényeket, növelje a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkák iránti keresletet, ugyanakkor potenciálisan munkahelyek leépüléséhez és egyenlőtlenségekhez is vezethet. Megfelelő intézkedésekre, például oktatási és képzési programokra, munkaerő-piaci szabályozásra és a szociális hálóra lehet szükség a lehetséges negatív hatások mérséklésére és a változó munkakörnyezetben a zökkenőmentes átmenet biztosítására. A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatásának kezelése körültekintő tervezést, politikai döntéshozatalt és érdekelt felek közötti együttműködést igényel annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia előnyeit széles körben és méltányosan osszák meg. Mint minden technológiai fejlődésnél, a kulcs abban rejlik, hogy a társadalom hogyan alkalmazkodik és készül fel a munkaerőpiac változó dinamikájára a mesterséges intelligencia korában. Ezért fontos, hogy szorosan nyomon kövessük a technológia fejlődését és annak a munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatását, és proaktív lépéseket tegyünk az esetlegesen felmerülő kihívások kezelésére. Szintén fontos felismerni a mesterséges intelligencia azon potenciálját, hogy ösztönözze az innovációt, növelje a termelékenységet és új lehetőségeket teremtsen a munkavállalók számára a jövőben. Végső soron a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt ​​hatása attól függ, hogyan fejlesztik, hajtják végre és hogyan integrálják a szélesebb társadalmi és gazdasági kontextusba. A megfelelő tervezés és szabályozás segíthet maximalizálni a mesterséges intelligencia pozitív hatásait, miközben minimalizálja a munkaerőpiacra gyakorolt ​​esetleges negatív hatásokat. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia előnyeit a társadalom egészének javulása érdekében hasznosítsák.”

Úgy hiszem, magam sem könnyen tudtam volna jobban összefoglalni a téma konklúzióját.

Forrásjegyzék:

Szólj hozzá!