A BBC Sounds podcast sorozatai, Business Daily, 2023.február 9.
A Business Daily podcast február 9. epizódja napjaink afrikai start-up ökoszisztémájába nyújt betekintést. Felvázolja a start-up finanszírozás főbb meghatározó tényezői a kontinensen és három sikeres vállalkozás is bemutatásra kerül dióhéjban.
Az afrikai tech szektorba az elmúlt években több millió dollár áramlott, hirtelen elérhetővé vált a tőke, mely 5-6 évvel ezelőtt nem volt lehetséges. Míg a világ többi részén lelassult a start-up finanszírozás, addig 2022-ben több, mint 300 milliárd amerikai dollárt vontak be afrikai start-up vállalkozások.
Lagos nemcsak Nigéria legnagyobb városa, hanem Afrika egyik meghatározó pénzügyi központja is. Itt alapította meg Nnamdi Okoh testvérével a Terminal Africa nevű vállalkozását, mely afrikai vállalkozásoknak és magánszemélyeknek segít nemzetközi szállítmányozásban. A vállalkozás kezdetekor a cél afrikai vállalkozások termékeinek egyszerűbb eljuttatása volt világszerte vevőkhöz. Azonban időközben meg kellett változtatniuk az üzleti modellt, mert nem tudtak az utóbbi céllal skálázható tevékenységet kialakítani. Fontos üzenetnek tekintik ezt a változtatást és piachoz való alkalmazkodást, ugyanis azt látták, hogy logisztikai szolgáltatásra stabil kereslet van. Így mára segítenek vevőiknek többek közt szállítási költségeket és időt összehasonlítani, valamint különböző árufelvételi lehetőségekkel kalkulálni.
Finanszírozást tekintve, kezdetben főállás mellett foglalkozott Nnamdi Okoh a vállalkozással és tőkére volt szüksége, hogy teljes állásban vállalhassa az irányítást. Így számos „accelerator” programra jelentkezett, de a tapasztalata az volt, hogy kontakt szükséges az „accelerator” szervezetekkel való összeköttetésre, ugyanis kevés helyen olvassák el az online jelentkezéseket. Ugyanők szerencsések voltak, hogy a kenyai Baobab Accelerator ezt megtette, majd be is kerültek a programba. A program kezdetekor ketten voltak a vállalkozásban, mára harmincan. Mr. Okoh és testvére kivételként erősíti a szabályt, miszerint a testvéri üzletalapítás rizikós, mely téma az accelerator program során gorcső alá is került. Esetükben, mivel fiatal gyerekkoruk óta együtt csinálnak mindent, jól működnek össze. Ez nem azt jelenti, hogy sosincs vita köztük, de az alkalmazottak visszahúzódva kivárják, míg dűlőre jutnak.
A podcast a továbbiakban bemutatja Lagost, mint vonzó vállalkozás indítási helyszínt Nigériában. Érintőlegesen kitér egy 2017 óta Lagosban működő szépségszalon vállalkozásra, illetve egy jelzáloghitel közvetítéssel foglalkozó vállalkozásra. Két fő téma, egyrészt az adózás és annak terhelő mivolta, másrészt a jelzáloghitelt övező bonyolult papír munka, melyet a start-up próbál áthidalni, elérhetővé téve azt nagyobb célközönségnek. Mindezek szabnak gátat az egyébként rendkívül sok lehetőséget kínáló Lagosnak vállalkozás alapítás és növekedés szempontjából. A várost egyébként azért választja mégis számos vállalkozószellemű ember az országban, mert sok potenciált látnak a több, mint 20 millió lakosú és nagy piacnak számító gazdasági központban. Negatívumként azonban magát a zsúfoltságot, lassú közlekedés és ezáltal a nehéz tervezhetőséget, illetve az adószabályozás bonyolult kiismerhetőségét emelték ki. A jelzáloggal foglalkozó start-up alapítója hangsúlyozta, hogy van, amikor öt, hat, hét különböző szervezet vetne ki adót a tevékenységükre és azt reméli, hogy a város bevezet ösztönzőket, akár egy befektetési alapot, hogy több ember indítson vállalkozást itt.
Lagos részletes áttekintése után a podcast Afrika egészével foglalkozik a következők mentén: hova áramlanak a befektetések és miként szereznek hozzá forrást. Tom Jackson a Distrupt Afrika nevű start-up hírek társalapítójának elmondása szerint, ami a figyelmet most megragadja az a hirtelen hozzáférés a tőkéhez, mivel több milliárd dollár áramlik az afrikai tech cégekbe szerte a világból, mely 5-6 évvel ezelőtt egyáltalán nem állt rendelkezésre. Az időzítés magyarázataként Mr Jackson azt nyilatkozta, hogy a legnagyobb piacok, mint Egyesült Államok, Európa, India vagy Kína elérték a telítettségi pontot, számos kockázati tőkealappal és start-upokkal, ellenben Afrikában számos megoldásra váró probléma (rossz egészségügy vagy oktatási rendszer például) és kiaknázatlan lehetőség van, melyek a start-upok által megteremthető innovációra várnak. Továbbá a munkanélküliség az egyetemi friss diplomásokat is jelentősen érinti, kevés esélyük van olyan munkát találni, mely megfelel a képzettségüknek, ezért a vállalkozás indítás vonzó számukra.
Afrika élmezőnyében járó országaiként Tom Jackson Egyiptomot, Kenyát, Nigériát, Dél-Afrikát nevezte meg, mivel stabil internet, egyetemek és a legtöbb start-up ezen országokban van jelen, és a befektetések oroszlán része is ide áramlik. Ugyanakkor az elmúlt években az előbb említett négyes országcsoportba csökken a tőkeáramlás, más afrikai országok javára. A podcast körbejárja, hogy milyen is a négy élmezőnybe tartozó országon kívül befektetéshez jutni és bemutatnak egy tárgyi eszköz finanszírozó start-upot, az ugandai Asaak motorkerékpár bérléssel foglalkozó vállalkozást. Kezdetekben mezőgazdasági hiteleket, bérfizetésre szánt majd szabadfelhasználású hiteleket nyújtottak, azonban idővel látták, hogy ez nem működőképes, nem tudják az igénylők visszafizetni a hitelt, mert iskolázásra, lakbérre élelmiszerre vagy olyan dolgokra költik a pénzt mely nem generál bevételt. Ezért áttértek tárgyi eszköz finanszírozásra, mint motorkerékpár, okostelefon vagy üzemanyag, mely produktívabb és akár többszörös bevételt generál.
Az Asaak az első ugandai start-up, mely kockázati tőkebefektetést kapott. Az alapítónak, Kaivan Khalid Satternek sikerült 30 millió dollárnyi finanszírozáshoz jutnia, azonban kiemelte problémaként, hogy a globális befektetők gyakran tévesen ítélik meg az afrikai befektetési kockázatot. Az Asaak alapításához először családi, baráti és ismerősi kölcsönök voltak szükségesek, majd bizonyítva a termék létjogosultságát és működőképességét, sikerült szilikon-völgyi kockázati tőkealaptól további tőkéhez jutni. Azonban ezt megelőzte számos kudarcos befektető megkeresés, arra az indokra hivatkozva, hogy nem értenek az afrikai piachoz és így nem vállalnák a vele járó kockázatot, vagy Afrikát vonzó területnek találták, de csak a fenteb említett négy országot, Ugandát nem.
Vállalkozásindítói tanácsként Kaivan Khalid Satter a személyes elérhetőséget és megközelítést nevezte meg, a vevők igényeinek és problémáinak megértését. Az Asaak esetében látták, hogy korábban azért nem tudtak mezőgazdasággal foglalkozók hitelhez jutni, mert nem volt bejelentett, igazolható jövedelmük és így nem fordulhattak bankokhoz. Asaak motorkerékpárral nemcsak a földekről a piacig tudnak eljutni, hanem közben akár másokat fuvarozni is, így több tevékenységből bevételre szert tenni.