Interjú Jeffrey Lightfoot-tal, a CIPE programigazgatójával
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített Jeff Lightfoot-tal, a Center for International Private Enterprises (https://www.cipe.org/) európai programigazgatójával az etika szerepéről az üzleti életben és az ennek erősítésére szolgáló számos eszközről.
Világpolitika: Mi a CIPE küldetése? Miért alapították, és milyen projekteket támogat a CIPE?
Jeffrey Lightfoot: A CIPE küldetése a versenyképes piacok előmozdítása és a demokrácia megerősítése világszerte a magánvállalkozásokon keresztül. A magánszektor helyi kezdeményezéseinek ösztönzőjeként és katalizátoraként működünk a versenyképes piacok és a demokrácia előmozdítása érdekében. Aszerint működünk, hogy partnereink részéről hol látunk erre igényt. A CIPE már több mint 40 éve tevékenykedik ebben a munkában, és a világ legnehezebb környezeteiben, konfliktusos és poszt-konfliktus övezetekben dolgozik.
A CIPE igyekszik előmozdítani az alulról építkező megközelítéseket és megoldásokat a versenyképes piacok, valamint a demokratikus eszmék és értékek előmozdítása érdekében. Olyan partnereket keresünk, akik saját ötleteikkel és kihívásaikkal fordulnak hozzánk, mert belátjuk, hogy minden országnak saját kontextusa, saját kihívásai, saját üzleti környezete, saját földrajza és saját kultúrája van. Ami az Egyesült Államokban bevált, az nem mindenki számára a legjobb. Minden magánszektornak saját ökoszisztémája, saját kihívásai és saját megoldási javaslatai lesznek. Ezért keressük a kereskedelmi kamarákat, gazdasági szervezeteket, gazdasági agytrösztöket és civil társadalmi csoportokat, amelyek céljaikkal, elképzeléseikkel, kihívásaikkal fordulnak hozzánk segítségért. Itt lép be a CIPE, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy elérjék céljaikat, amelyek előmozdítják ezeket az eszméket.
A CIPE-t 1983-ban alapították a National Endowment for Democracy (Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért) nevű független alapítvánnyal együtt, amelyet az Egyesült Államokban hoztak létre a demokratikus értékek és eszmék világszerte történő előmozdítására és támogatására. A CIPE az Egyesült Államok legnagyobb üzleti szövetségének, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának nonprofit leányvállalata, és egyben a National Endowment for Democracy egyik fő intézménye. A világ minden táján regionális irodákon keresztül működünk, mint például az európai regionális iroda, amelyet Pozsonyban vezetek. Irodáinkon keresztül támogatjuk partnereinket, többek között a gazdasági szervezeteket és kamarákat, hogy hallassák hangjukat az üzleti etikára és az üzleti integritásra vonatkozó javaslatok, a nők gazdasági szerepvállalásának erősítése és támogatása, a nők gazdasági részvétele, a transzparens üzleti gyakorlatok támogatása, és általában az üzleti szféra hangjának erősítése érdekében, hogy mindezekkel a civil társadalom erős pillérévé váljanak.
A CIPE nonprofit szervezet, nem pedig vállalkozás. Elsősorban kollektívákkal és vállalkozásokkal, kereskedelmi kamarákkal és gazdasági szervezetekkel, gazdasági agytrösztökkel és civil társadalmi csoportokkal dolgozunk együtt.
Partnereinket háromféleképpen támogatjuk. Először is, pénzügyi támogatást nyújtunk, hogy segítsük partnereinket céljaik elérésében; másodszor, technikai képzést és szakértelmet biztosítunk, hogy segítsük partnereinket bármilyen készségbeli kihívásban; harmadszor pedig, hálózatba szervezzük partnereinket, hogy segítsük őket abban, hogy tanuljanak egymástól, és megosszák egymással a tanulságokat és tapasztalatokat.
Világpolitika: Milyen lehetőségek rejlenek abban, hogy megpróbálják a magas színvonalú üzleti gyakorlatokat, azok egyes elemeit legjobb gyakorlatként bevezetni globális szinten, amelyekről úgy gondolják, hogy tükrözik azt, amit a vállalkozások világszerte szeretnének?
J. L.: A világ nagy része ki van éhezve a magas színvonalú befektetésekre. A világ kormányai és vállalkozásai mindenütt közvetlen külföldi befektetéseket akarnak, és olyan közvetlen külföldi befektetéseket akarnak, amelyek a helyi gazdaság számára előnyösek. A CIPE egyik fő célkitűzése és célja, hogy segítsük az ilyen magas színvonalú befektetéseket vonzó környezet megteremtését. Van egy konstruktív tőkének nevezett koncepciónk, amely olyan magas színvonalú beruházást jelent, amely tiszteletben tartja a helyi normákat, a helyi ellátási láncokat integrálja a beruházásba, bevonja a helyi munkaerőt, felértékeli azt, és valami jobbat hagy maga után. Ezt állítjuk szembe azzal, amit mi korrozív tőkének („corrosive capital”) nevezünk, ami valójában olyan beruházás, amely nem elszámoltatható, nem átlátható, ahol külföldi munkaerőt hoznak be a projektek megvalósításához, és amely inkább kiszipolyozó jellegű, és nem igazán hagy maga után valami jobbat.
Azt tapasztaljuk tehát, hogy a világ minden táján – és ezt akkor is hallottuk, amikor Magyarországon és Közép-Európában beszélgettünk egyesületekkel és kamarákkal – a kormányok keményen dolgoznak azon, hogy külföldi befektetéseket vonzzanak, akár az autóiparban, akár más kulcsfontosságú stratégiai iparágakban. Azt szeretnék, ha ezek a beruházások a helyi munkaerőt és a helyi kis- és középvállalkozásokat is bevonnák. Ugyanakkor gyakran látjuk, hogy a külföldi nagyberuházásoknak számos kihívása van, legyen szó akár a képzettség, a munkaerő vagy a versenyképesség hiányáról. Azt is látjuk viszont, hogy az Európai Unióból, az Egyesült Államokból és különösen a G7 gazdaságokból érkező magas színvonalú befektetések egyre inkább olyan üzleti partnereket keresnek, amelyek megfelelnek az ESG normáknak, az ellátási láncra vonatkozó elvárásoknak vagy más, az igazgatótanácsok által követelt legjobb vállalati gyakorlatoknak. És azt látjuk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nehézséget jelent a megfelelés, ha be akarnak kapcsolódni ezekbe a befektetésekbe.
Másodszor, nagyon hangsúlyos szerepe van a demokrácia aspektusának. Az etikus üzleti gyakorlat és a tisztességes, egyenlő versenyfeltételek nem nyugati vagy amerikai értékek. Ezek egyetemes értékek. Ha körülnézünk a világban, ha az arab tavaszra vagy más mozgalmakra gondolunk, ahol az emberek igazságtalanságot és korrupciót észlelnek, vagy amikor úgy érzik, hogy a kemény munkát és a vállalkozói magatartást nem jutalmazzák, akkor az emberek igazságot követelnek. A CIPE egyik legjobb compliance programja a nyugat-afrikai Ethics 1st projektünk, amely olyan vállalkozókat tömörít, akik részt vettek az etikus üzleti normákról és viselkedésről szóló képzéseken, és most már regisztráltak a helyi kereskedelmi kamaráknál mint akik segíthetnek a külföldi befektetőket hiteles üzleti partnerekhez irányítani. Ezek a kisvállalkozások tudják, hogy a piac valóban ösztönzi őket az üzleti integritás elveihez való igazodáshoz, mivel ez a prosperitás és a nemzetközivé válás útja. Nem azért teszik ezt, hogy jó vállalati polgárok legyenek, vagy erkölcsi okokból. Valójában az üzletnek jót tesz, ha így tesznek.
A cél egy olyan kultúra kialakítása, amely túlmutat az egyes törvényeknek való megfelelésen. Természetesen a jogszabályoknak való megfelelés az első és legfontosabb lépés. Említettem az uniós irányelvekkel kapcsolatban például az ellátási láncra vonatkozó elvárásokat – a beszállítóknak meg kell felelniük ennek, ez tehát egy tényleges irányelv. Más helyeken azonban, például Bulgáriában, olyan egyesületekkel dolgozunk együtt, amelyek nem szabályozott környezetben, csak a szabályozott környezethez hasonló közegben, ahol ezek a cégek a legmagasabb színvonalon kívánnak érdekérvényesítő tevékenységet folytatni. Tehát megpróbálnak túllépni azon, amit a törvény előír, és kialakítani a hatékony, átlátható érdekérvényesítés kultúráját. Ez egy kultúraváltás, és megpróbálnak az általános üzleti és érdekérvényesítési kultúra megváltoztatásának élére állni Bulgáriában. A CIPE tehát olyan környezetben dolgozik, ahol vagy valóban erős jogi keret és magas szintű normák vannak érvényben, mint például az Európai Unióban vagy más helyeken, ahol nincsenek ilyen normák, de partnereink olyan kultúrát igyekeznek kialakítani, amely túlmutat azon, amit a törvény előír.
Világpolitika: Ez elvezet minket a következő kérdéshez. Vannak-e a mi régiónkban (Közép- és Kelet-Közép-Európa) sajátosságok? Lát-e javulást a régiónkban az üzleti kultúra tekintetében?
J. L.: Szerintem Közép-Európában érdekes momentumnak vagyunk tanúi, mert ha itt ülünk Szlovákiában, vagy ha Magyarországot, Csehországot nézzük, ezek olyan országok, amelyek az elmúlt 15-20 évben elég jól teljesítettek azáltal, hogy jelentős külföldi befektetéseket vonzottak, különösen az autóiparban, amely erősen kötődik Németországhoz és a nyugat-európai értékláncokhoz. Úgy gondolom, hogy ez pozitív hatással volt az itteni üzleti környezetre és üzleti kultúrára, és létrehozta a láncba illeszkedő beszállítók ökoszisztémáját. Az érdekes kérdés az, hogy ahogy az autóipar a következő 10-15 évben átalakul és villamosításra vált, a régió továbbra is versenyképes tud-e maradni? Továbbra is képes lesz-e ez a régió az autóipari ágazatot a prosperálás felé terelni? Úgy gondolom, hogy valóban szükség van arra, hogy az ellátási lánc minden eleme rugalmas legyen, illetve hogy a beruházások következő szintjére is szükség lesz, például a zöld átmenet terén, ahol az EU sok forrást fordít a technológiára. Úgy gondolom, hogy az üzleti kultúra fontos elemei fejlődnek, ami hozzájárul ahhoz, hogy magas színvonalat teremtsenek elő a befektetők vonzása érdekében. Itt, Szlovákiában a kormány valóban megpróbál olyan környezetet teremteni a bejelentők védelmére és egy erős végső kedvezményezetti tulajdonosi modellre, amely követendő modellként szolgálhat mások számára.
Ezeknek a normáknak az alkalmazása nem következetes a régióban, de látunk néhány igazán fontos kezdeményezést az üzleti közösség részéről, amely az erős jogállamiság és az ilyen jellegű elemek mellett száll síkra. Úgy gondolom tehát, hogy ez egy olyan utazás, amelynek nincs célpontja. Ha végignézünk a világon, nincs olyan végpont, ahol elérkeztünk volna egy erős, tökéletes üzleti kultúrához. Talán az északi országokat nézhetnénk, amelyek a legerősebbnek mondhatók ebben a tekintetben, de ez egy folyamatos fejlődés, és ők is követnek el hibákat. Úgy gondolom tehát, hogy Közép-Európa gazdasága tovább fog fejlődni. A V4-ek üzleti kultúrájának fejlődését illetően eltéréseket látunk, de szerintem az lesz a fontos, hogy a gazdaságok továbbra is előre lépjenek, és felzárkózzanak Nyugat-Európához, illetve rugalmasak maradjanak a Közép-Európát érintő új trendek tekintetében.
Az uniós irányelvek és keretrendszerek segítik ezt a javuló folyamatot. Úgy gondolom, hogy a magas színvonalú befektetések Németországból, az Egyesült Államokból vagy más helyekről segíthetnek az üzleti környezet kialakításában. Úgy gondolom, hogy ez egy generációváltásról is szól. Kollégáim elmondása szerint sok az olyan közép-európai vállalkozás, amelyet a kommunizmus vége után alapítottak, és most egy generációváltás zajlik, ami felvet egy érdekes kérdést: hogyan fog kinézni az új generáció? Ezek az utódok mindig is ebben az új környezetben, az EU belső piacán működtek. Meglátjuk tehát, hogy az utódgeneráció hogyan viszi ezt tovább, de úgy gondolom, hogy ez a fajta fejlődés fennmarad a régióban, és arra számíthatunk, hogy a régió az elkövetkező években tovább fog építeni erre.
Világpolitika: Miért tartja a compliance-t és az etikát az üzletvezetés fontos szempontjainak?
J. L.: Az üzleti menedzsment túlmutat az önzésen. Úgy gondolom, hogy az üzleti vezetőknek fel kell tenniük maguknak a kérdést: a profitszerzésen kívül – ami az üzlet alapvető célja és a részvényesek iránti legfőbb felelősség -, milyen küldetése van a vállalkozásának? Mit képviseljen a márkájuk, milyen legyen a hírnevük? Úgy gondolom, hogy ez kezdi meghatározni, hogy milyen lehetőségek vannak a helyi környezeten kívül, ha nemzetközivé akarnak válni. És azt hiszem, egyre több olyan ügyféllel találkozunk, akik azt szeretnék, hogy a vállalkozásuknak legyenek olyan értékei, amelyekkel azonosulni tudnak. Az Egyesült Államokban is sokan küzdenek azért, hogy bizonyos társadalmi kérdésekben egyik vagy másik álláspontot foglalják el, és szerintem egyre több ügyfél szeretné tudni, hogy olyan vállalkozásokkal dolgozik-e együtt, amelyek magas etikai normákat követnek-e.
Compliance oldalon ez egy nagyon egyszerű üzleti ügy. Nagyon rossz üzlet, ha valaki nem a szabályok szerint működik. Hatalmas kockázatokat jelent, kockázatokat az igazgatótanács és a felsővezetés számára, pénzügyi kockázatokat, potenciális büntetési kockázatokat a törvénysértés szempontjából. Tehát azt mondanám, hogy a compliance oldaláról bárki számára nagyon fontos, hogy megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, és ha nem így tesz, az egyértelmű üzleti kockázatot jelent a részvényesekre nézve. Az etikai oldal szerintem egy kicsit kevésbé egyértelmű. Úgy gondolom, hogy vannak komoly esettanulmányok, és mi már dolgozunk néhány ilyen projekten, amelyeket szívesen megosztanék önökkel. Moldovában például az esettanulmányaink szerint az etikus vállalkozások valóban virágoznak. Örményországban és más helyeken is támogattunk üzleti integritási koalíciókat, olyan vállalkozásokat, amelyek megpróbálnak nem egyedül maradni, és összefogni, hogy megmutassák, hogy a vezető etikai és integritási elvek alapján történő működés valódi sikereket, erősségeket és számokat eredményezhet.
De mint mondtam, úgy gondolom, hogy az ügyfelek egyre igényesebbek, és tudni akarják, milyen a hírnevük, és úgy gondolom, hogy a puszta compliance-en túlmenően az etikai oldalra vonatkozóan is van üzleti érv. Ez valóban a kultúráról szól, és mindig a vezetés határozza meg ezt a kultúrát. Mert szerintem az alkalmazottak látják, hogy a vezetőség milyen normákat állít fel, és ha a vezetőség megspórolja az etikai normákat, vagy mindenki más számára állítanak fel elveket, de rájuk nem vonatkoznak, akkor ez nagyon gyorsan tükröződik a szélesebb vállalati láncban is.
Köszönjük szépen a beszélgetést.
Szabó Dorottya – Trautmann László
“This report was prepared with support from the Center for International Private Enterprise (CIPE), whose mission is to strengthen democracy around the globe through private enterprise and market-oriented reform. The report was researched, prepared, and published exclusively by the IVE. These views do not necessarily reflect those of CIPE.”
Az interjú a Center for International Private Enterprise (CIPE) támogatásával készült, aminek célja a demokrácia erősítése globálisan magánvállalkozásokon és piacorientált reformokon keresztül. Az interjú kizárólag az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület keretei között készült, az ebben leírtak nem szükségképpen egyeznek meg a CIPE álláspontjával.