Kreatívipar és a szervezeti etika társadalmasítása

Lits Levente – Lits Benedek

Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztárban, 1903, forrás: https://davincistudio.hu/festok/csontvary-kosztka-tivadar/

A kreativitás a politikai küzdelem egy módja, mely a kontextuson kívülről érkező vállalkozásokban, politikai szerepvállalásban gyökerezik. Ebből ered a kreatívipar fogalma is, ami az alkotás folyamatát, mintegy a szabály-alkotói attitűdön túl az államalkotó, a társadalomalkotó és a politika-alkotó működésében látja meg. A szöveg centruma a szervezeti etika problémája és a fejlődés mozgalmainak polémiája. Mindezek összefüggéseit vizsgáltuk a hálózatosodás, a politikai tudás és a kreativitás hármasában, hogy jobban megértsük, hogy miként társadalmasítható egy reálutópiából következő értékrendszer. Kiegészítettük az elméleti fejtegetéseinket egy alkalmazással, ahol a korrupció elleni harcot a politikai érdeklődés viszonyában vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy két különböző trend határozza meg napjainkban az EU-t. A maffia típusú kormányzás és a korábbi keleti blokk öröksége egy lemaradottabb csoportot jelöl ki. Úgy gondoljuk, hogy ez a kreatívipar hiányával magyarázható, ezért a kontextuson kívüli csoportok politikaalkotó szerepvállalásának kialakulását és annak érvényesülését kell mindinkább kísérni eltérően az elmúlt 30 évet uraló értelmiségi elgondolástól, ahol az ellenálló elit saját teljesítményének és iránymutató, oktató pozíciójának megőrzését csupán saját státuszának biztosításáért tette. Az elismert irodalomkritikus Radics Viktóriát éppen ezért idézzük cikkünkben is, ő ugyanis úgy fogalmaz a magyar társadalom alkoholizmusára is utaló Az alkoholizmusról című írásában, hogy „Az alkoholista tagadja a realitást. Ezt tisztázatlan érzelmi indíttatásból teszi, mégis azt hiszi, hogy most, azzal, hogy ő vedel, tesz valamit. Rabszolgalázadás ez.”

Abstract

Creativity is a kind of political struggle, rooted in out-of-context business and political participation. Hence the notion of the creative industries, which sees the process of creation beyond the rule-setting attitude, as the operation of the state-maker, the society-maker and the policy-maker. The central theme of the text is the issue of structural ethics and the polemics of the movements of development. The relations between all these are explored in the triad of networkisation, political knowledge and creativity, in an attempt to understand better how a real-utopia based value system can be socialized. We complemented our theoretical discussion with an applied study of the fight against corruption in relation to political interest. We found that two different trends are shaping the EU today. Mafia-style governance and the legacy of the former Eastern bloc mark a more under-developed group. We believe that this can be explained by the lack of a creative industry, and that the emergence of policy-making by out-of-context groups and its impact should therefore be increasingly monitored, in contrast to the intellectual thinking that has dominated the last 30 years, where the resistant elite has only sought to secure its own status by maintaining its own performance and its position as a guiding and educating force. This is why we quote the renowned Hungarian literary critic Viktoria Radics in our article, who in her article “On Alcoholism”, which also refers to alcoholism in Hungarian society, says that “The alcoholic denies reality. He does this from unclear emotional impulses, yet he thinks that now, by drinking, he is doing something. It is a slave-rebellion.”

https://drive.google.com/file/d/1YuXfvxbKVym2uXwFIgokyB4CaFEFMhZM/view

Szólj hozzá!