Minden vállalatnak partnerekre van szüksége, hiszen senki sem sziget az óceánban. A partnerség közös szabályokat, a szabályok önkéntes követését és a részvételt igényli a szabályok alkotásában. Ez több a jogszabályok betartásánál és az üzleti etikánál is. Az előbbinél azért, mert a jogszabály alkotásban a cég csak közvetetten vesz részt, és a jogkövető magatartás alapvető követelmény minden gazdálkodó számára. Az üzleti etika túl tág fogalom, írott és íratlan szabályokat magába foglal egyaránt.
Szabályzatok lefektetése, ellenőrzése és betartatása a „megfelelőség” kritériumainak meghatározása, idegen szóval a „compliant” magatartás az, amit a BKIK új továbbképzési programjának, tréningjének első alkalma foglalkozott. A tréning a BKIK Akadémia keretében született. Maga az Akadémia régóta foglalkozik e kérdéssel, több tanulmány, kutatás, interjú született e kérdésben.
Nem kérdés, hogy a compliance, a „megfelelőség” az együttműködéshez alapvető fontosságú a magyar gazdaság működése számára. Szinte szakmai közhely, hogy a magyar vállalkozók nehezen kötnek hosszútávú együttműködést, alacsony a bizalom szintje. Ez jelentős versenyképességi hátrány. Egyénileg a vállalkozók kiszolgáltatottak a nagyvállalatokkal szemben, kevés az erőforrásuk a fejlesztésekhez, és nem tudják hatékonyan megjeleníteni saját szempontjaikat sem a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. A bizalomhoz, a hálózatosodáshoz, amivel ki lehet törni ebből a helyzetből, azonban a jószándék kevés. A bizalom megteremtése racionális kérdés. Nem pusztán az akadályozza az együttműködést, ha az egyik fél rossz szándékú. Lehet, hogy másként értelmezte a helyzetet, vagy véletlenül rossz döntést hozott. Esetleg nem volt ideje egyeztetni a partnerekkel üzleti döntése előtt. Ezeket a helyzeteket tudják kiküszöbölni a szabályzatok.
A tréning keretében a szabályzatalkotás alapvető elemeit ismerték meg a résztvevők. Először a szabályzatalkotás fontosságáról, az ehhez szükséges szemléletváltásról beszélt Bácsfalvi András, az Ernst and Young partnere. Az előadás vezető gondolata volt József Attila híres hexameterének, (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!/ Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.) elemzése, ami lehetőséget adott az előadónak, hogy rámutasson: ma már a jól szervezett piac úgy működik, hogy hatékonyan és gyorsan büntesse azt, aki nem tisztességes. Jelen van az a technológia és gazdaságpolitikai ösztönző mechanizmus, ami ezt lehetővé teszi. Erre támaszkodva túl lehet lépni azon az állásponton, hogy csak személyes beállítódás határozza meg, hogy ki követi és ki nem az alapvető értékrendet.
A tréning második részét Bodonyi Andrea ellenőrzési szakértő vezette. Először a szabályozási alapfogalmakat ismerték meg a vállalkozók, majd azokat a területeket, amelyek a belső szabályozás tárgyai lehetnek. Ide tartoznak a jogszabályok által előírt kötelező szabályzatok (alapszabály/alapító okirat, számviteli politika, stb.), az egyes ágazatokban, vagy üzemméretből adódóan létesítendő szabályzatok (szabályozási rend, adat-, és titokvédelmi szabályzat, IT biztonsági szabályzat, stb.), de alkothatnak önkéntesen lefektetett szabályzatokat (munkaügyi szabályzat) is.
Az előadó nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa a szabály alapú működés előnyeit: az átláthatóságot, a pénzügyi és reputációs veszteségminimalizálást, a versenyelőnyt a kevésbé szabályozott cégekkel szemben, a belső ügymenet nagyobb stabilitását, az esetleges visszaélések megelőzését, könnyebb feltárását és az adminisztráció leegyszerűsítését. Bár első pillantásra a szabályozás azt az illúziót keltheti, mintha nagyobb bürokráciát eredményezne, valójában hatékonyabbá teheti a vállalati működést és javíthatja a vállalati kultúrát.
A tréning hátralévő részében a jelen lévő vállalatvezetők közösen alkottak egy beszerzési szabályzatot. Bemutatott minták és sablonok alapján állítottak össze egy „személyre szabott” szabályzatot elsőkörben a kötelező tartalmi elemekre és általános elvárásokra koncentrálva, kiegészítve az adott iparág specifikus kitételeivel.
A szabályzatkészítés során sok ötlet, szempont felmerült a vezetők részéről. Érintették a vezetői következetlenséget és a rossz példákat, amikor a leírt szabályokat elsőként a tulajdonos hágja át, illetve ennek kiküszöbölésének lehetőségeit beszélték át a szakértővel. Fontos tapasztalat volt, hogy a többlépcsős, többszintű szabályozás mennyire hatékonyan tudja segíteni a belső működést, illetve, hogy a szabályzatalkotás során érdemes a folyamat egészét szem előtt tartani az elkülönült szervezeti egységek szabályozásával szemben. Szintén sokszor került szóba az, hogyan lehet érdekeltté tenni a kollégákat a szabályok elfogadásában és alkalmazásában, valamint hogy a szabályok betartatását nem csak negatív, hanem pozitív szankcionálás útján is el lehet érni.
A tréning oklevelek átadásával zárult. Az ezt követő beszélgetés során általánosan elfogadott álláspont volt, hogy a vállalatok növekedéséhez, fejlődéséhez, esetleg exportpiacon történő megjelenéséhez elengedhetetlen a szabályzatalkotás megtanulása és megtanítása. Szintén egyetértés volt abban is, hogy a hasonló tréningek minden vállalatvezető számára hasznos lehet, és kölcsönösen előnyös minden piaci szereplő számára.