Interjú Ekaterina Lysova-val, a CIPE programigazgatójával
Katya Lysova a Center for International Private Enterprise (CIPE) európai és eurázsiai üzleti integritási és korrupcióellenes programjait vezeti, valamint a magánszektorból kiinduló, üzleti integritást ösztönző, kollektív cselekvési kezdeményezéseket koordinálja Európa- és Eurázsia-szerte. Lysova a CIPE Korrupcióellenes és Kormányzási Központjával való együttműködés révén támogatja a korrupcióellenes programokat és projekteket világszerte. 2020 óta vendégelőadója az ukrán vállalatirányítási szakmai szövetség (Ukrainian Corporate Governance Professional Association – CGPA) által vezetett korrupcióellenes megfelelési képzési programnak. Szakterületei közé tartoznak a kkv-k szabálykövetési módszerei, a korrupcióellenes közpolitika, az üzleti etikai megfelelés az értékláncokban és a feltörekvő piacokon, illetve erős szakmai elkötelezettséggel rendelkezik a magán- és közszféra elszámoltathatóságának erősítését célzó kollektív cselekvési kezdeményezések iránt.
Lysova több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a médiaszabadság, a civil társadalom fejlesztése és a korrupció elleni küzdelem terén Európában és Eurázsiában. Mielőtt a CIPE-hez csatlakozott, Lysova oknyomozó riporterekkel dolgozott a korrupciós nyomozások jogi aspektusain, tanácsadóként dolgozott a Világbank integritási és megfelelési egységének, valamint a megelőző szolgálatok (Preventive Services) egységének, és a Világbank által kezdeményezett TRACE programban vállalati átláthatósági projekteket vezetett. A Georgetown University School of Foreign Service-en szerzett mesterdiplomát, és az oroszországi Vlagyivosztokban, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen végzett jogi PhD képzést.
Világpolitika: A régióban élénk vita folyik a közgazdászok és a gazdaságpolitikai döntéshozók között a fejlődés útjáról a globalizáció következő korszakában, beleértve az iparpolitikát és a vállalkozások szerepét. Mennyire alkalmazkodott a régió vállalati és szervezeti kultúrája a következő korszakhoz? Milyen megfelelési tudatosságra van szükség a felzárkózáshoz? A nyugat-balkáni turizmus mellett milyen más iparágak emelkedhetnek ki a szervezeti kultúra fejlesztésében?
Katya Lysova: A globalizáció és az ipari fejlődés jövőjéről folyó vita a helyi közösségek egyre növekvő jelentőségét hangsúlyozza. Ezekben a közösségekben születnek majd a kulcsfontosságú döntések, például arról, hogy milyen támogatásokat vagy szolgáltatásokat kell prioritásként kezelni az újonnan felmerülő kihívások és lehetőségek figyelembevételével. A helyi magánszektor – amely magában foglalja az egyéni vállalkozókat, kis- és középvállalkozásokat – ezen közösségek alapját fogja képezni. Azáltal, hogy alapvető szolgáltatásokat és termékeket nyújtanak, valamint az innováció és a vállalkozói kezdeményezések élére állnak, elősegítik a közösségek fejlődését. Amikor ezek a helyi vállalkozások elnyerik az ügyfelek, az üzleti partnerek és a helyi közhivatalnokok bizalmát, megerősítik a közösséget, összetartóbbá és ellenállóbbá teszik a változó társadalmi-gazdasági és politikai körülményekkel szemben.
A bizalom kiérdemléséhez és fenntartásához a helyi vállalkozásoknak átlátható és elszámoltatható üzleti gyakorlatot kell fenntartaniuk. Ez magában foglalja az integritás előtérbe helyezését minden operatív döntésben, az üzleti partnerek kiválasztásától kezdve a helyi pályázatokon való részvételen át az adózási szabályok betartásáig és az ügyfélkapcsolatok átláthatóságáig. Az integritás melletti elkötelezettséggel a vállalkozások a helyi döntéshozatali folyamatok fontos szereplőivé válnak. Ez magában foglalja a konkrét politikák és szabályozások kidolgozását és megszavazását, valamint a további helyi és regionális fejlődés gazdasági prioritásainak meghatározását. A compliance és az integritás hangsúlyozásával a vállalkozások nemcsak a lehetőségeiket valósítják meg, hanem a közösségeik jólétét is növelik. A becsületes, felelős és fenntartható vállalkozásokat támogató kezdeményezések, köztük az üzleti etikával kapcsolatos kezdeményezések növekvő száma az elmúlt években a régióban, a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának növekvő tudatosságáról tanúskodik, hangsúlyozva a puszta profittermelésen túlmutató szerepet. Ami azonban még mindig hiányzik, az az integritás határozott, az adott ország politikai és üzleti vezetőitől induló, a regionális és önkormányzati hatóságokra is kiterjedő, felülről lefelé terjedő irányítás. Az integritást és a szabályoknak való megfelelést elősegítő hatékony szabályozási és jogalkotási ösztönzők elősegíthetnék az integritás kultúrájának kialakulását a vállalkozások és a lakosság szélesebb körében, ami a társadalmakat a fenntarthatóság és a kohézió felé vezetné.
A regionális és globális turizmus fellendülése a Nyugat-Balkán térségében a helyi vállalatok által elfogadott új üzleti gyakorlatok és megfelelési normák hajtóereje volt. Ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, különösen mivel az olyan országok, mint Albánia és Észak-Macedónia, tovább erősítik pozíciójukat a globális turizmusban. Mivel a világ országai, beleértve a Nyugat-Balkán országait is, küzdenek a változó éghajlattal és a megújuló energia iránti igénnyel, valószínűleg új nemzetközi partnerségekre és technológiai transzferekre kerül sor. Ez megköveteli, hogy a helyi vállalkozások megfeleljenek a különleges megfelelési előírásoknak, és alapos átvilágításon essenek át.
Világpolitika: A volt keleti blokk országai közötti hasonlóságok gyakran tükröződnek a gazdaságpolitikai gondolkodásban. Észrevehető ez a megfelelési tudatosság szempontjából? A hasonlóságok mellett milyen különbségeket észlel az országok vagy régiók között (balti államok, V4, Nyugat-Balkán)? A kereskedelem szempontjából milyen lehetőségekkel és kihívásokkal szembesülnek a nyugat-balkáni országok a regionális szomszédaik és a tágabb értelemben vett európai piac összefüggésében?
Katya Lysova: Több mint három évtizeddel a Szovjetunió felbomlása után a magánszektor vállalatai és vállalkozói a régióban még mindig küzdenek az átlátható, etikus és inkluzív üzleti környezet kialakításával. A régiónak tartós kihívásokkal kell szembenéznie, többek között a köz- és magánszektorbeli korrupcióval, a berögzült oligarchikus és kleptokratikus rendszerekkel, a hatóságok és a vállalkozások közötti kifejezett bizalmatlansággal, a társadalmi és gazdasági ügyekbe való bekapcsolódással kapcsolatos széles körű apátiával, valamint a gazdasági jólétre vonatkozó hosszú távú jövőkép hiányával. Az olyan globális zavarok, mint a Covid 19 világjárvány és Oroszország ukrajnai inváziója, fokozták az európai feltörekvő piacok kis- és középvállalkozásainak nehézségeit.
E kihívások fényében a vállalatok belső integritási politikáik és intézkedéseik megerősítése felé fordulnak. A hasonlóan gondolkodó partnerekkel és kollégákkal való szövetségkötés konstruktív és jövőorientált megoldást kínál a további visszaesésekkel szemben. A technológia fejlődése csökkenti a csalások és korrupt gyakorlatok hagyományos útjait, ugyanakkor felerősíti a vállalkozások lehetőségeit arra, hogy kiemeljék etikai álláspontjukat és kapcsolatot teremtsenek hasonlóan gondolkodó partnerekkel. Ebben az összefüggésben az Európai Unió Nearshoring-stratégiái értékes lehetőségeket kínálnak az olyan országok magánszektorának, mint Lengyelország, Csehország, Magyarország és Románia, hogy folytassák a szabálykövetési és átvilágítási kapacitásuk kiépítését. Következésképpen a compliance és üzleti integritási intézkedések beépítése e vállalatok ellátási láncaiba a Visegrádi Négyek országain kívül az üzleti partnerek körében is fokozott megfelelésre fog ösztönözni, és az EU teljes piacán is érvényesülni fog.
Világpolitika: Milyen eszközökkel lehet leküzdeni azokat a hiányosságokat, amelyek a régiót a megfelelési tudatosság tekintetében jellemzik? Miben különböznek ezek az eszközök a nyugati országokban használtaktól? Melyik szereplőt tartják a legfontosabbnak a lemaradás leküzdése szempontjából: az államot, a bankokat, a pénzintézeteket vagy a civil szektort (kamarák, egyetemek, egyesületek)? Ha lehetősége lenne rá, melyik szereplőt erősítené?
Katya Lysova: A régióban a vállalatok gyakran úgy tekintenek a compliance-re és az üzleti integritásra, mint rájuk kényszerített külső kényszerre. Ez a felfogás elsősorban akkor alakul ki, amikor a vállalatok nem rendelkeznek elegendő információval a compliance gyökereiről, céljáról és sokrétű természetéről. Ennek eredményeképpen a vállalatok azon kapják magukat, hogy az átvilágítási kérdőívekben olyan rubrikákat pipálnak ki, amelyeket nem igazán értenek, másolnak és beillesztenek más, jobban bevált vállalatok compliance programjait és irányelveit, és a compliance-szel kapcsolatos feladatokat olyan részmunkaidős alkalmazottakra ruházzák, akik nincsenek kapcsolatban azzal a szervezettel, aki a megbízást adta. Az ilyen gyakorlatok károsak a vállalat belső kultúrájára, és megterhelik az alkalmazottak és a vezetőség közötti kapcsolatokat, cinizmust és kétszínűséget szülnek, és alapvetően aláássák az integritás fogalmát.
Elengedhetetlen, hogy a vállalatok hozzáférjenek a compliance-szel kapcsolatos átfogó információkhoz, és kialakítsanak egy szilárd képet a megfelelés előnyeiről. A CIPE-nél ezt a “compliance üzleti indoklásának” nevezzük. A compliance néhány leggyakoribb előnye közé tartozik többek között a munkavállalók erősebb bizalma és lojalitása a szervezet iránt, az ambiciózusabb és képzettebb szakemberek eredményesebb bevonzása, a jó hírű hazai és nemzetközi vállalatokkal való erősebb üzleti partnerség, a csalás és a korrupciós jogsértések kockázatának csökkentése, valamint a vállalat hírnevének védelme a korrupciós botrányok következményeitől.
A CIPE tapasztalatai szerint a vállalati együttműködések és kamarák a legalkalmasabbak arra, hogy tagjaik körében előmozdítsák az integritás kultúráját. Mindazonáltal először támogatásra és képzésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan terjesszék az integritással kapcsolatos ismereteket a tagvállalataik körében. A CIPE e célból átfogó programokat kínál az egész régióban. A bankok és más pénzügyi intézmények szintén kulcsszerepet játszanak az üzleti integritás és a compliance előmozdításában. Ezt úgy ösztönözhetik, hogy kedvezményes hitelkamatokat kínálnak a szilárd korrupcióellenes compliance intézkedéseket tanúsító vállalkozásoknak. Hasonlóképpen a közbeszerzési eljárások is előnyben részesíthetik a bizonyíthatóan compliance kezdeményezésekkel és korrupcióellenes ígéretekkel rendelkező vállalatokat azokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel. Az etikai és integritási programok egyetemi tantervbe való beágyazásával a társadalmak már korán elsajátíthatják ezeket az értékeket, lelkiismeretesebb jövőbeli vállalkozókat és szakembereket nevelve. Ebből a szempontból a társadalom minden tagjának szerepe van az integritás előmozdításában, biztosítva, hogy az integritás minden döntésben megingathatatlan tényező legyen.
“Ez az interjú a Center for International Private Enterprise (CIPE) támogatásával készült, aminek célja a demokrácia erősítése globálisan magánvállalkozásokon és piacorientált reformokon keresztül. Az interjú kizárólag az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület keretei között készült, az ebben leírtak nem szükségképpen egyeznek meg a CIPE álláspontjával.”
(Fordította Szabó Dorottya)