Konferencia a helyénvalóságról
2023. november 22-én az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület a BKIK, a Center for International Private Enterprises (CIPE), a Magyar Közgazdasági Társaság, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara és a Hungarian Business Leader Forum támogatásával konferenciát szervezett „Opportunities to Raise Compliance Awareness in the V4 Countries” címmel.
A konferenciát Jeffrey Lightfoot, a CIPE programigazgatójának előadása nyitotta meg. Ahogy Lightfoot fogalmazott, a CIPE missziója az üzleti vezetők és vállalkozók támogatása a társadalmi párbeszédekben való aktív részvételben. Ennek feltétele a felelős üzleti kultúra kialakítása, amelyben a vállalatvezetők rendelkeznek a megfelelő információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy társadalmi felelősséget vállalva hozzájáruljanak saját környezetük fejlődéséhez. Lightfoot szerint a régiónk számára – miközben erős FDI vonzó képességgel rendelkezik – jelentős kihívást jelent a nemzetközi szabályozásoknak és irányelveknek való megfelelés, ami egyszerre kiaknázandó lehetőséget is rejt magában a versenyképesség fokozása szempontjából. A vállalatok támogatása ezen lehetőség kihasználásában a megfelelő üzleti ösztönzők kialakítása, valamint a regionális párbeszéd, így a legjobb gyakorlatok megosztása nemzetgazdasági és régiós érdek egyaránt.
A következő előadó, Balog Ádám – a BKIK alelnöke – elsősorban a compliance részvételi aspektusát emelte ki. Véleménye szerint ahhoz, hogy a nemzetközi értékláncok szerves részeivé váljanak a magyar vállalatok, szükség van a különböző szabályozások megértésére, kritikai megközelítésére és a közös alakításában való részvételre. Ezen folyamat által a szabályozások internalizálhatók, ami jelentősen megnövelheti a vállalatok szabályoknak való megfelelés melletti elköteleződését. A nem külső nyomásként és elvárásként megjelenő, hanem belső imperatívuszként funkcionáló szabályok automatikussá, rutinszerűvé válnak, ez az elmozdulás pedig szükséges egy egészséges, felelős üzleti kultúra kialakításához.
Ezt követően Bíró Ferenc – az Integritás Hatóság elnöke – adott elő. Bíró az értékválság koráról beszélt, egy olyan történelmi szakaszról, amelyben az univerzális értékek közös újradefiniálása, azok egységes értelmezése összetett probléma, amelynek megoldásához a hagyományos módszerek nem elegendők. Az átlátható törvényi szabályozás kialakítása, az „így szoktuk csinálni” típusú üzleti gyakorlattól való elmozdulás, az értékítéletek alátámasztása és a példamutatás mind szükséges feltételei az általános üzleti kultúra megváltoztatásának. Ehhez a folyamathoz kíván hozzájárulni az Integritás Hatóság.
Ezt követően Alexander Ghazvinian gyakorlatiasabb megközelítésben beszélt a kkv-k compliance-hez kötődő kihívásairól. Ghazvinian a praktikusság és a pragmatizmus jegyében kiemelte, hogy a szabálykövetés elsősorban a vállalatok joggal szembeni kitettségét hivatott csökkenteni, illetve hogy a tökéletesnek vélt compliance rendszer hosszadalmas és bonyolult kiépítése helyett egy tökéletlen rendszer implementálása, majd annak fokozatos tökéletesítése kulcsfontosságú a kkv-k esetében. A vállalat minden dolgozója számára érthető és átlátható alapelvek megfogalmazása, illetve átadása már képes elindítani a szükséges változásokat az üzleti működésben, míg a tökéletes szabályozások kialakítása túl hosszadalmas folyamat lehet.
A konferencia első szekciója egy kerekasztalbeszélgetéssel zárult Balog Ádám, Bíró Ferenc, Martin Jacko és Martin József Péter részvételével, Bácsfalvi András moderálásában. Szóba került az NGO-k szerepe a korrupcióval szembeni fellépésben, valamint a felelős üzleti környezet kialakításában. Martin József a piaci mechanizmusok torzítatlansága, valamint a demokratikus intézményi környezet alapvető jelentőségére mutatott rá, amelyek elengedhetetlen tényezők az üzleti kultúra elmozdítása tekintetében. Kiemelte továbbá a korrupció természetében világszerte tapasztalható változást, annak fokozott intézményesülését és szisztematizálódását, ami alapvető feszültséget eredményez az NGO-k és kormányok között, megnehezítve ezzel az együttműködést. Martin Jacko mindezt azzal egészítette ki, hogy a korrupció napjainkban sokadik napirendi ponttá vált a politikai-társadalmi napirenden. Balog Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző szereplők együttműködése során szem előtt kell tartani, hogy a nemzetgazdaságok sajátos alapértékekre építhetők fel, a külső szabályrendszerek egyszerű importálása melletti érvelést meghaladva a párbeszédnek ezen sajátos értékrendszer közös kialakítására kell fókuszálnia. Egy ilyen párbeszéd kialakításához akar hozzájárulni a BKIK is.
Szó esett továbbá az ESG szemléletben rejlő potenciálról, amely kapcsán a résztvevők inkább szkeptikusan nyilatkoztak. Martin József szerint bár a belső integritás kialakítását, így a jó gyakorlatok elterjedését segítheti az ESG, de a vállalatok közti, illetve a vállalat-állam interakciók során felmerülő korrupciós lehetőség elhárításában nem hatékony eszköz. Martin Jacko a globális politikai elköteleződés szükségességét emelte ki, míg Bíró Ferenc a pénzügyi ösztönzők és az üzleti működés környezetének alapvető megváltozását elengedhetetlennek tartja, amelyre az ESG keretrendszer nem feltétlenül terjed ki.
A konferencia második szekcióját Tomasz Németh előadása nyitotta meg. Az előadó kiemelte, hogy a compliance gyakorlatok implementálása és követése az üzleti környezet kiszámíthatóságát, így a befektetői preferenciákat is erősítheti. Németh bemutatta, hogyan lépett előre Lengyelország a vonzó befektetői környezet kialakítása terén többek között az infrastruktúra fejlesztése, az oktatás és az egészségügy fejlesztése által. Kiemelte továbbá a nemek közti egyenlőség megteremtésében történt előrelépést, valamint a lakosság EU melletti elköteleződésének fontosságát is. Hangsúlyozta továbbá az erős lengyel brand-ek, illetve a „self-made” lengyel vállalkozói figurák jelentőségét, amik fontos tényezők az általános üzleti és vállalkozó környezet minőségének megítélése szempontjából.
Ezután Martin Sasinek a Slovak Compliance Circle tevékenységének bemutatásán keresztül a menedzserek új generációjának edukációját és nevelését, ezek fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint jelentős potenciál rejlik egy fiatalabb, más társadalmi és politikai kontextusban szocializálódott vállalkozó réteg megjelenésében a régióban. Ez az új generáció nyitottabban és tudatosabban közelítheti meg a szabálykövetési eljárásokat, illetve a felelős vállalatirányítás problémáját. Hangsúlyozta továbbá a kkv-k és lokális vállalkozások alapvető szerepét egy ország általános üzleti környezetének kialakításában.
Filip Hloušek a compliance és az azon túlmutató felelős vállalatirányítás versenyképességi aspektusát emelte ki. Érvelése szerint az olyan megatrendek, mint a klímaváltozás és az ennek nyomán felerősödő fenntarthatósági szempontok alapvetően határozzák meg az üzleti környezetet, aminek az ignorálása a versenyképesség és végül a működőképesség elvesztéséhez fog vezetni. Ezzel szemben az ezen trendekhez való gyors alkalmazkodás a vállalatok versenyképességét jelentősen megnövelheti. A fenntarthatósági szempontok integrálása az üzleti működésbe véleménye szerint egyszerre morális imperativusz, a túlélés feltétele, valamint az üzleti teljesítmény fokozásának egyik módja. A kkv-k-ban rejlő potenciál ezen a téren jelentős, hiszen a lokális környezetükbe való erős beágyazottságból következik a felelősségvállalás kézzelfoghatóbb kötelessége.
Ezt követően Ekaterina Lysova, a CIPE igazgatója, mint a konferencia utolsó előadója reflektált a korábban elhangzott előadásokra. Kiemelte a compliance, és általánosságban az üzleti kultúra problémájáról szóló párbeszéd kialakításának fundamentális jelentőségét, és hogy az előadók által is érintett különböző megközelítések – filozófiai, etikai, jogi, politikai, gazdasági aspektusok – együttes integrálása a párbeszédbe elengedhetetlen a problémák megoldása érdekében. Külön kiemelte a konferencia azon értékét, hogy regionális párbeszédet kezdeményezett ebben a témakörben. Szükségesnek tartja továbbá a szabálykövetéssel kapcsolatos pozitív ösztönzők kialakítását a büntetésekkel szemben, egy olyan üzleti környezet kialakítását, amely jutalmazza az erkölcsileg helyes üzleti döntéseket.
A konferencia egy második kerekasztalbeszélgetéssel zárult Trautmann László moderálásában, melynek résztvevői a második szekció előadói voltak. A beszélgetés első részében a vállalatok etikusságát történelmi közelítésben elemezték, hiszen a rendszerváltáskor a régióban gyakran emlegették az – Adam Smithtől származó, Marx által is használt – eredeti tőkefelhalmozás fogalmát. Ennek a fogalomnak az alapját a Bernard Mandeville-től vett idézettel jellemezték a kerekasztal résztvevői: a bűn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabta. Érvényes ez még, vagy túlléptek ezen a megközelítésen a mai vállalkozók – hangzott a kérdés. A beszélgető partnerek szerint érzékelhető a tisztulási folyamat, van igény arra vállalkozói körben, hogy erkölcsileg megalapozott döntéseket hozzanak. Ugyanakkor nem csak az értékrend melletti elköteleződés a probléma, hanem a támpontok megtalálása is a helyes döntéshez. Szükség lenne olyan szervezetekre, szövetségekre, akik segítenek egy-egy üzleti dilemma erkölcsileg helyes megoldásában. Kik lehetnek ezek a szervezetek, kinek kell vezetnie ezt a folyamatot: az államnak, az egyetemeknek, az üzleti szerveződéseknek vagy az egyházaknak? Kinek van most meghatározó szerepe – vetődött fel. Mindegyiknek – hangsúlyozták a beszélgetés résztvevői, hiszen ezeknek a szervezeteknek közös célja az erkölcsileg megalapozott állam létrehozása. A résztvevői egyetértettek abban, hogy azon értékek meghatározása, melyekre felelős üzleti gyakorlatok építhetők, a társadalom egészének közös feladata. Az ezt lehetővé tevő társadalmi párbeszédhez jól működő demokratikus intézményrendszer szükséges, valamint a különböző intézmények szerepeinek definiálásához.
Mindamellett testületeknek (kamarák, üzleti szervezetek), az egyetemeknek és az egyházaknak különösen fontos feladata lenne, hogy vezessék a belátást ezen a téren, és hozzásegítsék a vállalatokat annak a tudásnak a megszerzéséhez, ami szükséges a helyes döntéshez. Végül a kamarák szerepéről esett szó a beszélgetésben, és abban a beszélgetés szereplői egyetértettek, hogy a kamarák tájékoztató szerepe az, amire a jelenlegi világgazdasági helyzetben nagy szükség van. Ez nem csak a jogszabályi háttér erősítését jelenti, hanem a jogalkotó szándékának a bemutatását is, és hozzájárulást a nemzetközi és a rövid, közép és hosszú távú gazdaságpolitikai trendekről való tájékoztatáshoz.