Duyen Thi, Van Q. Tran & Dat T. Nguyen: The relationship between renewable energy consumption, international tourism, trade openness, innovation and carbon dioxide emissions: international evidence, Eredetileg megjelent: International Journal of Sustainable Energy, 2023, 42: 1, 397-416,
A cikk szerzői Duyen Thi, Van Q. Tran és Dat T. Nguyen a Ho Si Minh-városban működő Közgazdasági és Jogi Egyetem és a Vietnámi Nemzeti Egyetem kutatói. Kutatásukban vizsgálták a megújuló energiafogyasztás, a nemzetközi turizmus, a kereskedelem nyitottsága, az innováció és a szén-dioxid kibocsátás kapcsolatát nemzetközi keretekben.
A tanulmányban a kutatók a világ 53 országának 1990 és 2019 közötti adatait vizsgálták a megújuló energiafogyasztás, a kereskedelem nyitottsága, a globális turizmus és az innováció szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásának feltárására. A cikkben bemutatják eredményüket, mely szerint a megújuló energiafogyasztás, a kereskedelem nyitottsága és az innováció negatívan befolyásolja a szén-dioxid-kibocsátást, míg a globális utazási szokások és a gazdasági terjeszkedés pozitív hatással van a kibocsátásra. A megújuló energiafogyasztás csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, mivel csökkenti az energiaigényt és a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
A kereskedelem nyitottsága szintén pozitív hatásokat okoz, mivel növeli a hatékonyságot és csökkenti a költségeket. Az innovatív, új technológiák olyan termékeket és eljárásokat jelentenek, amelyek hatékonyabbak és környezetbarátabbak. A globális utazás és a gazdasági terjeszkedés viszont növeli a szén-dioxid-kibocsátást, mivel rendkívül energiaigényes.
A tanulmány megállapításai azt sugallják, hogy a megújuló energiaforrásokba való befektetés, a kereskedelem nyitottságának növelése és az innováció ösztönzése fontos lépések a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
A gazdasági növekedés és a környezeti romlás közötti kapcsolat összetett és ellentmondásos. A legtöbb kutatás azt sugallja, hogy a gazdasági növekedés a CO2-kibocsátás növekedéséhez vezet, amely a klímaváltozás egyik fő oka. Azonban vannak olyan tanulmányok is, amelyek azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés csökkentheti a környezeti romlást, például a megújuló energiaforrások használatának növelésével.
Az FDI (közvetlen külföldi befektetések) szintén összetett hatással lehet a környezeti romlásra. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az FDI pozitív hatással van a CO2-kibocsátásra, míg mások azt mutatják, hogy negatív hatással van. Összességében elmondható, hogy a gazdasági növekedés és a környezeti romlás közötti kapcsolat összetett és nem egyértelmű. Azonban világos, hogy a gazdasági növekedésnek súlyos környezeti következményei lehetnek. A döntéshozók számára fontos, hogy figyelembe vegyék ezeket a következményeket, amikor gazdaságpolitikájukat kidolgozzák.
Néhány javaslat a cikk alapján a környezeti romlás csökkentésére:
- A megújuló energiaforrások használatának növelése
- A zöldipar támogatása
- A fenntartható erdőgazdálkodás alkalmazása
- A gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése
A turizmus és a kereskedelem hatása a környezetre ellentmondásos. Egyes tanulmányok szerint ezek csökkentik a környezeti depressziót, míg mások szerint növelik a szén-dioxid-kibocsátást. A turizmus és a kereskedelem környezetre gyakorolt hatását számos tényező befolyásolja, beleértve többek között a turisztikai célország fejlettségi szintjét, a turizmus és kereskedelem típusát, infrastruktúra fenntarthatóságát, kereskedelmi partnerek fejlettségi szintjét. Az innovációnak általában pozitív hatása van a környezetre. Az innovatív technológiák és eljárások segítenek csökkenteni az energiafogyasztást, a szennyezést és a hulladéktermelést. Azonban bizonyos esetekben negatív környezeti hatásokkal is járhatnak például, ha új technológiákhoz új nyersanyagokra van szükség.
A turizmus területén fontos a fenntartható turizmus fejlesztése. Ez magában foglalja a környezetbarát turisztikai gyakorlatok támogatását, például a hulladékgazdálkodást, a víztakarékosságot és az energiahatékonyságot. A kereskedelem nyitottsága területén fontos a zöld kereskedelem támogatása.
Ez magában foglalja a környezetbarát termékek és szolgáltatások kereskedelmének ösztönzését, valamint a kereskedelmi megállapodások környezeti hatásainak figyelembevételét. Az innováció területén az innovációk környezeti hatásainak figyelembevételére kell helyezni a hangsúlyt. Ez magában foglalja az új technológiák környezeti teljesítményének értékelését, valamint a környezetbarát innovációk támogatását.
A fejlett országokban az urbanizáció általában csökkenti a CO2-kibocsátást. Ez annak köszönhető, hogy a fejlett országokban az urbanizáció általában a szolgáltatások növekedésével jár, amely kevesebb energiát igényel, mint például a mezőgazdaság. Ezenkívül a fejlett országokban az urbanizáció gyakran együtt jár a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia növekvő használatával.
A fejlődő országokban jelentkező urbanizáció általában növeli a CO2-kibocsátást. Ez annak köszönhető, hogy a fejlődő országokban az urbanizáció gyakran az ipar gyors növekedésével jár, amely sok energiát igényel. Ezenkívül a fejlődő országokban az urbanizáció gyakran együtt jár a tömegközlekedés és a modern infrastruktúra hiányával, amelyek növelik az autók és a más motoros járművek használatát.
A tanulmány megállapítja, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében fontos, hogy a fejlett országok továbbra is ösztönözzék az urbanizációt, az ipar és a szolgáltatások fenntartható növekedésével egyetemben, valamint a megújuló energiaforrások használatának növelésével. A fejlődő országokban pedig fontos, hogy az urbanizációt a környezetbarátabb iparágak és technológiák fejlesztésével párosítsák.
A kutatók a tanulmány alapján következtetéseket fogalmaznak meg, mely szerint a kormányoknak a következő politikát kellene alkalmazniuk a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében:
- Támogassák a megújuló energiaforrások használatát.
- Fejlesszenek fenntartható turisztikai gyakorlatokat.
- Gondosan mérlegeljék a kereskedelmi politikák környezeti hatását.
- Jelenetős beruházások szükségesek a kutatás-fejlesztésbe az innováció előmozdítása érdekében.
A megújuló energiaforrások használatának támogatása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja. A kormányok ösztönözhetik a megújuló energiaforrások használatát például adókedvezményekkel, támogatásokkal és speciális szabályozásokkal. A fenntartható turisztikai gyakorlatok fejlesztése szintén fontos a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A kormányok ösztönözhetik a fenntartható turizmust például környezetbarát közlekedési lehetőségek biztosításával, a helyi termékek és szolgáltatások támogatásával, valamint a környezetvédelmi oktatással.
A kereskedelmi politikák környezeti hatásának gondos mérlegelése szintén fontos a szén-dioxidkibocsátás csökkentése érdekében. A kormányok ösztönözhetik a környezetbarát kereskedelmet például környezetvédelmi előírások szigoróbb bevezetésével és a már említett fenntartható kereskedelmi gyakorlatok támogatásával. A kutatás-fejlesztést ösztönözhetik például a kutatási és fejlesztési költségek támogatásával, valamint a környezetbarát technológiák fejlesztésére irányuló pályázatok kiírásával.
A fenntartható gazdasági fejlődés elérése érdekében a politikai döntéshozóknak elő kell mozdítaniuk az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások használatát, hogy teljesítsék a COP26-os egyezményeket. Emellett az éghajlatváltozás csökkentése érdekében ösztönözni kell a technológiai innovációt.
Bár a tanulmányban a szerzők empirikus bizonyítékot találtak a megújuló energiafogyasztás, a kereskedelmi nyitottság, a nemzetközi turizmus és az innováció szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásáról a világ 53 országában, a tanulmánynak még mindig vannak bizonyos korlátai a kutatók bevallása szerint is. Ez a kutatás csak a világ 53 országában készült, további kutatásokat végezhetnek a jövőben több országban is, ezenkívül jövőbeli tanulmányok alapjául szolgálhat ez a tanulmány annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a változók között a közép-magas és alacsony jövedelmű országok két csoportjában. A jövőbeli tanulmányokban mérlegelhető a változók közötti kétirányú hatások értékelése is. Végül pedig említést tesznek a cikkben, hogy a Covid-19 járvány hatásai még mindig kiszámíthatatlanok, az EPU bizonyos hatással van a turisták számára, így a jövőbeli tanulmányok vizsgálhatják az EPU hatását a CO2-kibocsátásra is a turizmus kereslete révén.