Európa energiabiztonsága: Az orosz függőségtől a megújuló energiaforrásokra való támaszkodásig

David Ah-Voun, Chi Kong Chyong, Carmen Li:Europe’s energy security: From Russian dependence to renewable reliance. Eredetileg megjelent: Energy Policy 2024, 184 (113856)

A tanulmány az Európai Unió energetikai politikájának hatását vizsgálja az európai földgáz ellátásbiztonságára, különös tekintettel a Nemzeti Energia- és Klíma Tervekre (NECP19) és a REPowerEU intézkedésekre. Az elemzés rámutat arra, hogy a REPowerEU terv jelentős mértékben csökkenti a gázkeresletet, 133 milliárd köbméterrel kevesebbet, mint a NECP19 esetében. Ez az átmenet lehetőséget teremt az EU számára, hogy 2030-ra független legyen az orosz gáztól. A REPowerEU végrehajtása azonban gyorsabb és tisztább technológiai bevezetést követel.

Az EU-nak fel kell gyorsítania a telepítéseket annak érdekében, hogy elérje a REPowerEU célkitűzéseket, miközben a NECP19 továbbra is magas gázkeresletet tart fenn (423 milliárd köbméter 2030-ig), ami tovább növelheti a gázimportfüggőséget. A NECP19 nem csupán a gázkeresletet emeli, hanem jelentős éven belüli váltakozást (Inter-Annual Variability, IAV) is eredményez. A hideg években (tíz évből kettő alkalommal) a kereslet 39 milliárd köbméterrel növekszik, míg a melegebb években (tíz évből három alkalommal) 23 milliárd köbméterrel csökken. A REPowerEU viszonylag enyhén növeli a gázkereslet változékonyságát (körülbelül 7% a NECP19-hez képest), ugyanakkor nem oldja meg a kereslet változékonyságának problémáját. Extrém hideg években (negyven évből egy alkalommal) Európa szembesülhet egy 46 milliárd köbméternek megfelelő hiánnyal, ami mintegy a negyedét teszi ki a folyékony földgáz (LNG) spot piacnak. Ha a REPowerEU nem valósul meg, nemcsak a gázimport kockázatát növeli, hanem ár kiugrások is előfordulhatnak a klímaviszonyok és globális piaci feltételek változása mellett. A tanulmány szerzői javaslatokat tesznek a politikai szabályozásra annak érdekében, hogy kezeljük az IAV kereslettel kapcsolatos lehetséges áremelkedéseket.

A tanulmány részletezi hogyan reagált az Európai Unió, Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív lépéssorozatára. Az EU elfogadta a REPowerEU tervet, amely célja a fosszilis gáz használatának csökkentése és a megújuló energiára való áttérés. A tervezett intézkedések várhatóan 155 milliárd köbméterrel csökkentik az orosz gáz iránti keresletet, és az intézkedések összköltsége mintegy 296 milliárd euróra tehető. A tanulmány 2030-ra előirányzott európai energiarendszert vizsgálja, ahol legalább 45%-os megújuló energiával való felhasználás várható az EU-n belül. A megújuló energiaforrások használatának növelése azonban kihívások elé állítja az EU-t az éghajlati változások és az időjárás változékonysága miatt. Az EU tagországai egyetértettek abban, hogy kiterjesztik a Kibocsátás-kereskedelmi Rendszert (ETS) az épületekre és a közúti közlekedésre 2027-től. Az energiahatékonyságot célzó intézkedések mellett az Európai Bizottság tervei között szerepel az új fosszilis olaj- és gázkazánok fokozatos kivezetése, majd tiltása. Ugyanakkor, annak ellenére, hogy próbálják csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok iránti függést, 2030-ban továbbra is szignifikáns lesz a gáz iránti kereslet fűtésre. A földgáz továbbra is domináns fűtési forrás az otthonokban, és az EU területén minden 8. másodpercben új kazánt telepítenek, elsősorban a gyors telepítési folyamat miatt. Az EU a gázkazánokról való átmenet érdekében már hőszivattyúk elterjedését is támogatja. A hőszivattyúk technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy szélesebb hőmérsékleti tartományban működjenek, hibrid rendszerek alkalmazásával felújítási projektekbe is beilleszthetővé váljanak. A szerzők részletesen elemezték az Európai Unió területén várható természetes gáz iránti keresletet. A modellezési módszerük kiterjedt az épületi és ipari szektorokra, valamint az áramtermelésre, kiemelve a hőmérséklet és időjárási változások szerepét. A kutatás két kulcsfontosságú területre fókuszál, az Európai Unió energiabiztonságára gyakorolt következményeire, valamint az EU friss energiapolitikáinak közvetlen hatásaira.

A kutatás fényében a szerzők öt politikai ajánlást javasolnak.

(I.) Az EU-tagállamoknak frissíteniük kell energia-, és klímastratégiáikat (NECP), összehangolva az EU által kitűzött REPowerEU célokkal. Ez magában foglalja a régió energetikai biztonságának növelését, különös tekintettel a természetes gáz használatának csökkentésére. A 2024-es NECP-frissítés lehetőséget teremthet a régi és új célkitűzések összehangolására, beleértve a megújulók fejlesztésének gyorsítását és digitalizációját.

(II.) Az EU-nak és tagállamainak alaposan kell értékelniük, felmérniük a gáz-, villamosenergia-kereslet és villamosenergia-kínálat változékonyságát. A következő ciklusokban a tagállamoknak frissíteniük kell megelőző és vészhelyzeti terveiket, figyelembe véve a megújuló energia gyors fejlődésének kihívásait. Az ellátásbiztonsági kockázatok értékelése és a koordináció javítása nélkülözhetetlen a változó energia-ellátás hatásainak kezeléséhez.

(III.) Az Európai Bizottság 15%-os gázfogyasztás-csökkentést írt elő a tagállamoknak 2022-23 téli időszakra, és ezt 2024. márciusig meghosszabbította, így fenntartja keresletcsökkentési céljait. Ha az Európai Bizottság és a tagállamok kívánják kiterjeszteni ezt a gáz-megtakarítási mandátumot, fontolóra kellene venni egy átfogóbb alapfelhasználási meghatározás lehetőségét, amely alapján mérni lehetne a megtakarításokat. Ezen alapfelhasználásnak egyértelműen figyelembe kellene vennie a következőket:

(III/1.) különböző éves ciklusok és gyakoriságuk súlyozását,

(III/2.) a gáz- és villamosenergia-szektorok közötti kapcsolatot,

(III/3.) a nemzeti politikák irányát, különösen az REPowerEU céljait (pl. szél, nap, elektromos járművek, hőszivattyúk), és (III/4.) az időjárási változók térbeli korrelációját.

(IV.)  Az EU 2022 júniusában bevezetett gázraktár-szabályozása előírja, hogy az EU tagállamai évente november 1-jéig legalább 90%-ra töltsék fel tárolóikat. Ez a politika stabilitást hozott a gázpiacra, de az ellenvélemények szerint a túlzott tárolási követelmények hosszú távon feleslegesek lehetnek a gáz fokozatos kivonulása miatt. A nem hatékony gáztárolási politika befolyásolhatja az EU fenntarthatósági és energiaelérhetőségi céljait, továbbá felesleges infrastrukturális kiadásokat generálhat. A javasolt megoldás a tárolási szabályozás 2025 utáni fenntartásához az indexált töltési célok alkalmazása a télre vonatkozóan, továbbá egy piacalapú megközelítés kidolgozása az árak és töltési trendek ösztönzésére, minimalizálva a torzításokat a gázpiac működése során.

(V.) Egy új módja a beszerzésnek, hogy a tagállamok is részt vehetnek a LNG opciós piacán, együttesen és külön-külön is licitálhatnak. Ehhez szükséges, hogy az árverezendő mennyiség a referenciakereslethez legyen indexelve. Ez a politikai lehetőség alternatívát vagy kiegészítést jelenthet az előző pontban említett tárolási szabályozás kiterjesztése helyett. Ennek a lehetőségnek a különbsége a tárolási kötelező feltöltési célokhoz képest az, hogy az LNG opciós szerződések pénzügyi szerződések, és az opciók eladói esetleg nem teljesíthetik az LNG hajószállításokat, amikor Európának a leginkább szüksége van rájuk (bár egy ilyen nem teljesítést a nagykereskedelmi ár feletti költséggel büntethetik). Másrészről a tárolási kötelezettségek fizikai gázinjekciót és ennek megfelelően tényleges tulajdonjogot igényelnek. Ezen kötelezettségek teljesítése azonban magasabb költségekkel jár. Az extra gáz beszerzési és tárolási költségek merülnek fel, mivel a részt vevőknek elegendő mennyiségű gázt kell vásárolniuk a tároló kapacitásuk betöltéséhez, és aztán a tároló létesítményekben tárolniuk kell. Ezek a költségek magasabbak lehetnek, mint az LNG opciós szerződések esetén felmerülő pénzügyi kötelezettségek, amelyek esetében az opciós jogokat vásárolni vagy eladni lehet egy meghatározott áron anélkül, hogy szükség lenne a fizikai gázszállításokra és tárolásra.

Záró és összefoglaló gondolatként az Európai Unió válasza gázfüggőségére az, hogy növeli a megújuló energiaforrások szerepét az áramtermelésben és a fűtési szektor elektromosítását elősegítve. Az EU egyértelműen a gáz iránti függőségét kívánja csökkenteni. Az elemzés kimutatta, hogy a REPowerEU terv jelentős csökkenést eredményez a gáz iránti keresletben, lehetővé téve az orosz gáz nélküli gázfogyasztás növelését. Ugyanakkor a tervezett változtatások ellenére a gázkereslet relatíve stabil maradna. A REPowerEU céljainak elérése érdekében azonban fokozott erőfeszítés szükséges a tiszta technológiák telepítésében. A REPowerEU terv kismértékben növeli a gázkereslet ingadozását a NECP19 forgatókönyvhöz képest. Az eredmények szerint Európa képes lehet fokozatosan megszabadulni az orosz gáz fogságától a REPowerEU terv végrehajtásával, de a legnehezebb időszakokban potenciális hiány állhat fenn, amely további importtal pótolható. A REPowerEU céljainak elmaradása növelné a földgázimport kitettségét, ami árcsúcsokhoz vezethet a változó éghajlat és a globális piaci változások miatt.

Szólj hozzá!