Az alábbiakban a Visegrádi országokat hasonlítjuk össze néhány mutató alapján. Először közöljük annak a nyilatkozatnak a szövegét, amit a Visegrádi Együttműködés megalapításakor írtak alá – nem csak a történelmi érdekesség érdekében. Ezt követően mutatunk be néhány diagrammot. A dokumentum forrása itt található.
Nyilatkozat a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködésére az európai integráció útján
Nyilatkozat
A Cseh és a Szlovák Szövetségi köztársaság a Lengyel Köztársaság valamint a Magyar Köztársaság államelnökeinek, miniszterelnökeinek, külügyminisztereinek és parlamenti küldötteinek pozsonyi találkozóján
A Közép Európában megváltozott helyzetben ezen országok között a politikai gazdasági és kulturális együttműködés új alapjainak formáinak létrehozását indította meg. Az elmúlt évtizedek során kialakult helyzet hasonlósága a három államot alapvetően megegyező célok elérésére ösztönzi.
Az állami függetlenség, a demokrácia és a szabadság teljes egészében való helyreállítása
A totalitárius rendszer társadalmi, gazdasági és szellemi megjelenési formáinak felszámolása
A parlamenti demokrácia,
A korszerű jogállam kiépítése, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása,
A korszerű piacgazdaság megteremtése
Európa politikai gazdasági biztonsági és jogalkotási rendszerébe való teljes körű bekapcsolódás.
A célokban megmutatkozó azonosság, az azok megvalósításához való utak hasonlósága sok területen azonos feladat elé állítja a három szomszédos államot. Erőfeszítéseik – nemzeti sajátosságaikat szem előtt tartva – összehangolása növeli a kívánt eredmények elérésének esélyeit, és közelebb hozza céljait megvalósulását.
A három állam (akkor még Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország) együttműködésének intenzív fejlesztéséhez kedvező alapot biztosítanak az ezen országokban végbemenő nagy jelentőségű és hasonló változások, a történelem folyamán kialakult hagyományos kapcsolatrendszerük, kulturális és szellemi örökségük, vallási hagyományaik közös gyökereik. A szomszédság tényéből adódó, hosszú történelmi időszakon keresztül ható szellemi, kulturális és gazdasági kölcsönhatás elősegítheti a történelmileg szerves fejlődésre épülő együttműködést.
Az aláíró államok meggyőződése, hogy az előttük álló politika, gazdasági és társadalmi kihívások és a demokratikus alapokon történő megújulásra irányuló erőfeszítéseik tükrében együttműködésük fontos lépés az összeurópai integráció felé vezető úton.
A nyilatkozat aláírói kifejezik az alábbi gyakorlati lépésekre irányuló közös akaratuk:
- az egyes államok érdekeltsége alapján harmonizálják az európai intézményekkel való együttműködés és szoros kapcsolatok kialakítását szolgáló törekvéseiket, valamint konzultációt folytatnak a biztonságukat érintő kérdésekről
- arra törekszenek, hogy állampolgáraik, intézményeik, egyházaik és társadalmi szervezeteik között zavartalan kapcsolatok jöjjenek létre
- a tőke és a munkaerő szabad áramlásának elősegítésére fejlesztik a elősegítik a piacalapú gazdasági együttműködésük, az áruk és szolgáltatások kölcsönösen előnyös kereskedelmét, továbbá, arra törekednek, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a közvetlen vállalati együttműködésnek és a gazdasági hatékonyság növelését szolgáló külföldi tőkebefektetéseknek.
- megkülönböztető figyelmet szentelnek egymást és országaikat Európa más részével összekötő – különösen az észak-déli irányú – közlekedési infrastruktúra fejlesztésének, összehangolják energiarendszereik és a távközlési hálózataik fejlesztését,
- bővítik ökológiai együttműködésüket
- megfelelő feltételeket teremtenek az információ, a sajtótermékek, a kulturális javak és értékek akadálytalan cseréjéhez
- kölcsönös erőfeszítésekkel sokoldalú együttműködést alakítanak ki az országaik területén élő nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű biztosítása optimális feltételeinek megteremtése érdekében
- elősegítik országaik érdekelt területi kormányzati szervei kölcsönösen előnyös együttműködését, szubregionális kapcsolatépítését.
A Visegrádi országok 1991 február 15-én aláírt nyilatkozata nagyívű fejlődési pályát, abban közös utat határozott meg a tagországok számára. Az egyes országok fejlődésének irányát meghatározó kormányzási gyakorlatok sajátosságait, az országok költségvetésének részleteit tartalmazó funkcionális mérlegek elemzésével és a kapcsolódó mutatószámok elemzésével tesszük meg.
1.ábra: A Visegrádi országok államháztartási kiadásainak aránya a GDP százalékában 1995 – 2021.
Forrás: Eurostat: General government expenditure by function (COFOG) [gov_10a_exp__custom_9595464]
A fenti ábra az uniós átlag és a Visegrádi országok államháztartási kiadásainak GDP-hez viszonyított arányát mutatja. Negyedszázad adatai szerint Magyarország GDP-hez viszonyított államháztartási kiadásainak aránya a legmagasabb volt a Visegrádi országok között (46-55% a Visegrádi országok GDP-jének %-ban).
Vida Cecília
2.ábra: A helyi önkormányzatok kiadásainak aránya a GDP %-ban a V4-es országokban
Forrás: Eurostat: General government expenditure by function (COFOG) [gov_10a_exp__custom_9595464]
Itt látható, hogy a magyar kormányzati kiadásokon belül az önkormányzatok szerepe fokozatosan csökkent, 2016-tól a V4-tagállamok közül a legalacsonyabb.
3. ábra: Az állami beruházások aránya a V4-es országokban a GDP-hez viszonyítva
Forrás: Eurostat: General government expenditure by function (COFOG) [gov_10a_exp__custom_9595464]
Látszik a fenti ábráról a V4-országok állami szerepvállalása, beruházási kiadásai, meghaladják az uniós átlagos szintet. A 2008-2009-es válságot követően a lengyel felfutó beruházási szerepvállalás látható. Kimutatható a V4 országokban az uniós költségvetési ciklus hatása. Látható, hogy 2015-ben a második, (2007-2013) uniós költségvetési ciklus pénzügyi felhasználásának lezárása jelentős, 6% feletti GDP-arányos állami szerepvállalást mutat minden országban. Az állami szerepvállalást befolyásolják az uniós források. 2016-tól kezdődő időszakban látható Magyarország minden korábbi gyakorlatot meghaladó állami beruházási arány.
4.ábra: A Gazdaságélénkítő kiadások aránya a GDP %-ban
A V4-országok gazdaságélénkítő kiadásai a csatlakozást, 2004-et követően meghaladják az uniós átlagot. 2018-tól Magyarország kiadásai a legjelentősebbek, meghaladják a GDP 2,5%-át.
5.ábra: A szociális védelemre (nyugdíjakra, családtámogatásokra) fordított kiadások aránya a V4-es országokban
Az ábráról jól látható, hogy a V4-es országokban a szociális kiadások GDP %-ban kimutatott aránya elmarad az uniós átlagtól. A hazai szociális kiadások aránya a 2006-2010 között az uniós átlagos támogatási szinthez közeledett, közelében volt, meghaladta a GDP 17%-át. 2010 után a szociális védelemre fordított hazai kormányzati kiadások aránya fokozatosan csökkent a GDP 13%-ra.
Az eltelt negyedszázad alatt a többi V4-es tagállam szociális védelemre fordított kiadásai a hazainál kisebb ingadozást mutattak, tartósabb tendenciákat követtek. A negyedszázad alatt a GDP-arányos szociális védelmi kiadások aránya Magyarországon 5,4%-os sávban (18,1 – 12,7% között), Szlovákiában 3,8%-os sávban, (16,2-12,4 között), Csehországban 3,4%-os sávba, (14,3-10,9% között), Lengyelországban 2,0%-os sávban, (17,6-15,6% között), mozgott. Azaz Magyarországon hullámzott leginkább a szociális védelemre nyugdíjakra, családtámogatásokra fordított GDP-arányos összeg, ezt követte Szlovákia, Csehország, a legnagyobb stabilitást Lengyelország mutatta.
A szociális védelemre fordított kormányzati kiadások GDP-hez viszonyított tartós szintje a társadalom számára kiszámíthatóbb kormányzati támogatás- és szociálpolitikát jelenthet, tartósabb szociális védelmet mutat. A V4-országok
6.ábra: A honvédelemre fordított kormányzati kiadások aránya a GDP %-ban
A honvédelemre fordított kormányzati kiadások a biztonságpolitika egyfajta lenyomatai. A fenti ábráról látható hogy az uniós tagállamok GDP-arányos honvédelmi kiadásai, az uniós átlag az eltelt negyedszázad alatt fokozatosan csökkent 1,6%-ról (1995), 1,2%-ra (2013-2019) csökkent. A Visegrádi országokat tekintve, három tagállam Magyarország, Szlovákia és Csehország honvédelemre fordított kiadásai 2008-tól számottevően elmaradtak az uniós trendtől, 2016-tól kezdték meg ezek a tagállamok a honvédelmi kiadásaik növelését. Lengyelország azonban honvédelmi kiadásait tekintve eltért, az uniós gyakorlattól, honvédelmi kiadásai még válságos időszakokban sem csökkentek GDP-arányában az 1,%% alá. Ez mutatja Lengyelország regionális biztonságpolitikai szerepvállalását, vezető szerepét.
Mire fordítják a tagállamok a költségvetési forrásaikat? (lásd 8.ábra) A legfontosabb területekre fordított 2021. éves kormányzati kiadások arányát mutatja az ábra. (Az adott ország éves kormányzati kiadásainak együttes összege 100%). A szociális védelemre, nyugdíjakra, család- és szociális ellátásokra fordította minden állam a kormányzati kiadásainak legjelentősebb részét EU átlag 41%, Csehország 30%, Magyarország 28%, Lengyelország 39%, Szlovákia 36% volt. A 2021. éves adatok számottevő különbséget mutatnak a Visegrádi tagállamok között. Az összesen költségvetési kiadásokból, mintegy 11%-kal kisebb részt fordít a magyar kormányzat a társadalom szociális védelmére.
További jelentős kormányzati funkció a közszolgáltatásokra, közigazgatásra, igazgatási rendszerre, igazságszolgáltatásra fordított kiadások aránya. Míg az uniós átlagban 12% körüli ezeknek a kiadásoknak összesen költségvetésen belüli aránya, hasonlóan a többi V4-es tagállamban is ez az arány az uniós szint körül alakult. Magyarországon a kormányzati kiadásokból a közszolgáltatásokra, közigazgatásra, igazgatási rendszerre fordított kiadások aránya mintegy harmadával meghaladta az uniós átlagot, 16,9% volt.
7.ábra: A Visegrádi országok kormányzati kiadásainak megoszlása főbb költségvetési funkciók szerint, 2021
Az egyes országok összesen általános közszolgáltatásokra közigazgatásra, igazgatási rendszerre fordított kiadásainak költségvetésen belüli aránya: Lengyelországban 9,9%, Csehországban 10,4%, EU-átlag 12,3%, Szlovákiában 12,7%, Magyarországon 16,9% volt. A korábban bemutatottak szerint (lásd. 2.ábra) ezzel fordítottan arányos volt a helyi önkormányzatok GDP-arányos kiadásainak nagysága: Lengyelországban 14,2%, Csehországban 12,9%, EU-átlag 11,2%, Szlovákiában 7,8%, Magyarországon 6,0% volt, 2021-ben.
Az adatok azt mutatják, hogy a kormányzati közszolgáltatások, közigazgatás finanszírozási igénye annál kisebb, minél jelentősebb a helyi önkormányzatok közfeladatellátásban, közszolgáltatások biztosításában való szerepe, (GDP-arányos kiadásainak nagysága).
A korábban bemutatott kormányzati szintek közötti feladat- és forrásmegosztás alapján, a kormányzati, feladatellátásban Magyarországon az elmúlt évtizedben egyre csökkent a helyi önkormányzatok szerepe (lásd 2.ábra). A Visegrádi országok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy minél jelentősebb az önkormányzatok kormányzati funkciója, általános közfeladatellátása, közszolgáltatások biztosításában betöltött helyi szerepe, annál kisebb adott országban a közszolgáltatásokra, közigazgatásra fordított összesen költségvetési kiadások nagysága.