A „nemzetköziesedés” folyamata az egyetemeken hozzájárul az ösztönző tanulmányi légkörhöz, a nemzetközi tudományos fejlődéshez való szoros kapcsolódáshoz és a tehetséges új szakemberek munkaerőpiacra való megfelelő áramlásához. Ugyanakkor Hollandia az utóbbi években kezdett rájönni, hogy a nemzetközivé váláshoz több kell, mint angol nyelvű diplomák kínálása. A holland hallgatók nem mindig olyan magabiztosak az angoltudásukban, mint ahogyan azt az intézmények vezetői gondolták, míg sok külföldi hallgató nem számít arra, hogy a magukat nemzetközinek feltüntető intézményekben hollandul is meg kellene tanulniuk. Az amszterdami tapasztalataim és ismerőseim beszámolói alapján igazolni tudom, hogy bár a hollandok általában nyitottak, kifejezetten kevésbé hajlandóak keveredni a külföldiekkel.
A nagyobb aggodalmat azonban a külföldi hallgatók féktelen növekedése okozza, ami nyomást gyakorol az oktatás egészére. Elhangzanak egyes panaszok, hogy a diákok kénytelenek a helyhiány miatt olykor a padlón ülni az előadásokon, és némelyiküknek késleltetniük kell a tanulmányaikat a tárgyfelvétel problémái miatt. Ezen felül az utóbbi idők tanársztrájkjai rávilágítanak arra, hogy a tanárok maguk sem képesek megbirkózni a munkaterheléssel. Ezzel párhuzamosan egyre erősebbek azok a hangok, akik úgy gondolják, hogy a holland diákok ki vannak szorítva az oktatásukból, ami a súlyos lakáspiaci válsággal együtt a külföldi hallgatókban kirekesztettség-érzetet eredményez.
Erre találna megoldást a kormány legutóbbi törvényjavaslata (Wetsvoorstel Internatonalisering in balans), ami bizonyos szakokon létszámkvótát, általános nyelvkötelezettséget, és centralizáltabb kontrollt vezetne be az állam oldaláról. Ehhez tartozik, hogy a több mint egyharmad részben nem holland nyelvű alapképzéseket a munkaerő-piaci igények és a holland tanárok elérhetősége alapján ellenőrzés alá vonnák központilag, továbbá a holland nyelvet használatát előírnák minden tantervben.
Míg a válsághelyzetet felismerve az egyetemek vezetői egyetértenek abban, hogy minél előbb szükség van a külföldi hallgatók számának ellenőrzésére szolgáló eszközökre, mindazonáltal a javaslat egyes pontjait jobbára túlzónak tekintik. Többek között az Amszterdami Egyetem (UvA) úgy véli, hogy a kvótákra vonatkozó javasolt intézkedések elegendőek lennének az egyensúly eléréséhez, viszont nyelvvel és az ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb intézkedések nem érnék el céljaikat, és jelentős nem kívánatos mellékhatásokkal járnának. Úgy gondolják, hogy az angol nyelv visszaszorítása csökkenteni fogja Hollandia vonzerejét a nemzetközi tudományos közösség számára, illetve a holland diákok kiszorítására vonatkozó álláspontok nem feltétlenül helytállóak.
10 leghíresebb szak a kutatóegyetemek nemzetközi hallgatói köreiben az abszolút számok alapján (2022-23)[1]
A probléma tulajdonképpen az egyes szakok külföldiek által túljelentkezése szüli. Példáulaz Amszterdami Egyetemen média és kultúra szakon a „nemzetköziesedésnek” köszönhetően az elsőévesek száma négy év alatt 90-ről 460-ra, a szociológián 50-ről 200-ra, a politológián 130-ról 560-ra nőtt.[2] Ezek a számok a többi felkapott kutatóegyetemekre is jellemzők. Az ábrán látható, hogy az alapjában véve telített pszichológia szak, még hanem is külföldiekkel dominált, erős létszámfölénnyel bír a STEM-képzések felett, amelyek viszont bizonyítottan a legmagasabb diplomás maradási és foglalkoztatási aránnyal rendelkeznek.
Ennélfogva az egyetemek vezetői azt kommunikálják, hogy a külföldi diákokkal kapcsolatos gondok a kvóták korrigálásával megoldhatók, így minden más intézkedésre aggodalommal tekintenek, autonómiájuk csorbítását látják bennük. A válság azonban egyre kezelhetetlenebb, és a külföldi hallgatókkal kapcsolatos közvélekedés nem feltétlenül változik, ami a konzervatív nézetek növekvő támogatottságában is megmutatkozik.
[1] https://www.nuffic.nl/sites/default/files/2023-06/incoming-degree-mobility-in-dutch-higher-education-2022-2023.pdf
[2] https://www.folia.nl/international/153921/temporarily-halt-further-internationalization-of-uva