Haiti a karibi térség legszegényebb, és a világ legszegényebb országai közé tartozik, az IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) szerint a lakosság 60 százaléka él szegénységben. Ráadásul a karibi ország kritikus pillanatokat él át, miután Ariel Henry miniszterelnök lemondott a fegyveres bandák által elkövetett erőszakos cselekmények növekedése miatt.
A latin-amerikai országok aggodalmukat hangsúlyozzák a jelenlegi haiti válságban a régió egészére kiterjedő stabilitás és humanitárius segítségnyújtás tekintetében. A haiti politikai instabilitás, az elnökök és ellenzékiek meggyilkolása, az államcsíny és az emberi jogok megsértése stb. története mellett az országnak az a szerencsétlensége, hogy egy szeizmikus zónában fekvő szigeten fekszik, amely párosul a szegénységgel. A 2010-es haiti földrengés katasztrofális esemény volt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint mintegy 3 millió embert érintett, és az ország latin-amerikai szomszédai aktívan részt vettek a válság kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben.
A Karib-tengeren fekvő Hispaniola szigete a kezdetek óta két, egymással folyamatosan konfliktusban álló állam között oszlik meg: a Dominikai Köztársaság és Haiti. A két ország közötti feszültség az évtizedek során egyre nőtt, nagyrészt a Haitin tapasztalható kormányzás válsága miatt, amelyet a bűnözői csoportok akciói miatt él át, és amelyeket Port-au-Prince mostanra sem tudott megfékezni.
A határ túloldalán a bűnözés fokozódásával szembesülve Luis Abinader dominikai elnök megerősítette a határ lezárását, és több katonát mozgósított a határ felé. Daniel Pou dominikai politológus és biztonsági szakértő szerint az ország 2023-ban több mint 43 millió dollárt fordított a légi, szárazföldi és tengeri felügyeletre és biztonságra.
Ami a legfrissebb híreket illeti, Haiti kormánya szükségállapotot hirdetett ki a fővárosban történt erőszakos összecsapások után, amelyek megrongálták a kommunikációs rendszereket, és két börtönszökéshez vezettek, mivel egy jelentős bandavezér Ariel Henry miniszterelnök elűzésére törekszik. A haiti válság sokrétű és erősen érinti a szomszédokat, akik nemzetközi beavatkozást követelnek válaszként.
Különösen a Dominikai Köztársaság hívta fel a figyelmet Haiti súlyos helyzetére. Roberto Álvarez külügyminiszter az ENSZ-ben tartott beszédében kiemelte az azonnali cselekvés szükségességét. Ez a diplomáciai nyomás hozzájárult a Haiti stabilizálását és az instabilitás kiváltó okainak kezelését célzó nemzetközi kezdeményezések támogatásához, illetve a kezdeményezések koordinálásához.
A Haiti állampolgárok és más nemzetek félelmei is tovább nőnek, mivel a kilátások reménytelennek tűnnek. A Venezuelából, Kubából, Nicaraguából, Bolíviából, Antigua és Barbudából, Saint Kitts és Nevisből, Saint Vincent és a Grenadine-szigetekből, Grenadából, Dominikából és Saint Luciából álló blokk úgy véli, hogy Haiti “lakosainak jóléte és fejlődése azonnali figyelmet és nemzetközi segítséget érdemel, ez kell, hogy az elsődleges mozgatórugója legyen minden intézkedésnek”.