A járvány utáni regionális foglalkoztatottsági ráta a fellendülés jeleit mutatja, azonban a helyzet továbbra is összetett Latin-Amerikában, ahol ezek az értékek még mindig alacsonyabbak, mint 2019-ben. Ez az eltérés nem feltétlenül jelenti az informális foglalkoztatás növekedésének hiányát; valójában az informális munka továbbra is elterjedt a régióban, országonként eltérő mértékben.
Az informalitás inkább a normává, mintsem a kivétellé vált, ami jelentősen hozzájárul a bizonytalan foglalkoztatás tartós jelenlétéhez regionális szinten. Olyan országok, mint Ecuador, Bolívia, Paraguay és a Dominikai Köztársaság továbbra is küzdenek az informális foglalkoztatás magas arányával, különösen a női munkavállalók körében.
4.4.2. ábra A 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája.
Latin-Amerika és a Karib-térség országai. 2022 harmadik negyedéve
forrás: Panorama Laboral, ILO, 2022, chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/—americas/—ro-lima/documents/publication/wcms_867497.pdf
Ez alól a tendencia alól azonban vannak kivételek. Uruguay például már a világjárvány előtt is csökkentette az informalitási rátát, és ezt a fejlődést fenn tudta tartani. Eközben Chilében a népességnövekedés ellenére az informalitás aránya nem haladta meg a járvány előtti szintet. Ezek a demográfiai változások a népességen belüli jelentős átmenetet mutatnak, ami lehetőségeket és társadalmi kihívásokat egyaránt jelent, különösen a munkaerőpiacokat illetően.
A változó munkaerőpiac új kihívásokat jelent, mivel az álláskeresők több időt töltenek a piacon, és egyre nagyobb követelményeket támasztanak a technológiai jártasság és az egész életen át tartó tanulás terén. A foglalkoztatás ellenére sokan küzdenek a megélhetésért, a jövedelmük gyakran csak az alapvető szükségletek fedezésére elegendő. A tényezők ilyen összejátszása aggasztó képet fest: egy olyan forgatókönyvet, amelyben a foglalkoztatás ugyan létezik, de a szegénység és a nyomor egyidejűleg tovább növekszik.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint, bár a munkanélküliségi ráta 2022-ben 7,2%-ra csökkent, a foglalkoztatás minőségével kapcsolatban továbbra is aggályok merülnek fel, amelyeket súlyosbít az infláció által a munkavállalók vásárlóerejének csökkenése. Latin-Amerika és a Karib-térség sokrétű kihívással néz szembe, ezek a munkaerőpiacot is befolyásoló válságokká növekedhetnek, ami szükségessé teszi a munkavállalók védelmét szolgáló foglalkoztatáspolitikát.
Az infláció ingadozása tovább bonyolítja a régió helyzetét, és állandósítja a gazdasági instabilitást. A COVID-járvány elősegítette a nők és a fiatalok részvételét az informális munkaerőpiacon, felerősítve a meglévő kihívásokat. A dolgozó szegények jelensége, vagyis a szegénységben élő, de foglalkoztatottak és szegénységben élő egyének száma egyre növekszik, mivel számukra a szegénység kockázata jelentősen magasabb. Ez rávilágít arra, hogy sürgősen foglalkozni kell a foglalkoztatás minőségével és a bérek elégtelenségével, amelyek közvetlenül befolyásolják a munkavállalók és családjaik jólétét.
A világjárvány katalizálta a munkamódszerek megváltozását, és a távmunka életképes alternatívaként jelent meg. A hibrid munkamodellek elfogadása mára visszafordíthatatlanná vált, ami a munkaügyi gyakorlatok szélesebb körű átalakulását tükrözi. Byung-Chul Han bemutatta, hogyan és miért élünk a “fáradtság társadalmában”: “Ma mindenki a saját cégében önmaga kizsákmányoló munkása. Az ember ma már úr és rabszolga egyben”.
A munkaerőpiacra belépő fiatalok ráadásul sajátos kihívásokkal szembesülnek, többek között az informális foglalkoztatás és a bizonytalan foglalkoztatás magas arányával. A fiatalok körében a regionális informalitási ráta 60%, ami magasabb, mint a felnőttek körében mért 47%.
A generációk közötti digitális szakadék tovább bonyolítja a helyzetet, mivel a fiataloknak egyre inkább digitalizált környezetben kell eligazodniuk, ami egyszerre jelent lehetőségeket és akadályokat a munkaerőpiacon. Nicholas Christakis elemezte, hogy mennyire vagyunk hiperkapcsolatban, és hogy a technológia hatásai hogyan befolyásolják a társadalmat. Leírta, hogy a társadalmi kapcsolatokat a rohanás, a korlátlan munkaidő jellemzi, ami hozzájárul az erkölcsi leépüléshez.
Bár 2022 viszonylagos gazdasági stabilitást hozott a régiónak, és a növekedési ráták meghaladták a globális átlagot, a strukturális problémák fennmaradása továbbra is aggasztó. A nem fizetett állások aránytalan növekedése a fizetett állásokhoz képest aláhúzza a foglalkoztatás bizonytalan jellegét, mivel az önfoglalkoztatás gyakran az elégtelen formális lehetőségek miatt keletkezett űrt tölti ki.
https://datos.bancomundial.org/indicator/SL.TLF.TOTL.IN?end=2022&locations=ZJ&start=1991&view=chart
- Byung-Chul Han (2015) “A fáradtság társadalma”
- Christakis Nicholas, (2008), “Connected: The Surprising Power of Our Social Networks and How They Shape Our Lives — How Your Friends’ Friends’ Friends’ Friends Affect Everything You Feel, Think, and Do”.