A chilei ingatlanipart sújtó válság az ország legnagyobb gazdasági visszaesését hozta magával. Azért van 25 000 újonnan elkészült, 2 és fél éve eladásra váró lakás, mert az értékesítés nagyon lassú.
A jegybank szerint a 2023. novemberi havi gazdasági aktivitási index (Imacec) 1,2%-kal nőtt 2022-hez képest. A chilei építőipari kamara ugyanakkor jelzi, hogy a bankhitelekről szóló harmadik negyedéves felmérés eredményei szerint az új beruházási projektek finanszírozása továbbra is korlátozott.
Építőipari beruházások 2023-ban
Az ingatlanágazat kilátásai 2024-re nem biztatóak, a becslések szerint mintegy 300 000, az építőiparhoz és az ingatlanpiachoz kapcsolódó munkahely szűnhet meg.
A jelzáloghitelek iránti kereslet gyengesége tovább súlyosbítja ezt a válságot, hiszen ha a lakosság nem tud hozzáférni a jelzáloghitelhez, az eladatlan lakásállomány növekedni fog.
Ez a helyzet elsősorban az értékesítési folyamatban jelentkező problémákra vezethető vissza, aminek regionális eloszlása is egyenlőtlen, és aminek elsődleges oka az eladások lezárásának lassúsága, és ez ismét visszavezet a jelzáloghitelezés lassúságához.
A kormányra nyomást gyakorolnak, hogy tegyen lépéseket a válságból való kilábalás érdekében. Az ágazat rendkívül instabil, negatív vagy nulla teljesítménnyel, ami a munkanélküliség növekedésében is már látszott 2023 utolsó hónapjában az új projektek hiánya miatt a magánszektorban. A visszaesés 4%-os volt, ebből 3,2%-os volt a visszaesés az infrastruktúra és 5,6%-os visszaesés a lakásépítés terén.
A lakásberuházások 5,6%-os csökkenése mögött a háztartásoknak nyújtott hitelekre vonatkozó pénzügyi korlátozások is állnak. A magánpénzből finanszírozott infrastrukturális beruházások 7,7%-os csökkenést mutatnak, ami 2009 óta a legnagyobb visszaesés. Továbbá a 2023-as infláció bonyolította a helyzetet, ezt erősítette a költségvetés lassú végrehajtása, amely késleltette a projekteket.
Van egy komoly probléma. Becslések szerint több mint 40 000 munkahely szűnhet meg, ami aláhúzza a válság kezelésére irányuló pártokon átnyúló megállapodás sürgősségét. További 0,4%-os visszaesés várható 2024 első felében, amit a politikai instabilitás közepette az infláció növekedése kísér. Ezeknek a jelenségeknek a megállítása érdekében szabályozási intézkedésekre van szükség.
2020-ban válság rázta meg a chilei gazdaságot, amely Latin-Amerika és a Karib-térség történetében az egyik legjelentősebb válsággá vált. A COVID-19 megjelenése új költségvetési helyzetet teremtett a központi kormány számára, az ország GDP-je 6%-kal csökkent. A COVID-19 esetleges újjáéledésével és az újabb erőszakos társadalmi tiltakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság késleltette a beruházási döntéseket.
Néhány biztató hír azért van, hiszen Chile a nemzetközi gazdasági helyzet javulása miatt újabb hitelekhez juthat, ez növelheti a kamatlábakat, és ez eredményezhet kisebb hozamemelkedéseket.