A bővülés határán a digitalizáció a kulcs, avagy miért éppen az észtek és Kína termel okosabban?
A világgazdaság 20. századból ismert extenzív növekedése – ami a népesség, a terület és a nyersanyagok bővüléséből áll, kezdi elérni a csúcspontját. A fenntarthatósággal kapcsolatos politikák jelentősége növekszik, a nyugati társadalmak (és a demográfiai átmenet végbemenésével lassan a fejlődő országok is) egyre nagyobb mértékben elöregednek. Olyan országok számára, ahol a népesség csökken, nyersanyagban szegény a gazdaság és alapját a szolgáltató szektor adja, az extenzív növekedés már nem lehetséges út. Az intenzív növekedés, mely erőforrásaink hatékonyabb elosztását jelenti, legkönnyebben a termelékenység növekedésével érhető el. A globális termelékenység azonban ‘70-es években lassulni kezdett, majd a 2008-as pénzügyi világválság újabb pofont adott neki. Így az előttünk álló feladat a termelékenység növelése, hogy átálhassunk egy intenzív növekedési pályára. Ebben lehet kulcsszerepe a digitalizációnak.A társadalmunk alkalmazkodóképességét a digitális gazdaság fejlesztésén keresztül közelíthetjük a technológia üteméhez, ezzel kiaknázva az intenzív növekedésben megbújó potenciált.
A kínai gazdaságpolitika az extenzív, népességnövekedésnek köszönhető fejlődés évtizedei után pontosan ezzel az iránnyal próbálkozik. A 2010 és 2020 közötti időszakban Kína digitális gazdasága folyamatosan nőtt, átlagosan 8,74%-kal. A növekedés motorja a feltörekvő középosztály által üzemeltetett KKV-k erőteljes digitalizációja, amit kiegészít a kormányzat inkluzív támogatási rendszere. Az országban az IKT szektor a foglalkoztatáshoz való hozzájárulása alulról közelíti az OECD átlagot viszont az ágazat relatív munkatermelékenysége az aggregált munkatermelékenységhez viszonyítva magasabb, mint az OECD országokban. Tehát az IKT szektor jobban hajtja a gazdaságot mint az OECD országokban, azaz úgy tud a gazdaság motorja lenni, hogy foglalkoztatás tekintetében gyengébb adatokat produkál. Ez tulajdonképpen csak a digitális gazdaság még nagyobb potenciálját jelenti, hiszen foglalkoztatás kapacitás tekintetében úgy tűnik még van tér a gazdaságban. Mi történik tehát Kínában? A digitális gazdaság úgy követel egyre fontosabb helyet magának a gazdaságfejlesztésben, hogy növekedésének magját a termelékenység bővülése adja.
Jó példákért nem kell Kínáig menni. Az észt beruházásokban az EU átlaghoz képest majdnem kétszer akkora súlyt képviselt az IKT szektorba való invesztálás. A digitális hatékonyságban Észtország az EU átlaghoz mért évtized eleji 60%-os szintjéről 109%-ra nőtt, míg egy millió főre vetítve az országban található a legtöbb startup a világon. Ez nagyban köszönhető a vállalkozóbarát közigazgatásnak: az “e-residency” kezdeményezésükkel állampolgárság vagy akár országban tartózkodás nélkül minimális bürokratikus kötöttségekkel indíthat bárki vállalkozást napokon belül. Észtországban az innovatív KKV-k aránya az EU átlagot messze meghaladta. Az állami és a privát szektor digitális átállása lehetővé tette az intenzív, uniós szinten kiemelkedő gazdasági növekedést nagymértékű elvándorlás és elöregedés mellett, jelentős természeti erőforrás birtoklása nélkül. Az ország GDP-je a ‘10-es évek során majdnem 20 százalékponttal közeledett a EU-átlaghoz (ami a KKE régió második legnagyobb növekedését jelenti).
A recept kettős: egyszerre kell az államnak teret nyitni a gazdaságban az okos megoldások számára a közterhek csökkentésével, emellett pedig olyan támogatói teret kialakítani, ahol a gazdaság gerincét adó KKV-k hosszútávú növekedési pályára tudnak állni. Egy kreatív gazdaságban úgy érhető el az intenzív növekedés ha az állam támogató politikája és a minőségi oktatás táptalaja a magas hozzáadott értékű termelést.
Felhasznált irodalom:
1. Dieppe, A. (Ed.). (2021): Global Productivity: Trends, Drivers, and Policies.
Washington, DC: World Bank. doi:10.1596/978-1-4648-1608-6
2. Friedman, Thomas L. (2018): Köszönet a késésért, Optimisták kalauza a boldoguláshoz
a gyorsulás korában. HVG Kiadó, Budapest
3. Herrero, A., és Xu, J. (2018): How big is China’s digital economy? Letöltés helye:
https://www.bruegel.org/working-paper/how-big-chinas-digital-economy. Letöltés
ideje: 2024.01.28
4. Központi Statisztikai Hivatal. (2020): Népesedési világnap, 2020. Letöltés helye:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nepesedesi_vilagnap/2020/index.html
. Letöltés ideje: 2024.01.27