Az argentin választások előtt Milei kifejezte szándékát, hogy privatizálni kívánja az Országos Tudományos és Műszaki Kutatási Tanácsot (CONICET), ami széles körű kritikát váltott ki. A tudomány, mint a tudás különböző területeken történő bővítését célzó törekvés, a társadalmi kihívások kezelésének és a kutatás új útjainak megteremtésének sarokköveként szolgál. Ez kollektív törekvés, amely elengedhetetlen a nemzeti szuverenitás és az egyéni fejlődés előmozdításához. A kormány év eleji döntése a 2023-as költségvetés meghosszabbításáról és befagyasztásáról azonban egybeesett az infláció ugrásszerű növekedésével, ami a pénzügyi lehetőségeket csökkentette és növelte a fizetésképtelenség esélyét.
Emellett az ösztöndíjak idei felfüggesztése súlyosbította a pénzügyi terheket, és ez tovább fokozta a tudományos közösségen belüli destabilizálódást és leértékelődést.
Argentína nemcsak gazdasági, hanem társadalmi válsággal is szembenéz, amelyet a hatalmon lévők intézkedései csak súlyosbítanak. Alberto Kornblihtt, egy ismert kutató, elítélte Milei omnibusz törvényét, hangsúlyozva, hogy a tudományos és műszaki intézmények finanszírozásának megvonása gyakorlatilag eljelentéktelenítésükhöz vezet.
Korábban is volt erre példa, Mauricio Macri elnöksége idején (2015-2019) ugyanezt érezte az az 1200 tudós és 11 Nobel-díjas, akiket Macri politikája érintett. Akkor a projektfinanszírozást szüntették meg, a béreket leszorították és a nemzetközi együttműködést korlátozták pénzügyi eszközökkel. A CONICET-re vonatkozó világos stratégiai irányvonal akkori hiánya a mai állapotokhoz hasonlóan erősítette a bizonytalanságot a tudomány és technológia hasznosítását illetően. Milei ultraliberális programja félelmetes fenyegetést jelent az argentin tudományos vállalkozások hosszú távú életképességére.
A tudomány képviseletének hiánya komoly probléma a régióban, és ez is aláhúzza az együttműködés szükségességét. Daniel Filmus, a CONICET-hez kötődő kutató arra figyelmeztetett, hogy Argentína helyzete bizonytalan a tudományos közéletben a tudományban illetékes minisztérium politikai súlyának erodálódása és a külföldi tudósok számára csökkenő vonzereje miatt. A Franciaországgal a tudományos és akadémiai szférában kötött megállapodások megszakadása miatt a biotechnológiai ágazat sorsa kétséges az Argentínában uralkodó bizonytalanság közepette.
A tudományos potenciál hiányának egyik tragikus bizonyítéka a történelem legnagyobb dengue-járványának megfékezése körüli problémák. Argentína saját COVID vakcinájának kifejlesztése egyelőre szintén várat magára. Annak ellenére, hogy három évvel ezelőtt kétpárti támogatásban részesült a tudomány finanszírozásáról szóló jogszabály, Argentína kutatás-fejlesztési beruházásai továbbra is szánalmasan alacsonyak: a GDP 0,39%-a, ami jóval az ajánlott 1%-os küszöbérték alatt van. Ez a krónikus alulfinanszírozottság súlyosbítja az agyelszívást, és az elégtelen források egyetemek bezárásához vezethet.
Miközben a CONICET Latin-Amerika tudományos intézményei között az első helyen áll, a globális tudományos közösség szenved az Argentína jelenlegi politikája által okozott visszaesés miatt. Ahogy a Nobel-díjas Bernardo Alberto Houssay egyszer találóan megjegyezte: “A gazdag országok azért gazdagok, mert befektetnek a tudományos-technológiai fejlesztésbe, a szegény országok pedig azért maradnak szegények, mert nem teszik ezt. A tudomány nem drága, a tudatlanság az”.
Összefoglalva, a CONICET Latin-Amerika legjobb kormányzati tudományos intézménye, és világszerte a huszadik helyen áll. Finanszírozásának megszüntetése a növekedéshez és fejlődéshez nélkülözhetetlen állami kapacitások elvesztéséhez vezethet.