A „latin-amerikai vállalkozók megerősítése” című podcastban Hernando De Soto a CIPE ügyvezető igazgatójával, Andrew Wilsonnal beszélgetett az informális gazdaság fontosságáról, a tulajdonjogok központi szerepéről és az ILD-CIPE partnerség első sikereiről. Ezen az alkalmon az informális gazdaságról és a latin-amerikai és karibi térség vállalkozói tevékenységéről folyt a diskurzus.
Latin-Amerika és a karibi térség jelentős kihívásokkal néz szembe a bizalomhiány miatt, amely mélyrehatóan befolyásolja például a társadalmi kohéziót, a gazdasági növekedést és a kormányzati munkát. Ez a bizalmatlanság többféle formában és konkrét formákban nyilvánul meg, többek között az intézményekbe vetett bizalom hiányában, a gazdasági szereplők közötti bizalmatlanság és a gazdasági és politikai rendszerekkel szembeni szkepticizmus alakjában.
Latin-Amerikában és a Karib-térségben a bizalmi kérdésekkel kapcsolatban van néhány kulcsfontosságú tényező és kihívás. Az egyik az informális gazdaság és a vállalkozói tevékenység. Hernando De Soto kiemeli az informális gazdaság elterjedtségét a régióban, ahol a gazdasági tevékenység akár 70%-a is lehet informális. Ez az ágazat gyakran olyan vállalkozókat foglal magában, akik a bonyolult és nehezen hozzáférhető szabályozások miatt a hivatalos jogi kereteken kívül működnek. De Soto kijelenti: “Ami azt illeti, Peru szegényeinek többsége nem munkavállaló. Ők vállalkozók”. Az informális gazdaság kétélű kard: lehetővé teszi a vállalkozói tevékenységet és a gazdasági túlélést, ugyanakkor a formális tulajdonjogok és védelem hiánya miatt a bizonytalanságot és az instabilitást is fenntartja.
Egy másik kulcsfontosságú tényező a történelmi örökség – például a terrorizmus és az önkényuralmi rendszerek – hatása, amelyek mély sebeket hagytak maguk után, és a kormányzat és az intézmények iránti rendszerszintű bizalmatlansághoz vezettek. De Soto a perui maoista felkelést említi példaként arra, hogy a terrorizmus hogyan rombolhatja le a társadalmi bizalmat. A régióban jelentős társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek tapasztalhatók, a leggazdagabb rétegek aránytalanul nagy arányban részesülnek a nemzeti jövedelemből, ami tovább fokozza az igazságtalanság és a bizalmatlanság érzését.
Az Integrated Securities Survey felmérése szerint szerint míg 1981-85 között a világ népességének 38%-a állította, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni (általában illetve “személyek között”), addig ez az érték 26%-ra csökkent 2016-2020-ra. Latin-Amerikában és a Karib-térségben a csökkenés még drasztikusabb volt, a bizalmi szint 22%-ról 11%-ra esett vissza. Tízből csak minden tizedik ember hisz abban, hogy lehet bízni másokban.
Az információs aszimmetria szintén megnehezítette az egyének számára a kormányzati teljesítmény független értékelését. A polgárokat gyakran kényszerítik a kormányzati szabályozások betartására, megfelelő elszámoltathatósági mechanizmusok nélkül, ami növeli a politikai opportunizmus és a korrupció lehetőségét.
A bizalomnak ez az erodálódása az élet minden területére kihat, csökkentve az egyének hajlandóságát a kollektív cselekvésre vagy a közjavakba való befektetésre. A bizalmatlanság aláássa a gazdasági tevékenységet azáltal, hogy visszaveti a befektetéseket és az innovációt. A vállalkozások kisebb valószínűséggel reagálnak pozitívan a kormányzati politikára, ha nem bíznak a kormányzat szándékaiban vagy képességeiben.
A Latin-Amerikában és a Karib-térségben tapasztalható bizalomhiány történelmi, gazdasági és társadalmi összefüggésekben gyökerezik. A bizalom újjáépítéséhez nem csak időre van szükség. Az igazságszolgáltatási és közigazgatási folyamatok megerősítése a kiszámíthatóság és a méltányosság biztosítása érdekében segíthet az intézmények, a kormány és a polgárok iránti bizalom helyreállításában.
“A bizalom és az informalitás közötti kapcsolat”. Latin-Amerika és a Karib-térség országai leginkább a jobb alsó kvadránsban jelennek meg, ahol a legalacsonyabb szintű bizalommal és a legnagyobb informalitással rendelkező nemzetek találhatók (4. ábra).
https://publications.iadb.org/es/confianza-la-clave-de-la-cohesion-social-y-el-crecimiento-en-america-latina-y-el-caribe-resumenhttps://www.segib.org/confianza-y-seguridad-ciudadana-en-latinoamerica-un-tema-clave-para-el-bid-y-la-segib/