Interjú dr. Horváth Leventével, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatójával
Horváth Levente 2005 óta foglalkozik Kínával, először gimnazistaként töltött el egy évet Kínában, a Nanjing Jinling High School-ban, amelyről megjelent „A magyar sárkány” című könyve, majd 2007-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a sanghaji Fudan Egyetemen, ahol turizmus menedzsment szakon rektori kitüntetéssel végzett. 2021-ben „summa cum laude” minősítéssel Ph.D fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskoláján. 2022-ben megjelent „A kínai geopolitikai gondolkodás” című könyve a Pallas Athéné Books gondozásában. 2015 és 2017 között Magyarország sanghaji főkonzuljaként támogatta a magyar-kínai kapcsolatokat, ezután 2017-től a Magyar Nemzeti Bankban mint oktatási főosztályvezető, 2019-től elnöki főtanácsadóként dolgozott. 2021-ben Sanghaj város önkormányzata a külföldieknek járó egyik legmagasabb díjjal, a Magnólia-díjjal tüntette ki. 2015-től a Fudan Egyetem Alumni alelnöke, 2019-2020 között a Budapesti Corvinus Egyetemen az MNB-Corvinus International Executive Program vezetőjeként segítette a Fudan-Corvinus Double Degree MBA Program létrejöttét és működését. Fő kutatási témája Kína geopolitikai gondolkodásmódja, a magyar-kínai kapcsolatok, Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése és a Kína-KKE 17+1 Együttműködés.
Világpolitika és közgazdaságtan: A magyar-kínai együttműködésnek hosszú, talán évszázados története van. Mi ennek az együttműködésnek az alapja, mi az, amit a két ország tanult és tanul egymástól? Miben hasonlít egymáshoz a két kultúra? Milyen szakaszok különíthetők el az együttműködésben?
Horváth Levente: Idén ünnepeljük a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját, az elmúlt 75 év jól megalapozta a két ország közötti kapcsolatokat, amely mára elérte az aranykorát. A rendszerváltást követően Magyarország nem távolodott el Kínától teljesen, sőt már a 2000-es évek elején újra közeledés volt megfigyelhető a két ország között, majd a keleti nyitás politikával erősödtek meg a magyar-kínai kapcsolatok, amely mára minden területre kihat. Míg Magyarország Keletre nyitott, Kína Nyugatra nyitott az Övezet és Út kezdeményezéssel, a két politika összhangba került és komoly erősödést láthatunk a kereskedelem, befektetések és a technológia transzfer területén is.
A magyar kormány stabil politikai és gazdasági környezetének is köszönhető, hogy a két fél hosszútávú együttműködéseket tud megtervezni és végrehajtani. Továbbá mind a magyar, mind a kínai kormány is hasonlóan gondolkodik az átalakuló világrendről: a konnektivitást és a nemzetközi kapcsolatok diverzifikálását támogatja, emellett a kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapuló, békés együttműködést hirdetik.
Világpolitika és közgazdaságtan: Hszin Csin-ping elnök látogatása jelentős esemény Európában. Mi a látogatás kulturális, hosszú távú üzenete az Európa Unió és mi Kína számára? Mi az, amit ebben a tekintetben a kínai sajtó hangsúlyozott?
Horváth Levente: Hszi Csin-ping kínai államfő öt éve nem járt Európába, a mostani látogatása során pedig Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra utazott, amelynek nagy jelentősége van. A kínai államfő, hogy mely országba utazik, annak mindig fontos üzenete van. Hszi Csin-ping 2023-as beiktatását követően először Oroszországba utazott, ezzel is jelezve, hogy szomszédos országával továbbra is együttműködésben lesz. Az európai útja során Franciaországba, az EU egyik vezető nagyhatalmába látogatott, hogy megünnepeljék a kínai-francia diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulóját, de emellett, hogy az új világrend helyzetéről is tárgyaljanak. Az EU egyre kritikusabb hangot üt meg Kínával szembe, azonban az EU féle de-risking, azaz blokkosodás vagy akár szankciós politika nem tesz jót a globalizált gazdaságnak, békés együttműködésre van szükséges a közös fejlődés érdekében. Szerbiába látogatásának napja a 25. évfordulója volt annak, hogy a NATO Jugoszlávia bombázásakor a belgrádi kínai nagykövetséget is eltalálta és hárman meghaltak, többen megsérültek. Ezzel Kína emlékeztetni akarja a világot, hogy a NATO nem feltétlenül mindig helyesen cselekszik, és a NATO terjeszkedés sem a békés együttélést támogatja. Magyarországi látogatásával pedig mintaként szolgál a többi EU-s ország számára, hogy a kölcsönös tisztelet és békés együttműködés mind a két fél számára előnyös, ahogy a kínaiak szokták mondani, win-win együttműködés alakult ki.
Világpolitika és közgazdaságtan: A magyar-kínai kapcsolatban a magyar közgazdaságtannak, társadalomtudományi gondolkodásnak mindig volt szerepe, ennek kapcsán Kornai János munkásságát szokták említeni. Ma mennyire van jelen a kínai gazdaságpolitikai, elméleti kérdésekben a magyar közgazdaságtan teljesítménye? Milyen tekintetben hivatkoznak a magyar tapasztalatra?
Horváth Levente: A kínai vezetés az elmúlt 75 évben számtalan alkalommal nagyon komolyan vizsgálta a magyarországi eseményeket, hogy abból tanuljon. Ezt láthattuk 1956-os magyar forradalom utáni időkben, majd az 1980-as években is, amikor Magyarországon több gazdasági reform is zajlott, majd a 90-es években azt vizsgálta Kína, hogy Magyarország miként tudott átalakulni a rendszerváltással. Amikor kínai közgazdászokkal tárgyalok, mindig szóba kerül Kornai János munkássága, ugyanis a mai neves közgazdászok egyetemi tanulmányaik során mind olvasták Kornai műveit, többek között a „Hiány” című művét szokták kiemelni.
Ma is vannak olyan magyar gazdaságpolitikák, amelyek a kínai közgazdászok vizsgálnak, ilyen például a családpolitikai támogatás, ugyanis Kína is e téren akar eredményeket elérni.
Világpolitika és közgazdaságtan: Az aláírt együttműködési megállapodások között több kulturális témájú is van, közöttük is fontos a Kínai Kulturális Központ létrehozása. Ezeknek milyen hatása lesz a magyar-kínai kapcsolatokra? Milyen konkrét eredmények várhatók rövid és középtávon ebből?
Horváth Levente: Magyarországon már öt Konfuciusz Intézet működik, Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Pécsett is van lehetőség a Konfuciusz Intézeteken keresztül megismerni a kínai kultúrát, hagyományokat és akár elsajátítani a kínai nyelvet is. A Kínai Kulturális Központ is nagy segítség lesz Magyarország számára, hogy jobban megértsük Kínát. Az új, átalakuló multipoláris világrendben a különböző pólusok más és más kultúrával, társadalmi berendezkedéssel, gondolkodásmóddal rendelkeznek. Fontos, hogy megértsük a különböző nagy, gazdaságilag feltörekvő ázsiai országokat, hiszen a jövőben egyre több kereskedelmi és befektetési kapcsolatunk lesz velük. De nem csak Kínát, hanem más nemzetet, régiót is meg kell ismerni. Például Indonéziát. Az előrejelzések szerint Indonézia lesz a világgazdaság negyedik legnagyobb országa, de nem tudunk róla semmit. Esetleg azt, hogy van egy Bali szigete, ahol jót lehet nyaralni. Azonban a közgazdaságban természetesen folyamat, hogy a világgazdaság TOP10 szereplője előbb-utóbb megjelenik minden országban gazdasági együttműködés keretében. Ahhoz, hogy Magyarországot megfelelően pozícionáljuk az új világrendben, fontos, hogy megismerjük őket. A Kínai Kulturális Központ is nagyban elősegíti a két ország közötti megértést.
Köszönjük a beszélgetést!
Farkas Sára – Trautmann László