Az év elején Emmanuel Macron francia elnök látogatást tett Lula da Silva brazil elnöknél, ami 2017 óta az első francia elnöki utazás Dél-Amerikába. Jair Bolsonaro kormányzása alatt több nézeteltérés is volt, de most a stratégiai együttműködés lehetőségét keresik a felek. Brazília, a világ kilencedik legnagyobb gazdasága és Latin-Amerika vezető hatalma döntő szerepet játszik ebben a megújult partnerségben.
Brazília a francia áruk legnagyobb importőre Latin-Amerikában, és a fejlődő országok közül a francia befektetések második legnagyobb célpontja. 2023-ban a Brazília és Franciaország közötti kétoldalú kereskedelem elérte a 9 milliárd USD-t, és az európai ország 410 millió USD kereskedelmi többletet ért el. Első brazíliai tartózkodási napján Macron részt vett Brazília harmadik, francia technológiával épülő dízelüzemű tengeralattjárójának alapkőletételi ünnepségén, amely egy 2008-ban aláírt 10 milliárd dolláros szerződés része. Ez a partnerség megerősítette Brazília eltökéltségét, hogy a globális válságok közepette megvalósítsa stratégiai autonómiáját. Mindkét országnak közös elképzelése van a stratégiai autonómia kiépítéséről, és a Mercosur és az EU közötti jövőbeli együttműködés is kilátásban van.
Az Amazonas vidékén tett látogatása során Macron számos ígéretet tett, többek között több millió eurós állami és magánberuházást ígért négy év alatt az Amazonas megóvására. Hangsúlyozta a szén-dioxid-piacok előmozdításának fontosságát az Amazonas térségében, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy kibocsátásaik ellentételezésére krediteket vásároljanak, a pénzt pedig az erdőirtás elleni küzdelemre fordítsák. Franciaország felismerte a Brazília biológiai sokféleségének feltárásában rejlő lehetőségeket, és ígéretet tett arra, hogy nem csak a természetvédelem, hanem a gazdasági átalakulás támogatását is támogatja.
Visszatérve a korábbi időszakra, a Bolsonaro kormányával fennálló feszültségek az Amazonas vidékén pusztító hatalmas tüzek miatt voltak nagyok, amelyekért Macron Bolsonarót tette felelőssé, azzal vádolva őt, hogy „ökocídiumot” okoz. A G7-ek pénzt ígértek az amazóniai tüzek oltásának segítésére, amit Bolsonaro gyarmatosító beavatkozásként tekintett, azt állítva, hogy az Amazonas nem a világ tüdeje. Lula da Silva alatt Brazília korábban 80%-kal csökkentette az erdőirtást, de az erdőirtás legutóbbi megugrása komoly veszélyt jelent a régióra és annak biológiai sokféleségére.
A jövőre nézve arra számíthatunk, hogy Macron 100 millió eurós gazdasági kötelezettségvállalást tesz a globális erdők védelmére és a biológiai sokféleség megőrzésének előmozdítására, és további 1 milliárd eurót jelent be a 2025-ös belémi éghajlat-változási csúcstalálkozón. Franciaország az egyetlen európai ország, amely amazóniai területtel rendelkezik, és Francia Guyana révén közös határa van Brazíliával, ami hangsúlyozza a régió ökológiai egészsége iránti érdeklődését. Ebben az évben 112 illegális aranybánya-telepet fedeztek fel, amelyek becslések szerint 100 hektárnyi erdőt irtottak ki, ami rávilágít a folyamatos környezetvédelmi kihívásokra.
Az európai választások jelentős hatással lehetnek a nemzetközi politikára, mivel az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás a Green Deal részeként a környezetvédelmi előírásokra vonatkozó európai kötelezettségvállalásokat is tartalmazza, amelyek célja a fenntartható gazdasági átalakulás. Európa a Global Gateway kezdeményezés keretében 300 milliárd eurót fektet be világszerte a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében, ebből 45 milliárd eurót Latin-Amerikának szán.
https://www.bbc.com/news/world-latin-america-68692226.amp
https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ATAG/2023/751415/EPRS_ATA(2023)751415_EN.pdf
https://imazon.org.br/en/publicacoes/is-the-eu-mercosur-trade-agreement-deforestation-proof/amp/