A világjárvány idején a kézmosás egyszerű aktusán keresztül vált nyilvánvalóvá a víz alapvető fontossága. A vízzel kapcsolatos viták egy olyan országban, mint Mexikó, rávilágítanak a különböző, jelentős egyenlőtlenségekkel jellemezhető helyzetekre. 2019-ben a mexikói Nemzeti Vízügyi Bizottság jelentése szerint a lakosságnak csak 58%-a jut folyamatosan vízhez. Eközben 10 millió ember nem rendelkezett hozzáféréssel, nem volt tisztában a vízminőséggel, vagy nem kapott folyamatos ellátást. A vízhiány a rendkívüli szegénységgel párosulva a mexikóiak millióit érintő egyenlőtlenségek egyik fő mutatója. A Szociális Fejlesztési Politikát Értékelő Nemzeti Tanács (CONEVAL) becslése szerint 2018-ban 9,3 millió ember élt mélyszegénységben.
Az őslakos közösségek komoly korlátozásokkal szembesülnek a vízhez való hozzáférés tekintetében, ami tovább súlyosbítja amúgy is nehéz körülményeiket. Az urbanizáció szintén jelentősen befolyásolja a víz elérhetőségét. Minden egyes hektár természetvédelmi vagy vízszivárgási és feltöltődési területnek minősülő földterület, amely a földhasználat megváltozása, a szabálytalan emberi települések vagy az ellenőrizetlen erdőirtás miatt elveszik, akár 2500 köbméter vizet veszít el véglegesen.
A CONAGUA szerint a mexikói lakosság 77%-a olyan területeken él, ahol vízhiány van. Érdekes módon az ország bruttó hazai termékének (GDP) legnagyobb koncentrációját előállító régiók egyben azok is, ahol a legkevesebb víz áll rendelkezésre. Az ember okozta éghajlatváltozás tovább veszélyezteti az élethez nélkülözhetetlen édesvíz elérhetőségét, de úgy tűnik, hogy az elmúlt két évtizedben kiadott figyelmeztetéseket nem vették figyelembe. Az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld-csúcstalálkozón három, az emberi túlélést fenyegető, nagy kockázatot jelentő jelenséget azonosítottak: az elsivatagosodást, a biológiai sokféleség csökkenését és az éghajlatváltozást. Ez a csúcstalálkozó sürgős cselekvésre szólított fel. 1995-ben létrehozták a résztvevő felek konferenciáját (COP), amely évente összehívja az ENSZ tagországait, hogy megvitassák, megtárgyalják és megállapodjanak az éghajlatváltozás közös kezelésének legjobb módjairól.
A World Resources Institute (WRI) jelentése kiemelte, hogy a víz több mint 80%-át mezőgazdasági, állattenyésztési, ipari és háztartási célokra használó régiókban nagy a jövőbeni aszályok kockázata. Az olyan országok, mint Bahrein, Ciprus, Kuvait, Libanon, Omán és Katar a leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak.
Mexikó a 26. helyen áll a nagy vízhiányt mutató országok rangsorában, és első helyen áll a nagy vízhiányt mutató országok rangsorában. Világszerte a víz iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló vízkészletet, és 1960 óta több mint kétszeresére nőtt. A vízhiány, amelyet a vízigény és a megújuló kínálat arányaként határoznak meg, a helyi vízkészletekért folyó versenyt méri. Egy “extrém vízhiánnyal” küzdő ország a rendelkezésre álló készletének legalább 80%-át használja fel, míg a “nagy vízhiány” a készlet 40%-át jelenti.
A vízgazdálkodás javítása és a vízhiány csökkentése érdekében az országok javíthatják a vízgazdálkodást, a mezőgazdaság vízhatékonyságát, az integrált vízkészlet-gazdálkodást, valamint a vízinfrastruktúrát természetalapú megoldásokkal és zöld infrastruktúrával fejleszthetik.
2024. július 8-án megkezdte működését a Madín II. víztisztító telep Atizapán de Zaragoza városában, Mexikó államban, amely óránként 1,8 millió literrel növeli Mexikóváros és az agglomeráció vízellátását. A 6. fenntartható fejlődési cél 2030-ra tiszta vizet és higiéniát kíván biztosítani mindenki számára, jelentősen növelve a vízfelhasználás hatékonyságát valamennyi ágazatban, valamint biztosítva a fenntartható édesvízkivételt és -ellátást, hogy csökkenjen a vízhiánytól szenvedő emberek száma.
A vízhez és a higiéniához való emberi jog (HRWS) az ENSZ Közgyűlése által 2010. július 28-án elismert elv, amely szerint a tiszta ivóvíz és a higiénia egyetemes emberi jog. Mexikóban a vízválság tagadhatatlan: a víztömeg 60%-a szennyezett, 157 vízkészletet túlhasználtak, és a terület 50%-a elvesztette eredeti növénytakaróját.
Források:
https://www.wri.org/insights/highest-water-stressed-countries
https://ibero.mx/prensa/ley-solapa-que-grandes-empresas-acaparen-el-agua-investigador-ibero