A július 28-i választásokon két fő jelölt indult: Nicolás Maduro, aki 2013 óta van hatalmon, és Edmundo Gonzalez Urrutia, az ellenzéki koalíció jelöltje. Mögötte azonban a fő ellenzéki vezető Maria Corina Machado volt, aki az előválasztásokon győzött, de aztán a nyilvántartásba vételkor letiltották, végül egy sor megállapodás után végül Edmundo indításáról döntöttek.
Az elnökségért folyó verseny kezdettől fogva teljesen kiegyensúlyozatlan volt. Az egyik oldalon Maduro a teljes államapparátusát képes volt mozgósítani és kiszorítani a propagandából a többi jelöltet. A másik oldalon az ellenzék erőforrások nélkül, a médiában való megjelenés nélkül, és mindenekelőtt politikailag üldözve. Például a rendőrség lezárta az autópályát, hogy megakadályozza Maria Corina Machado karavánjának haladását Carabobo felé.
A voksolás éjszakáját követően a venezuelai Nemzeti Választási Tanács a szavazatok 51%-ával Nicolas Madurót hirdette ki győztesnek, de a hivatalos számokat nem hozták nyilvánosságra. Találták jegyzőkönyvet a szavazóhelyiségek bontott urnáiról, ami a demokrácia alapelvének megsértése. A nemzetközi szervezetek és a politikai pártok elítélték a Chavismo és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN), egy szélsőbaloldali kolumbiai gerilla szervezet dezinformációs kampányát, verbális és fizikai agresszióját a venezuelai nép ellen.
A vita során július utolsó napjaiban, a venezuelai Nemzeti Választási Tanács elnöke, Elvis Amoroso, aki tagja a Venezuelai Egyesült Szocialista Pártnak, ez az a párt, amelyiket Nicolás Maduro és Chávez alapítottak 2008-ban. Ez az úgymond semlegesnek számító szervezet ismét megerősítette, hogy a szavazatok 97%-nak megszámlálása után Maduro az ország szavazatainak 51,95%-át szerezte meg az ellenzék 43,18%-ával szemben. De ebben a közleményben továbbra sem adtak meg hivatalos adatokat, csak számokat tettek közzé jegyzőkönyvek nélkül. Még az elemzők is azt mondták, hogy a nyilvánosságra hozott számok egészen pontos százalékok a 6. tizedesjegyig. Egy másik tény, ami kétkedésre ad okot, hogy miért nem érhető el továbbra sem a választási bizottság hivatalos honlapja.
A régió országai aggódnak egy új humanitárius és migrációs válság kialakulása miatt Venezuelában, ezért sokan érdekeltek abban, hogy az országban demokratikus átmenet történjen. Gustavo Petro és Lula da Silva, valamint Cristina Fernández de Kirchner argentin exelnök szűkebb körben kifejtették, hogy a Maduro-rezsim terhet jelent a térség baloldala számára, és hogy a venezuelaiak újabb tömeges migrációja negatív kampányt jelentene a baloldalnak. Olyan országok, mint Ecuador, Costa Rica, Uruguay és Panama csatlakoztak azon országok listájához, amelyek Edmundo Gonzalezt ismerték el győztesnek, Brazília, Kolumbia pedig a jegyzőkönyvek kiadását követelte, hogy véget vessenek a világszerte tárgyalt választási válságnak.
A választás tisztaságának alapelvét az eredmények pártatlan ellenőrzése révén tiszteletben kell tartani. A részletes eredmények közzétételének követelése ezért releváns. Az eredményekkel párhuzamosan a választások napján a közösségi médiában olyan videók keringtek, amelyeken a szavazóközpontok kijáratánál ünnepeltek, miközben az eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveket még nem ismertették. Csodálatos dolog, hogy az emberek már akkor hangot adnak boldogságunknak, amikor még nem is ismerik az eredményt.
Mivel az ellenzék tudta, hogy csalás lehetséges, úgy megszervezték magukat, mint még soha, és néhány óra alatt megszerezték a jegyzőkönyvek 81%-át, digitalizálták és két portálra tették fel őket, mert néhány oldalt a kormány blokkolt. Ugyanez az ellenzék új linkkel tette közzé a hálózatokon, ami lehetővé tette a kapcsolódást VPN-nek. A venezuelai állampolgárokat az átláthatóság biztosítása érdekében szervezték meg, és sikerült 90 000 tanút szerezniük az ország 30 000 szavazóhelyiségében. Ezek a tanúk voltak azok, akik a jegyzőkönyveket az ellenzékiekhez eljuttatták. Machado szerint a jegyzőkönyvek megdönthetetlen bizonyítékot jelentenek arra, hogy ők nyertek.
Sok polgár pereli a kormányt amiért, hogy nem engedték meg nekik, hogy magukkal vigyék a jegyzőkönyv másolatát, amelyben bizonyítottan szerepel, hogy a választópolgár a szavazási kötelezettségének eleget tett, amit a helyi választási bizottság aláírásával szavatolt.
Ezeket a jegyzőkönyveket összegyűjtöttük, digitalizálták és visszahelyezték a saját honlapjukra. Az eredmények alapján Edmundo Gonzales Urrutia a szavazatok 67%-ával megválasztott elnök lett.
Maduro válasza az volt, hogy kriminalizálta ezeket az embereket, és államcsíny szervezésével vádolta őket. ¨Mr. Gonzalez Urrutia és ön, Machado asszony közvetlenül felelősek lesznek mindazért, ami Venezuelában történt, az erőszakért, a bűnözésért, a sebesültekért, a halottakért, a pusztításért”.
Az évek során venezuelaiak milliói voltak száműzetésben, és nehézségekbe ütköztek a választójog gyakorlásának pillanatában. Mindössze 5 millió száműzöttnek volt szavazati joga, de csak 1%-uk, 69 211 választópolgár tudott regisztrálni vagy frissíteni adatait a külföldi nagykövetségeken. Argentínában csak 2.638 venezuelai tudott szavazni, mert a konzulátuson való regisztrációhoz érvényes útlevéllel és állandó argentin lakhellyel kellett rendelkezni, az érvényes útlevél megléte 329 dollár igényelt.
Maduro diktatórikus rezsimje elrendelte azoknak a civileknek az azonnali elfogását, akiket a katonatisztek az utcán tüntetőnek találnak. Több mint 1200 venezuelait tart jogtalanul fogva a kormány, és Maduro szerint még legalább 1000-et keresnek.
Az Amnesty International figyelmeztetett a politikai indíttatású letartóztatásokra, a választások után az országban a hatóságok tömegesen tartóztattak le önkényesen tüntetőket. “A főügyész szerint legalább 1062 embert vettek őrizetbe és szállítottak a Helicoide-ba (Latin-Amerika legnagyobb kínzóközpontja). A helyi, nem kormányzati szervezetek szerint legalább 700 embert vádolnak “terrorizmussal”, “gyűlöletkeltéssel” és más önkényes bűncselekményekkel” – számoltak be egy közleményben. Az elrabolt politikai vezetők, mint Roland Carreño és civil aktivisták, mint Ricardo Estevez a Súmate nevű NGO-tól, még mindig eltűntként van nyilvántartva.
Július utolsó hetében Maduro azt is bejelentette, hogy Tocoronban és Tocuyitóban 2 szigorúan őrzött börtönt építenek a bűnözők számára, és átnevelik őket. A múlt héten elrendelte Maria Corina Machado és Edmundo Gonzalez letartóztatását is.
Sok venezuelai kezd megijedni. Fegyveres csoportok járőröznek a városrészekben, ahol megállítják az embereket az utcán, hogy ellenőrizzék a telefonjaikat és a közösségi média fiókjaikat, minimális bizonyítékot keresve az őrizetbe vételükhöz. Augusztusban nagy tüntetések, tömegmozdulások történtek a világ városaiban válaszul egy egész nemzet sikolyaira.