A gazdasági szaksajtó állandó témája a magyar gazdaság keleti irányú nyitása. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb fejleményt a keleti tőke beáramlása jelenti, amely összekapcsolódik az akkumulátorgyártó iparág megjelenésével. Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az elérhető adatokban mennyire látszik ez a tendencia, vagyis hogyan is áll a keleti tőke a magyar FDI állományban, s ehhez képest mi a helyzet a nyugati tőkével. Mivel az is lehetséges, hogy ez a fajta keleti nyitás nem egyedülálló a régióban, ezért érdemes vizsgálni, hogy más országokban látszik-e hasonló tendencia. Ennek vizsgálatára Csehországot választottuk összehasonlítási alapnak, mivel gazdasági modellje hasonló a magyaréhoz. A szakirodalom szerint Csehország is a függő piacgazdaság tipikus példája (Nölke & Vliegenthart, 2009), amelyet jelentős FDI beáramlás jellemez, és iparági szerkezetében is kiemelkedő szerepe van a feldolgozóiparnak, különösen az autógyártásnak. A cseh és a magyar adatok összevetése így jól érzékelteti, hogy Magyarország eltér-e a régiós trendektől, vagy inkább azokkal összhangban fejlődik.
A keleti tőke és a nyugati tőke szerepének összehasonlításához Csehország esetén az OECD adatbázisát (OECD, 2024), míg Magyarországon az MNB adatait használtuk (MNB, 2024a, 2024b). Az FDI állománnyal kapcsolatos adatokat számos módszertani probléma érinti, amelyeket fontos jelezni az eredmények értelmezéséhez. Az FDI állomány partnerek szerinti megoszlásánál a végső vagy a közvetlen partnerországok közötti különbség jelentősen torzíthatja az adatokat (Fertő & Sass, 2020). Az általunk használt adatbázisok a végső partnerekre vonatkoznak. Az közvetlen adatok használata olyan országokat mutatna be befektetőként (például Hollandia, Luxemburg), ahová a tőke más országokból érkezik. Az FDI adatok esetén viszont más problémák is felmerülnek például lehet, hogy azok csak tranzit jellegűek, így valójában nem érintik az adott gazdaságot, emellett létezik a roundtripping jelensége is, amely azt jelenti, hogy a hazai tőke offshore jellegű csatornákon érkezik vissza a hazai gazdaságba, így valójában nem is külföldi (Éltető & Antalóczy, 2017). Ezeket a módszertani megfontolásokat figyelembe kell venni az adatok értelmezésekor, vagyis a valós FDI állomány adatok a kimutatottnál alacsonyabbak lehetnek. További módszertani korlátot jelent, hogy az adatok csak 2022-ig voltak elérhetők, viszont már ezekből is lehet következtetni a keleti nyitás sikerességére.
Az elemzésünkben azt a hipotézis teszteltük, mely szerint a keleti nyitás stratégiája következtében csökkent a nyugati és bővült a keleti külföldi tőke állomány. A kutatásunkban a keleti irány alatt az ázsiai, míg nyugati alatt az Európai Uniós, brit és amerikai külföldi tőkét értettük. Ha ez a tendencia inkább Magyarországon érvényesül Csehországgal szemben az alátámasztja a hipotézisünket.
Először azt vizsgáltuk, hogy a nyugati tőke összességében mekkora részét teszi ki a teljes külföldi tőkeállománynak. Az 1. ábrán az látszik, hogy Csehországban a nyugati külföldi tőke aránya magasabb (85%) és stabilabb, mint Magyarországon (65%). Ugyanakkor Magyarországon sem látunk drasztikus csökkenő tendenciát a nyugati tőke tekintetében. Fokozatos csökkenés kibontakozik, amely leginkább 2018-tól indul meg. A nyugati tőke penetrációjában ugyanakkor enyhe csökkenés Csehországban is megfigyelhető.
1. ábra. Nyugati tőke az FDI állományban; Forrás: OECD (2023), MNB (2024b)
A 2. ábrán azt vizsgáltuk, hogy a keleti tőke milyen szereppel bír a teljes külföldi tőkeállományban. Itt nem csak az ázsiai tőkét szerepeltettük, hanem a két legfontosabb új partnert a dél-koreai és a kínai tőkét. A kínai tőke teljes értékének figyelembe vételéhez érdemes azt kiegészíteni a hongkongi adatokkal, amelyek statisztikailag külön vannak elszámolva. A 2. ábrából egyértelműen kitűnik, hogy a külföldi tőkeállomány tekintetében Ázsiának és elsősorban Dél-Korea és Kína szerepe hazánkban jelentősen megerősödik. 2022-re a teljes külföldi tőkeállomány negyede Ázsiához kötődik. Dél-Korea pedig majdnem 10%-át éri el a teljes külföldi tőkeállománynak. Ezzel szemben Csehországban ilyen növekedési tendencia nem bontakozott ki. Csehországban az ázsiai tőke stabilan a teljes tőkeállomány 6%-a körül mozog. A kínai és hongkongi tőke pedig az 1%-ot sem éri el, szemben a magyar 5% körüli értékkel.
2. ábra. Keleti tőke az FDI állományban; Forrás: OECD (2024), MNB (2024b)
A keleti tőke fontosságának vizsgálata érdekében érdemes elemezni a 15 legnagyobb befektető országot a teljes külföldi tőkeállomány arányában (3. ábra, 4. ábra). Ehhez a legfrissebb 2022-es adatot használtuk. Mindkét országban Németország és Ausztria a legnagyobb befektető, amely mutatja a két ország gazdasági modelljének hasonlóságát és német tőke szerepét. A német tőke Magyarországon a teljes külföldi tőkeállomány több mint 18%-át teszi ki, míg Csehországban, több mint 20%-át. A 3. ábrából ugyanakkor az is kitűnik, hogy Magyarországon 2022-ben Dél-Korea volt a harmadik legnagyobb külföldi tőkével rendelkező ország Németország és Ausztria után. Csehországban ezzel szemben Dél-Korea csak a tizenkettedik helyet éri el. Magyarországon továbbá már Kína is befért a top 15 befektető ország közé, s 2022-re már a teljes külföldi tőke állomány közel 4%-át adja. Ha ehhez hozzáadjuk a hongkongi tőkét is, akkor ez a szám 5% körülire ugrik. Ezzel szemben Csehországban Kína még jelentősen kisebb arányt képvisel, így nem fér be a top 15 külföldi tőke állománnyal rendelkező ország közé. Az eredményekből viszont az is kitűnik, hogy Magyarországon és Csehországban továbbra is jelentős a német és nyugati külföldi tőke jelenléte.
3. ábra. FDI állomány végső befektetők szerint Magyarországon 2022-ben; Forrás: MNB (2024b)
4. ábra. FDI állomány végső befektetők szerint Csehországban 2022-ben; Forrás: OECD (2024)
Fontos megjegyezni, hogy Csehország esetében a 2022-es, legfrissebb adat félrevezető, mert erre az évre nincs elérhető adat Csehországról, mint végső befektetőről. 2021-ben ugyanakkor Németország mögött második helyet foglalja el ezen a listán Csehország, ami a roundtripping jelenség fontosságát mutatja. 2014-től vizsgálva átlagosan a külföldi tőke állomány 12,2%-a valójában cseh tőke volt. A nyers adatok tehát felülbecsülik a külföldi tőke szerepét Csehországban. További fontos érdekesség, hogyha a közvetlen befektetők adatait használnánk (immediate investor) akkor Hollandia mindkét országban első helyre kerülne, ami mutatja, hogy milyen fontos szerepe van az ilyen adóparadicsomoknak a külföldi tőkebefektetések áramoltatásában. Emellett Magyarországon még megjelenne a top 15 ország között Luxemburg, Ciprus és Mauritius is.
Az elemzésünkben az FDI állomány partnerországok szerinti feloszlása mellett vizsgáltuk az iparági szerkezetet is. Ehhez Csehország esetében a Cseh Nemzeti Bank adatait használtuk. Az FDI állomány iparági megoszlását az 5. ábra mutatja, amely alapján ellentétes tendencia rajzolódik ki a két országban. Magyarországon a feldolgozóiparban lévő külföldi tőke szerepe növekszik, míg a szolgáltatásokban lévő külföldi tőke csökken. Ez egészen odavezet, hogy 2021-re a feldolgozó ipari külföldi tőke aránya beéri a szolgáltatásokat. Ezzel szemben Csehországban, ha lassan is, de csökken a feldolgozóipari külföldi tőke súlya és a szolgáltatásokban lévő külföldi tőke pedig növekszik.
5. ábra. FDI állomány iparági megoszlása Magyarországon és Csehországban; Forrás: Saját számítás, MNB (2024a) és CNB(2024)
Magyarországon és Csehországban tehát jelentős különbségek láthatók a külföldi tőke állomány tekintetében. A keletre tolódás hipotézise kapcsán egyértelműen látszik, hogy Csehországban a nyugati tőke dominanciája nagyobb, a nyitás Ázsia felé sokkal lassabban megy végbe. Ezzel szemben Magyarországon bár a nyugati tőke továbbra is domináns (főleg a német és osztrák tőke szerepe kiemelkedő), ezeknek a fokozatos csökkenése látszik. Emellett pedig dinamikusan növekszik Ázsia, különösen Korea és Kína szerepe. Iparági tekintetben a változások Csehországban egy szolgáltatásorientált pályát mutatnak. Ezzel szemben Magyarországon a feldolgozóipari külföldi tőke felfutása zajlik. Ez magyarázható az akkumulátor ipar megjelenésével, amely jelentős szerepet tölt be a COVID utáni időszakban a külföldi tőke beáramlásban (Éltető, 2023; Győrffy, 2023). A cseh iparban az akkumulátorok helyett a félvezetőgyártás fontossága erősödik meg egy sokkal lassabb ütemben (Hruby, 2024).
Eredményeink megerősítik a vizsgált hipotézist. A keleti nyitás magával vonta nyugati tőke állomány fokozatos csökkenését és jelentős erősítette a keleti tőke szerepét Magyarországon. A külföldi tőkeállomány utóbbi években kibontakozó pályája fontos változásokat vetít előre. Az eredményeink szerint hazánkban egy új külföldi tőkevezérelt iparosítás indult meg, amelyet leginkább Korea és Kína vezet. Ezt részben magyarázza az EU-s támogatásokhoz való hozzájutás nehézsége, hiszen azok pótlására a kormányzat az utóbbi években a külföldi tőkéhez fordult, ez viszont teljesen nem képes pótolni a kivételesen előnyös feltételekkel érkező EU-s források szerepét. (Madár, 2023). Az ázsiai tőke gyors felfutása mögött fontos iparpolitikai összefüggések is meghúzódnak. Szemben a német külföldi tőkével szemben az ázsiai értékláncokban sokkal nehezebb beszállítói pozíciókba lépni (Éltető, 2023), ez pedig a hazai gazdaság beszállítói lehetőségeit jelentősen nehezíti.
A magyar gazdaság előtt tehát rendkívüli kihívás áll. A nagy kérdés, hogy képes-e integrálni a nagy mennyiségben megjelenő koreai és kínai tőkét a magyar gazdaság szövetébe. Jelenleg két véglet látszik lehetségesnek, melyek közül egyik sem kecsegtet lényeges kiugrási lehetőséggel. Az egyik szerint nagy erőfeszítések és beruházások árán az újonnan érkező keleti tőkét sikerül integrálnunk a magyar gazdaságba nagyjából a német tőke szintjén. Mivel jelenlegi tudásunk szerint a keleti tőke sokkal inkább elzárkózó, így annak esélye, hogy a német tőkénél is mélyebb integráció valósulna meg elenyésző. Ez az út tehát érdemi változást nem fog hozni a magyar gazdasági modellben.
Továbbra is érvényes marad az FDI függő növekedési modell, ahol a beszállítói pozíciókra való berendezkedés kecsegtet a legnagyobb haszonnal. Ez viszont már az elmúlt 30 évben sem vezetett kiugró felzárkózási lehetőségekhez, így a történelmi tapasztalat szerint a következő évtizedekben sem fog. Továbbá az integrációt elősegítő beruházások máshonnan szívják el a forrásokat, így a kiugrás esélye még kisebb.
A másik véglet szerint a keleti tőkét nem vagyunk képesek integrálni a magyar gazdaság szövetébe. A keleti külföldi tőke tehát enklávészerűen fog csatlakozni a magyar gazdasághoz. Ez a fajta modell, viszont már inkább a latin-amerikai gazdaságok extraktív, enklávé jellegű gazdaságát idézi, amikor a külföldi tőke kiszipolyozza az ország erőforrásait, de érdemben nem járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez.
Jelenlegi tudásunk szerint a valóság valahol e két út között lesz, ami nem jelent valós felzárkózási alternatívát. A magyar gazdaság egy olyan paradox helyzetbe került, amely jelentősen nehezíti a felzárkózási esélyeit. Ezt nevezzük mi a gyártási pozíció csapdájának. Az értékláncok gyártási pozíciójába való beszállás melletti legfontosabb érv, hogy itt legalacsonyabb a belépési küszöb (Boda et al., 2024). Emiatt a felzárkózás kezdeti szakaszában érdemes ide belépni, hiszen kisebb beruházási igénnyel jár és kevésbé kockázatos, mint az értékláncok K+F vagy értékesítési és marketing pozíciói.
Ez az érv igaz is lehetett a rendszerváltás utáni évtizedben, ma viszont a magyar gazdaság az autóipar teljes átalakulása és technológiai ugrása következtében olyan helyzetbe találta magát, hogy a gyártási pozíció fenntartásához is óriási beruházások szükségesek. A bejövő akkumulátor ipari beruházások ugyanis jelentős további beruházási igényt támasztanak például a vízügy, a közlekedés, vagy az energia területén. A gyártási specializáció jelenlegi szakaszában tehát gyakorlatilag az is előállhat, hogy az összeszerelő pozíciót is csak jelentős felhalmozással lehet megtartani és megerősíteni.
Nem kétségbe vonva, hogy a meglévő gazdasági szerkezetet (autóipari specializációt) nem lehet könnyen felváltani, mégis adódik a kérdés: kisebb-e az az új beruházási mennyiség, amit az összeszerelő pozíció megerősítésére szánunk, mint az értékláncok K+F, marketing és értékesítési irányába való belépéshez szükséges beruházások összessége? Ha erre a kérdésre nem a válasz, akkor a magyar gazdaság a gyártási pozíció csapdájába került. A gyártási pozícióból következő útfüggőség miatt elzáródunk a lehetséges feljebb lépési lehetőségektől.
A magyar iparpolitikának a felzárkózás érdekben megoldást kell találni erre a csapdára. Véleményünk szerint ebben a helyzetben a könnyebb, de hibás utat jelenti az, ha az elmúlt 30 év jól bevált receptjére támaszkodva az iparpolitika fókuszába egyoldalúan a külföldi tőke beáramlást helyezzük, s az összeszerelő pozíció erőltetett megtartására törekszünk. Ehelyett a hazai gazdaság megerősítését kell az iparpolitika középpontjába tenni, s el kell kezdeni foglalkozni a magyar közép és kisvállalkozások fejlesztésével és a jó vállalkozói ökoszisztéma kialakításával. Ebben a folyamatban pedig szükség van a régiós országokkal való iparpolitikai partnerségre, hiszen ők is hasonló dilemmákkal szembesülnek. Ez az út a nehezebb, de a magyar gazdaság olyan helyzetbe került, ahol az egyszerű és a helyes elválik egymástól.
Irodalomjegyzék
Boda, Gy. Kiss, F., Láncz, G., Matyusz Zsolt, & Thék, R. (2024). Sodródásból feljebb lépés. Akadémia Kiadó.
CNB (2024). Foreign direct investment data. URL: https://www.cnb.cz/analytics/saw.dll?Portal&PortalPath=/shared/PZI_WEB/WEB_PZI
Fertő, I., & Sass, M. (2020). FDI according to ultimate versus immediate investor countries: which dataset performs better?. Applied Economics Letters, 27(13), 1067-1070.
Éltető, A., & Antalóczy, K. (2017). FDI promotion of the Visegrad countries in the era of global value chains.VGI Műhelytanulmányok.
Éltető, A. (2023). Aspects of electric vehicle battery production in Hungary (No. 271). Institute for World Economics-Centre for Economic and Regional Studies.
Győrffy, D. (2024). Liberal and illiberal industrial policy in the EU: the political economy of building the EV battery value chain in Sweden and Hungary. Comparative European Politics, 1-20.
Hrubý, M., (2024). Industrial Policy for Central and Eastern Europe. GMF Report.
Madár, I. (2023). Tényleg lecseréljük az EU-pénzeket kínai tőkére? Portfólió. 2023. június 15. URL: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230615/tenyleg-lecsereljuk-az-eu-penzeket-kinai-tokere-621170 Letöltés ideje: 2024. 08. 20.
MNB (2024a). FDI Magyarországon állományok ország- és ágazati bontása (euróban) URL: https://statisztika.mnb.hu/idosor-2915
MNB (2024b). FDI Magyarországon befektetés állomány a végső befektető országa szerint (euróban). URL: https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/fizetesi-merleg-es-kapcsolodo-statisztikak/kozvetlentoke-befektetesek/vegso-befekteto-szerinti-allomany
Nölke, A., & Vliegenthart, A. (2009). Enlarging the varieties of capitalism: The emergence of dependent market economies in East Central Europe. World Politics, 61 (4), 670-702.
OECD (2024). FDI positions by counterpart area, BMD4. URL: https://data-explorer.oecd.org/vis?df[ds]=DisseminateFinalDMZ&df[id]=DSD_FDI%40DF_FDI_POS_CTRY&df[ag]=OECD.DAF.INV&df[vs]=1.0&dq=ITA.LE_FA_F.USD_EXC..NET_FDI….W%2BW_X%2BOECD00%2BAUS%2BCAN%2BFRA%2BDEU%2BITA%2BJPN%2BKOR%2BMEX%2BTUR%2BGBR%2BUSA%2BE%2BF%2BZAF%2BA%2BA7%2BARG%2BBRA%2BS%2BS3%2BSAU%2BCHN%2BIND%2BIDN%2BO…A.&lom=LASTNPERIODS&lo=2&to[TIME_PERIOD]=false
A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-3-II kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
