A CEPAL és a CENIA által kiadott “Latin-amerikai Mesterséges Intelligencia Index (ILIA)” második száma regionális rálátást nyújt a mesterséges intelligencia ökoszisztémák fejlesztésének alapvető kérdéseiről, az irányításról, az országok közötti meglévő hiányosságokról és a legjobb gyakorlatokról. Chile 100 ponttal az első helyen áll, amelyet Brazília és Uruguay követ. Argentína 55,77, Kolumbia 52,64, Mexikó pedig 51,40 pontot kapott.
A mesterséges intelligencia által vezérelt technológiai forradalom kulcsfontosságú szerepet játszhat Latin-Amerika és a Karib-térség fejlesztési kihívásainak leküzdésében. A mesterséges intelligencia fokozhatja az innovációt és megoldhatja az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem kritikus kérdéseit. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a meglévő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket súlyosbítja, hacsak nem történik gyors intézkedés a beruházások, az infrastruktúra, az oktatás és a szabályozás terén, amint azt Javier Medina Vásquez, a CEPAL megbízott ügyvezető titkára megjegyezte.
Rodrigo Durán a CENIA-tól kiemelte, hogy a generatív AI-eszközök integrálása Chile 100 legfontosabb foglalkoztatási ágába 1,21 százalékponttal, azaz 3,38 milliárd dollárral növelheti az éves növekedést.
Chile továbbra is kihívásokkal néz szembe a nőknek a mesterséges intelligencia kutatásában és fejlesztésében való méltányos részvétele tekintetében, ami hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőségre összpontosító szakpolitikák szükségességét. A mesterséges intelligencia transzparens fejlesztésének hiánya azzal a kockázattal jár, hogy megerősíti a társadalmi előítéleteket, amelyek a marginalizált csoportoknak, különösen a nőknek ártanak. Szükség van az átláthatóságra és a puszta vállalati érdekeken túlmutató etikai diskurzusra.
A mesterséges intelligencia, vagyis a számítógépek azon képessége, hogy az emberekhez hasonlóan képesek megérteni és együttműködni egymással, számos ágazatot átalakít. Fejlődése javíthatja az életminőséget azáltal, hogy az ENSZ alapelveivel összhangban globális kihívásokat kezel. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos döntéshozatal átláthatatlan jellege azonban aggodalomra ad okot a közérdektől eltérő, profitorientált szempontok miatt.
A technológiai ökoszisztémának prioritásként kell kezelnie a sokszínűséget és a befogadást a munkaerőben, és a ComIT-hez hasonló szervezeteket kell felhasználnia a veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalok képzésének biztosítására a technológiai szakmában. Alapvető fontosságú, hogy a nagy technológiai cégeket ösztönözzük az etikus mesterséges intelligencia kutatásába való befektetésre, biztosítva, hogy a technológia hatékonyan kezelje az összetett társadalmi problémákat.
Összefoglalva, a mesterséges intelligencia fejlődése sokféle lehetőséget kínál Latin-Amerika országai számára, amelyek mindegyike egyedi kihívásokkal néz szembe, amelyeket sajátos politikáik és társadalmi-gazdasági összefüggéseik alakítanak. Míg egyes országok készen állnak arra, hogy a mesterséges intelligenciát az innováció és a növekedés érdekében kihasználják, mások az infrastruktúra és a hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségekkel küzdenek.
Globálisan, ahogy a piacok gyorsan fejlődnek a mesterséges intelligencia technológiákkal, az egyes országok számára kulcsfontosságú, hogy prioritásként kezeljék az etikai kereteket, fokozzák a befogadást, és beruházzanak a készségfejlesztésbe. Ezáltal jobban el tudnak igazodni a globalizáció összetett jellegében, kihasználhatják a felmerülő lehetőségeket, és elősegíthetik a sajátos szükségleteikhez és erősségeikhez igazított fenntartható fejlődést.