Argentína gazdasági helyzete

Latin-Amerikában az informális foglalkoztatás meghatározó tényezője a régiót sújtó éhínségválságnak. Egy olyan környezetben, ahol az emberek hosszú sorokban állva igyekeznek élelemhez jutni, hiányzik a szociális biztonság és a stabilitás, és a világjárvány különösen sokat ártott nekik, súlyosbítja a szegények helyzetét.

Argentína gazdasága mély válsággal néz szembe, amelyet a 47 067 641 fős becsült népesség és a 7,6%-os munkanélküliségi ráta jellemez 2024 második negyedévében. Ezt tovább rontja a tartós infláció és a recesszió, amelyek fokozták a szegénységet, különösen a bérből élők körében.

Az átlagfizetések 970 000 pesó körül vannak, ami nem elegendő az alapvető fogyasztói kosár fedezésére és a megfelelő életszínvonal fenntartására. A „dolgozó szegények” jelensége riasztó; a hivatalos munkavállalók több mint 30%-ának a bére nem haladja meg a szegénységi küszöböt, ami a tavalyi adatok megduplázódása. A 14 év alattiak 67%-a él szegénységben, ami kritikus kihívást jelent az ország jövője szempontjából.

A szakértők rámutatnak, hogy az éhezés nem csak a gazdasági válság következménye, hanem a közegészségügybe és a szociális védelembe történő beruházások hiánya is. A szegénység várható növekedése, amely 500 millió embert taszíthat az éhezésbe, azt tükrözi, hogy a munkahelyek bizonytalansága megakadályozza a családokat abban, hogy kielégítsék alapvető szükségleteiket. Az informális munka miatt milliók nem jutnak segítséghez válság idején, ami tovább súlyosbítja az éhezéssel szembeni kiszolgáltatottságukat.

Argentína az elmúlt évtizedben négy, egymással összefüggő gazdasági jelenséget tapasztalt: a gazdasági tevékenység visszaesését, amely az elmúlt tíz évben 3,4%-kal csökkent; az inflációt; a valutaárfolyam ingadozását; és a devizahitelek ellenőrzésének bevezetését. Ez a kombináció olyan strukturális problémákat hozott létre, amelyek súlyosan rontják a középosztály helyzetét.

Az elmúlt 40 évben a szegénységi ráta jelentősen ingadozott, és a 2001-es válsághoz hasonló válságok idején kritikus szinteket ért el. Más latin-amerikai országokkal összehasonlítva Argentína lényegesen alacsonyabb GDP-növekedést mutat (7,5%), mint az olyan országok, mint Chile, Kolumbia és Uruguay, amelyek 161%-os, 94%-os, illetve 91%-os növekedést értek el. Ráadásul ezekben az országokban egyszámjegyű az infláció, ami rávilágít Argentína gazdasági instabilitására.

A világjárvány is bonyolította a helyzetet, sok országot arra késztetett, hogy túlzottan sok pénzt nyomtasson, hogy enyhítse a járvány gazdasági hatását. Míg néhány országnak sikerült egy éven belül talpra állnia, Argentína továbbra is magas inflációval küzd, ami az ellenőrizetlen pénznyomtatás eredménye. A válság kezeléséhez elengedhetetlen a magánkezdeményezés erősítése, különösen a kis- és középvállalkozásokon (kkv-k) keresztül. A magánberuházások 23,8%-kal csökkentek, és elengedhetetlen, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, amely jelenleg 15% körül van, növekedjen.

A makrogazdasági keret stabilizálása és a devizaellenőrzés megszüntetése alapvető lépések a beruházások ösztönzéséhez. A magánszektor számára hozzáférhető hitelek nélkül a vállalkozói kedv erősen korlátozott. Bár a kormányzat próbál tárgyalásokat folytatni a nemzetközi bankokkal és elősegíteni a pénz ésszerű kamatlábakon történő kibocsátását, a közeljövő bizonytalan.

https://www.indec.gob.ar/

https://www.cipo360.com.ar/noticias/2024/10/01/25948-crisis-del-trabajo-formal-mas-de-2-millones-de-trabajadores-en-blanco-son-pobres

Szólj hozzá!