1981. november 18.
Ritter Tibor hagyatékából
Ritter Tibor megőrzött anyagai között található Ronald Reagan stratégiai fegyverzetkorlátozásról tartott beszéde (https://millercenter.org/the-presidency/presidential-speeches/november-18-1981-speech-strategic-arms-reduction-talks), amiből Tibor kiemelt bizonyos részeket. Ezeket közöljük az érthetőség érdekében egy kicsit tágabb kontextusban.
Amikor áprilisban kórházban voltam rengeteg időm volt az elmélkedésre. Egy nap elhatároztam hogy saját kezű levelet küldök Leonyid Brezsnyev szovjet elnöknek. …
„Elnök úr, amikor találkoztunk azt kérdeztem Öntől: tudatában van-e annak, hogy világszerte emberek millióinak reménye és törekvése függ azoktól a döntésektől, amelyeket az Ön találkozóin hoznak. Ön mindkét kezébe vette a kezemet, és arról biztosított engem, hogy tudatában van ennek, és teljes szívvel és értelemmel elkötelezte magát a remények és az álmok megvalósítására. …
Így folytattam levelem: a világ népei még mindig reménykednek. Úgy igaz, a világ népeinek faji és etnikai származásra való tekintet nélkül nagyon sok a közös tulajdonságuk.
Igénylik, hogy valamilyen ellenőrzésük legyen saját személyes sorsuk felett. Dolgozni akarnak saját választott mesterségükben és foglalkozásukban és méltányos ellenszolgáltatást akarnak érte. Békében akarják nevelni családjukat mások megkárosítása és anélkül, hogy kárt szenvednének.
Lehetséges volna, hogy az ideológiával, a politikával, a gazdasági filozófiákkal és a kormánypolitikákkal távol kerültünk a népeinktől, nem törődnénk eléggé nagyon valós, mindennapi problémáiktól? Jobb dolga lesz-e az átlag szovjet családnak vagy egyáltalán tudatában lesz annak, hogy a Szovjetunió maga választotta kormányt kényszerített Afganisztán népére? Jobb-e az élete Kuba népének azért, mert a kubai hadsereg diktálja, hogy ki kormányozza Angola népét?
…
Amikor a II. világháború véget ért az Egyesült Államok rendelkezett az egyetlen olyan gazdasági potenciállal, amely nem szenvedett kárt. Katonai hatalmunk csúcsán voltunk, és csak nekünk állt rendelkezésre a végső fegyver, a nukleáris fegyver. Vitathatatlanul képesek voltunk arra, hogy a világ bármelyik részén célba juttassuk. Ha akkor világuralomra törekedtünk volna, ki szállhatott volna szembe velünk? De az Egyesült Államok más irányt követett, páratlan irányt az emberiség egész történetében. Hatalmunkat és gazdaságunkat a világháborús sújtotta gazdaságok újjáépítésére használtuk, beleértve azokat a nemzeteket, amelyek ellenségeink voltak. Mondhatom, teljesen üresek azok a vádak, amelyek szerint az Egyesült Államok imperializmusban bűnös és erőszakkal kísérli meg rákényszeríteni akaratát más országokra.”
Ugyanebben a szellemben szeretnék szólni ma a hallgatósághoz és a világon mindenkihez Amerika békeprogramjáról és a küszöbön álló tárgyalásokról. … Életemben kétszer láttam Európa népeit a háború tragédiájába döntve. … Valamennyien, akik átéltük azokat a zavaros időket osztozunk abban a közös elhatározásban, hogy ezeknek az időknek soha többé nem szabad visszatérniük, és a legtöbben egyetértünk az atlanti szövetség megítélésében is. Lehetővé tett egy békés, szabad és virágzó Nyugat-Európát a háború utáni korszakban.
Ma azonban egy új nemzedék jelentkezik az Atlanti-óceán mindkét partján. Tagjai nem éltek az atlanti szövetség létrejöttekor. Sokan közülük nem értik teljesen, hogy a szabadság védelmében és a háborúk pusztítottak kontinens újjáépítésében gyökerezik.
Néhány fiatal azt kérdezi, miért van szükségünk fegyverekre, különösen nukleáris fegyverekre a háború megakadályozására és a békés fejlődés biztosítására. Attól félnek, hogy a fegyverek halmozódása maga is világégéshez vezethet. …
Megértem aggodalmaikat. Kérdéseik válaszra méltók, de az ésszerűség és a tapasztalat alapján kell válaszolnunk a kérdéseikre. Politikánk az évszázad leghosszabb európai békéjét eredményezte. Nem veszélyeztetné-e a békét, ha ettől a politikától gyorsan eltávolodnánk, mint ahogyan ezt sokan sugalmazzák.
Az atlanti szövetség alapításától fogva az egység, az elrettentés és a párbeszéd segítségével őrizte meg a békét.
…
A NATO békepolitikája a visszafogottságon és az egyensúlyon alapszik. A NATO hagyományos és nukleáris fegyvereit sohasem fogják bevetni Európában, kivéve egy támadásra válaszul. A NATO védelmi tervei felelősségteljesek és mértéktartóak, a szövetségesek erősek, egységesek és eltökéltek. …
Újra üzenetet küldtem a szovjet vezetésnek. Az üzenet egyszerű, nyílt és történelmi jelentőségű. …
Az elmúlt hat évben, miközben az Egyesült Államok nem telepített újabb középhatótávolságú rakétákat és 1000 robbanótöltetet vont ki Európából, a Szovjetunió 750 robbanótöltetet telepített mozgatható, nagy pontosságú ballisztikus rakétákkal együtt. Jelenleg 1100 robbanótöltetük van SS-20-as, SS 4-es és SS-5ös rakétákon. Az Egyesült Államok pedig nem rendelkezik hasonló rakétákkal. Valójában az Egyesült Államok több, mint 15 éve szerelte le az utolsó ilyen rakétáját Európában.
Ha a tárgyalások jövőjét nézzük, fontos megjegyezni, hogy bizonyos szovjet állítások, amelyeket nem cáfoltak meg, szintén kritikus akadályt jelenthetnek a tényleges fegyverzet ellenőrzési folyamatban.
A szovjetek azt állítják, hogy létezik a középhatótávolságú nukleáris erők egyensúlya. Ez nem igaz. Bármilyen tényleges intézkedés esetén a Szovjetuniónak döntő előnye van hat az egy arányban.
Az olyan szavaknak, mint a béke és biztonság nincs sok értelme az elnyomottak és a nélkülözők számára. Annak az egyénnek sem jelentenek sokat, akit az állam megfosztott emberi szabadságától és méltóságától. De mindenütt, ahol elnyomás van síkra kell szállnunk az egyének békéjéért és biztonságáért, akárcsak az államokért. Fel kell ismernünk, hogy a küzdelem a szabadságért a katonai biztonság nélkülözhetetlen kiegészítése. …
Az ENSZ közgyűléséhez szólva 20 évvel ezelőtt egy másik amerikai elnök leírta azt a célt, amelyet ma is követünk.
„Ha mindannyian ki tudunk tartani – mondotta -, ha képesek leszünk távolabbra látni saját partjainknál és ambícióinknál, akkor minden bizonnyal eljön majd az a világ, amelyben az erősek igazságosak lesznek, a gyengék biztonságban érezhetik magukat és meg tudjuk őrizni a békét.„ …