Megújult formában megjelent a Világpolitika és Közgazdaságtan 5. évfolyamának 2. száma.
A tartalom:
Davos üzenete
Interjú dr. Szent-Iványi István korábbi külügyi államtitkárral, a Kodolányi János Egyetem tanárával
Absztrakt
A Világgazdasági Fórum davos-i találkozója évtizedek óta a globális gazdasági és politikai elitek egyik legfontosabb találkozóhelye, ahol nemcsak rövid távú gazdasági kérdések, hanem a nemzetközi rendet alakító hosszabb távú trendek is napirendre kerülnek. Az utóbbi években a davos-i viták középpontjába egyre inkább a geopolitikai feszültségek erősödése, a nagyhatalmi verseny új hulláma, valamint a szabályalapú világrend intézményeinek jövője került. Ebben a változó környezetben különösen éles kérdés, hogy fenntartható-e a korábbi világrend logikája. Ugyanígy újraértékelődik az ENSZ szerepe: a párhuzamos, alternatív kezdeményezések megjelenése mind a rendszer reformjának és legitimációjának dilemmáit erősítik. Közben Európának és a transzatlanti szövetségnek is alkalmazkodnia kell az átrendeződő erőviszonyokhoz, miközben a technológiai verseny és a biztonságpolitika egyre szorosabban kapcsolódik a versenyképesség kérdéséhez.
A következő interjúban dr. Szent-Iványi István – korábbi külügyi államtitkár, diplomata és a Kodolányi János Egyetem oktatója – Davos üzenetén keresztül elemzi a világrend átalakulását, az ENSZ előtt álló kihívásokat, valamint Európa mozgásterét a NATO, a nagyhatalmi rivalizálás és a technológiai korszakváltás szorításában.
Lépések a mennyiségi gondolkodásból a minőségi fejlődés korába
Interjú dr. Balog Ádámmal, az MKIK alelnökével és dr. Birher Nándorral, a PPKE BTK dékánjával
Absztrakt
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr. Balog Ádámmal, az MKIK alelnökével és dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánjával. A beszélgetés a közgazdaságtan és a teológia párbeszédét sürgeti, hangsúlyozva a vállalkozás hivatásjellegét. A résztvevők a profitközpontú szemlélet helyett az értékteremtést, a fenntarthatóságot és az emberi méltóságot állítják a középpontba.
Latin-Amerika egyik legnagyobb problémája a meg-nem-értettség
Interjú dr. Ylmaz-Mészáros Enikővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusával
Absztrakt
Az interjú dr. Ylmaz-Mészáros Enikővel a latin-amerikai katolicizmus sajátos szerepét vizsgálja a történelmi traumák, a gyarmati múlt és a társadalmi keveredés tükrében. A szerző rávilágít, hogy a térség vallásosságát a szinkretizmus és a mély gazdasági-politikai alávetettség határozza meg, ahol az egyház gyakran a stabilitás pszichológiai oszlopaként szolgál a kilátástalanságban. A beszélgetés érinti a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia kihívásait, hangsúlyozva a digitális szakadék veszélyeit az elszigetelt régiókban. A központi gondolat a Nyugat felőli „meg-nem-értettség” felszámolása: a valódi interkulturalitás és párbeszéd csak a helyi valóság önazonos, nem idegen sémák szerinti értelmezésével valósulhat meg
”A test-lélek-szellem egyensúlya mindannyiunknál elsődleges létfeltétel”
Interjú Sipos Zsolttal, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárával
Absztrakt
A vállalkozói tevékenység gyakran elsősorban gazdasági töltettel jelenik meg a közgondolkodásban, azonban egyre többen tekintenek rá hivatásként, amelynek középpontjában nem csupán a profit, hanem az ember és a közösség áll. Az etikus működés, a munkavállalók megbecsülése, valamint a testi, lelki és szellemi egyensúly megőrzése mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon a gazdasági teljesítmény alapját is jelenthetik.
Az interjúban Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára arról beszél, hogyan válhat a vállalkozás valódi hivatássá, milyen szerepe van az etikának az üzleti életben, és miként járulhatnak hozzá a vállalkozások és a kamarai szervezetek a mentális egészség és a felelős gazdasági működés erősítéséhez.
Kis- és középvállalatok, startupok és platformvállalatok – versenyképesség, innováció, hálózatosodás, nemzetköziesedés
Mit tudunk és mit lenne érdemes kutatni a magyar KKV-król?
Antalóczy Katalin, egyetemi tanár, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Sass Magdolna, igazgató, KRTK – Világgazdasági Intézet, Szegedi Tudományegyetem
Absztrakt
A tanulmány a magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV), startupok és platformvállalatok helyzetét vizsgálja a gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezetben. A kutatás aktualitását a hazai KKV-szektor évek óta tartó stagnálása adja, amely mind a hozzáadot-
térték-termelésben, mind a nemzetközi versenyképességben elmarad az uniós átlagtól és a regionális versenytársaktól. Míg a szektor foglalkoztatási szerepe jelentős (65,7%), exportrészaránya (12,8%) és beruházási aktivitása (26,2%) számottevő visszaesést mutat 2014-hez képest. A tanulmány több mint nyolcvan hazai és nemzetközi publikáció feldolgozásával átfogó képet nyújt az elmúlt évtized kutatási eredményeiről, érintve a digitalizáció, az innováció, a fenntarthatóság és a nemzetköziesedés területeit. A szakirodalmi áttekintés rávilágít, hogy a hazai KKV-k teljesítményét elsősorban belső képességek – stratégiai szemlélet, vezetői kompetenciák és szervezeti tanulás – határozzák meg, miközben a szektor belső heterogenitása miatt az egységes fejlesztéspolitikai eszközök hatékonysága korlátozott. A tanulmányt két részben közöljük.
A 2026-os iráni zavargások politikai gazdaságtani háttere: olcsó munkaerőtől tudásalapú gazdaságig, Nyugattól Eurázsiáig
Samay Ali, Phdközgazdász
Absztrakt
A 2026-os iráni zavargások gazdasági feszültségek, geopolitikai átrendeződés és strukturális munkaerő-piaci kiigazítások közepette zajlottak. Míg számos magyarázat az inflációra, a szankciókra és a politikai elégedetlenségre összpontosít, ez a cikk egy politikai-gazdasági értelmezést kínál, amely a tiltakozások magyarázatát mélyebb, újraelosztási feszültségekhez köti. Konkrétan vizsgálja az úgynevezett „12 napos háború” utáni gazdasági szerkezetátalakítást, az afgán migráns munkavállalók deportálását és annak hatását a költségstruktúrákra, a kereskedelmi elit egyes szegmensei közötti fe-
szültségeket. Elemzi továbbá Irán külpolitikai orientációjának változását az eurázsiai integráció irányába, amelynek keretében több évtizedes tárgyalások után felhagyott a Nyugattal való közös nevező megtalálására irányuló erőfeszítésekkel. A cikk azzal ér-
vel, hogy Irán gazdaságának fenntartható versenyképessége nem épülhet az ultraolcsó migráns munkaerőtől való strukturális függőségre, hanem a tudásalapú gazdasági modellre való átállást igényli
Az olasz és a magyar kamarai rendszer összehasonlítása – bizalomépítés dél-európai módon
Balogh Attila, PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem – Kozák Sándor, közgazdász
Absztrakt
A tanulmány a Dél-Dunántúli régió tudásalapú szerveződését és azon belül az egyik vármegyei kamara, a Pécs-Baranya Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara innovációs koordinátori szerepét vizsgálja. Háromdimenziós entrópiamérés segítségével feltárul, hogy a régió gazdasági szerkezete strukturálisan szinergikus: a területi, technológiai és szervezeti dimenziók együttesen csökkentik a rendszer bizonytalanságát, önszerveződési potenciált teremtve – ugyanakkor a vizsgálat területi különbségek is azonosít a régió vármegyéi között. Ezt követően intézményi összehasonlítás történik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az olaszországi Umbria Kamara között. Az eredmények szerint az umbriai modell – erősebb jogi autonómiájával, integrált innovációtámogató szolgáltatásaival és normatív ESG-kereteivel – hatékonyabban tölti be az áthidaló és bizalomépítő szerepet. A tanulmány arra következtet, hogy a meglévő szinergiapotenciál kiaknázásához a kamarai kapacitások célzott fejlesztése és intézményes megerősítése szükséges
A társadalmi-kulturális értékek lehetséges tükröződései a környező országok kereskedelmi és iparkamarai etikai kódexeiben
Halász Győző Mihály, PhD hallgató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
A gazdasági tevékenység etikai megítélése nem új keletű kérdés: az ókori gondolkodástól a modern piacgazdaságig visszatérően felmerül, hol húzódnak a tisztességes értékteremtés határai. A kereskedelmi és iparkamarák etikai kódexei ebben a folyamatban különös jelentőséggel bírnak, mert egyszerre rögzítenek elvárásokat és közvetítenek vállalkozói ethoszt. A tanulmány a környező országok kamarai etikai dokumentumait hasonlítja össze, azt vizsgálva, hogy a normák tematikája és formalizáltsága miként tükrözheti az eltérő intézményi, gazdasági és kulturális sajátosságokat.
Amerika-ellenesség vagy gazdasági növekedés? Venezuela legfőbb aggodalmai
Clara Fernandez Saralegui, újságíró
Absztrakt
Mennyire értelmezhető Nicolás Maduro bebörtönzése a szuverenitás elvének megsértéseként, vagy korábbi meggyengülésének következményeként? Befektethet‐e az új venezuelai kormány az olajszektorba a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében? A kérdés vizsgálatát különböző politikai, gazdasági szakértők véleményének bemutatásával elemezzük.
„(…) egyik legfontosabb feladatunk a kognitív konfliktus előidézése.”
Interjú Baranyi Dániellel, az Eszterházy Károlyi Katolikus Egyetem tanársegédjével
Absztrakt
A közgazdaságtan oktatása nem csupán fogalmak és modellek átadását jelenti, hanem annak megértését is, hogyan gondolkodunk a gazdasági jelenségekről. A tudás nem egyszerűen átadható, hanem a tanulók saját tapasztalataik és előzetes elképzeléseik alapján építik fel azt. Ez különösen fontos a közgazdaságtan esetében, ahol egymással versengő elméletek és értelmezések léteznek, és a gazdasági jelenségek társadalmi kontextusban nyernek jelentést. A következő interjúban Baranyi Dániel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédje doktori kutatásáról beszél. A beszélgetés a közgazdasági fogalmak tanulásának sajátosságait, a hallgatók előzetes tudásának szerepét, valamint a viták és a „kognitív konfliktus” jelentőségét vizsgálja a gazdasági gondolkodás fejlesztésében.
Egyenetlen vízelosztás hatása a gazdaságfejlődésre Tunéziában
Sarra Yagouta, egyetemi hallgató, Neumann János Egyetem
Absztrakt
A víz rendelkezésre állása kulcsfontosságú meghatározója a gazdasági tevékenységnek a sivatagi és félsivatagi országokban. Tunéziában a vízhiány az erőforrás-eloszlás erős regionális egyenlőtlenségeivel párosul, amelyek befolyásolják az ágazati beruházásokat és az iparpolitikát is. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy az egyenetlen vízelosztás hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termelékenységet, a turizmus fejlődését, az ipari telephelyválasztási döntéseket, hogyan járul hozzá a regionális gazdasági különbségek tartós fennmaradásához. Míg történelmileg a beruházások a vízbiztonságot adó partmenti régiókat részesítették előnyben, a közelmúltbeli befektetések elősegítették a déli és belső területek gazdasági fellendülését. Ennek ellenére a víz rendelkezésre állásával és az infrastruktúrával kapcsolatos korlátok továbbra is korlátozzák a szélesebb körű ipari és mezőgazdasági fejlődést.
Kulcsszavak: vízhiány; egyenetlen vízelosztás; regionális fejlesztés; ágazati beruházások; mezőgazdasági termelékenység; turizmusfejlesztés; ipari telephely.