Credibility is like oxygen

Interjú Dr. Kopits György, akadémikussal, a Költségvetési Tanács alapító elnökével, a Monetáris Tanács korábbi tagjával

Interview with Dr György Kopits, Academician, Founding President of the Fiscal
Council, former member of the Monetary Council

A Köz-gazdaság interjút készített Dr. Kopits György akadémikussal az új argentin gazdaságpolitikáról, annak hitelességéről, fenntarthatóságáról és tanulságairól a magyar gazdaságpolitikára nézve, akit a napokban jelöltek az Európai Költségvetési Tanács elnökének. A MTA IX. Osztály Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága (NFTB) keretében működő Latin-Amerika Albizottságának meghívására tartott előadást a BCE-n 2024. november 12-én, ennek apropóján készült az interjú.

Kopits György amerikai magyar közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2009–2011 között a Költségvetési Tanács (KT) alapító elnöke. Kutatási területe elsősorban a makrogazdaság és az állami pénzügyek. 1971-ben doktorált, a Georgetown Egyetemen. 1969-től az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának munkatársa, majd 1975-ben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) szerződött. 1993-ban kinevezték az IMF magyarországi képviselőjévé, ahol 1996-ig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor az állami pénzügyi főosztály igazgatóhelyettese lett, ilyen minőségében több országba tanácsadó csapatot vezetett. 2004-ben tért vissza Magyarországra, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja lett. Ugyanebben az évben elnyerte a Heller Farkas-díjat, később az MNB Popovics Sándor díját is. 2009-ben az Országgyűlés egyhangúlag az újonnan megalakított Költségvetési Tanács elnökévé választotta. 2011. februári hatállyal lemondott a KT éléről, mivel az előző év végén az Orbán-kormány a szervezet jogköreit megnyirbálta és apparátusát elbocsátotta. Számos egyetemen meghívták előadni, többek között a Közép-Európai Egyetemen (2005-2021) tanított, és jelenleg a Buenos Aires-ben CEMA egyetemen vendégprofesszor. 

Köz-Gazdaság interviewed Dr. György Kopits, an academic, on the new Argentine economic
policy, its credibility, sustainability and lessons for Hungarian economic policy. Because of the
importance of the interview, it is also published in World Politics and Economics.The interview
was conducted at the invitation of the Latin America Subcommittee of the International and
Development Studies Scientific Committee of the Academy of Sciences, Section IX, at the BCE
on 12 November 2024. György Kopits is a Hungarian-American economist, external member of the Hungarian Academy of Sciences, and founding president of the Fiscal Council (FC) between 2009 and 2011. His main research interests are macroeconomics and public finance. He received his PhD from Georgetown University in 1971. He joined the US Treasury Department in 1969 and then the International Monetary Fund (IMF) in 1975. In 1993 he was appointed IMF Representative in Hungary, a position he held until 1996. He returned to Hungary in 2004, when he became a member of the Monetary Board of the Magyar Nemzeti Bank (MNB). In 2009, he was unanimously elected President of the newly established Fiscal Council by the National Assembly. In February 2011, he resigned from the Council of Ministers, as the Orbán government had suspended the rights of the organisation at the end of the previous year.

https://drive.google.com/file/d/1YEt2WpoJFWVwrGeB5RLOZaX2Ld0bc9FZ/view

Published in: Research Policy (2020)

Authors: Giulio Cainelli, Alessio D’Amato, and Massimiliano Mazzanti

This research studies the determinants which motivate EU firms to adopt resource-efficient eco-innovations (RE-EI). The research analyzes how environmental policies along with market demand for green products affect innovative solutions that decrease material use and boost recycling techniques and waste management practices in line with EU circular economy (CE) initiatives. The paper utilizes theoretical frameworks that comprise the Circular Economy and Eco-Innovation and the Porter Hypothesis and Demand-Pull Theory.

The research relies on information collected from the Community Innovation Survey (CIS) 2008 that includes over 60,000 firms from nine EU countries. Researchers analyze the collected data with Probit & Heckman Two-Step Selection Models to minimize selection biases followed by an Instrumental Variable-Linear Probability Model (IV-LPM) to address endogeneity issues. The analysis focuses on three distinct forms of eco-innovation: ECOMAT describes material reduction performance per output unit and ECOREC represents waste recycling improvement including water and materials and ECOREA depicts product reuse capabilities aftermarket utilization. The two main variables used for explanation are ENREG (environmental regulations & pollution taxes) and ENDEM (market demand for green innovations). The analysis contains control variables that include firm size together with R&D investment and business group membership and market scope and EU ETS participation.

Both hypotheses find validation from the crucial findings. Environmental regulations (ENREG) heavily influence the adoption of recycling-oriented eco-innovations (ECOREC and ECOREA) even though their influence on material reduction innovations (ECOMAT) remains limited. All types of eco-innovations demonstrate strong dependence on the market demand for green products known as ENDEM. Research and development activities conducted within the company (RRDIN) surprisingly exhibit a negative relationship with CE-related eco-innovation adoption. The data implies that standard R&D programs do not directly create CE innovations therefore targeted eco-focused R&D Initiatives appear more effective for driving such development. The nature of both large firms and multinational groups decreases their likelihood of adopting eco-innovations because smaller firms enact circular economy strategies more efficiently.

Target markets mean local audiences because firms dedicated to serving these areas show stronger adoption tendencies for CE innovations, but export-focused organizations choose not to prioritize CE innovations because sustainability benefits are thought to be community resources. EU Emissions Trading System (ETS) participation produces no substantial effects on CE innovations and instead creates negative consequences for both ECOREC and ECOREA data points indicating that carbon market mechanisms lack sufficient power to trigger material/resource efficiency.

The research emphasizes the need for better specific policy measures that boost transitions in circular economy approaches particularly regarding material efficiency improvements called ECOMAT. The existing recycling incentive policies need to evolve because they must actively promote waste prevention methods and material efficient systems. Market demand holds essential importance, but firms need both financial aid and eco-certifications to successfully implement large-scale environmental innovations. The marketplace value systems of ordinary consumers’ needs to link directly with clear profit potential for corporations to make sustainability their focus. This research shows an absence of connection between conventional R&D activities and sustainable development targets which suggests government policies need to support R&D efforts specifically designed for circular economy problems instead of sustaining uncritical technological development.

Eco-innovation adoption depends entirely on environmental policies and market demand as fundamental implementing factors. Different incentives prove necessary for recycling-focused innovations since material efficiency demands more specific measures. Research and development efforts of a general nature fail to contribute substantially to circular economy innovation therefore firms must invest specifically in sustainability-related innovation. The adoption of circular economy principles primarily relies on local market influences more than international market dynamics. The authors advocate implementing strict material efficiency targets through policy measures along with providing financial support for CE-focused R&D projects along with product marketing initiatives to boost sustainable product adoption specifically targeting various branches of industry. The research establishes eco-innovation as a fundamental driver of circular economy development while stressing that targeted policy actions must be deployed to speed up sustainability transitions.

A Világpolitika és közgazdaságtan podcast sorozatot indított, ami itt érhető el. A podcastok a folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok szerzőivel készült beszélgetések. Kéthetente jelenik meg egyelőre a Spotify-on.

Interjú dr. Baráth Etelével, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökével, korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel

Baráth Etelét az Európai Unió kohéziós politikájának történetéről és hazai megvalósításáról kérdeztük. Az interjúban elhangzik, hogy a versenyképességet és a hatékonyságot az EU nem mindig tudta összeegyeztetni a felzárkóztatási programok során. Baráth Etele azt is elmondta, hogy a biztonságpolitikai szempontok jelen vannak a területfejlesztési elképzelésekben. Kiemelte, hogy hosszú távú tervezési, stratégiai elképzelések nélkül nem lehet sikeres területfejlesztést megvalósítani, amihez jól működő, gyakorlott tervezési apparátusra van szükség.

https://drive.google.com/file/d/12pM-w25F8bIwgDDJ0hX1-xuP6XUHbltI/view

Baráth Etele 1942-ben született Budapesten, építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen.  Pályája első részében az építészet, a városépítészet és a regionalizmus területén végzett tervezői, és tudományos, kutatói munkát. Ezzel párhuzamosan a kezdetektől oktatói munkát is végzett a területfejlesztés és az urbanisztika témákban, 1985-ig a BME-n, az ELTE-n, majd egy évig a Paul Valéry Egyetemen (Montpellier), 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A rendszerváltás előtt a közlekedéssel és építésüggyel foglalkozó minisztérium államtitkára volt, majd az Osztrák-Magyar Világkiállítás magyarországi kormánybiztosa, amelynek infrastrukturális tervei meg is valósultak. Később volt államtitkár, az európai ügyekért felelős miniszter. Jelölték főpolgármesternek, 16 évig volt országgyűlési képviselő (MSZP), közben a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi és Területfejlesztési Bizottságának elnökeként több új törvény létrejöttét segítette elő, majd az építésügy területén kialakult válság elhárítására létrejött parlamenti bizottság vezetője volt. Több, a területfejlesztés és urbanisztika, valamint a társadalomtudomány tárgykörében végzett kutatásokat, illetve országos terv készítését irányította.. Számos hazai és nemzetközi publikációja jelent meg. 2010-20 között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, az Európa 2020 Stratégia Irányító Bizottság elnöke.

1985-ben a regionális tudományok tárgyában védte meg doktori címét, 2007-ben pedig a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. 1995-től 2016- ig a Magyar Kajak-kenu Szövetség, majd a szövetség Közgyűlésének elnöke. Néhány kitüntetése: A Magyar Érdemrend középkeresztje, Köztársasági Elnöki Emlékérem, MUT, ÉTE, MOB érdemérem, Magyary Zoltán díj.  A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke.

https://drive.google.com/file/d/1lSW64OvHNBFPLZco-UbOVyI4kAuN2DcU/view

A tartalom

Homloktér

 „A jogállamiság fogalma távolinak tűnhet a kínai megközelítéstől, de Kínában is létezik egyfajta rule of law” – Interjú Szunomár Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

 „A hatásosságát kellene tudni ezeknek a pénzeknek tisztességesen mérni”  – Interjú dr. Baráth Etelével, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai  Szakosztályának elnökével, korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel

 Területi különbségek az Európai Unió kohéziós politikájában – Horváth Anna

 A fejlődésgazdaságtan újabb statisztikai mérföldköve: az ökoszisztéma – Szabó Dorottya

 „Két fő érték van, a szabadság és biztonság. Ha valamelyik hiányzik, akkor lesz belőle  “bevándorló középosztály”.” – Fiatal közgazdászok a középosztályról

 A középosztály forradalma – György László könyvbemutatója

 Statisztikák a magyar társadalomról – Kozák Sándor

Tanulmányok

 Gervai Pál – Mátyás Péter Tamás – Tosoki Samu – Trautmann László:  Kína gazdaságpolitikai dilemmái és a politikai gazdaságtan 

 Wu Xintian: An introduction of the Party School in China with the emphasis  on Leadership Education

 Csontos Tamás: Etika, közgazdaságtan és verseny: Néhány tanulság  az amerikai intézményi gazdaságtanból

 Szabó Dorottya – Mihele Mihály András – Diófási-Kovács Orsolya:  A magyar vállalatok fenntarthatóságának helyzete és kilátásai az adatok tükrében

 Bodonyi Andrea: Ki kezelje a kasszakulcsot? – A kisvállalati szektor tulajdonosainak 

gazdasági ismerethiánya termeli újra a tartós versenyképességi hátrányt

Recenzió

 Usman Khalid, Muhammad Shafiullah, Sajid M. Chaudhry:  Súlyosbítja-e a konfliktus az energiaszegénységet? (Aszódi Anett)

 Nils Bruch, Michèle Knodt, Marc Ringel: A keményebb puha kormányzás szorgalmazása az Európai Zöld Megállapodásért: Az érintettek nézőpontjai az EU kormányzási  rendeletének felülvizsgálatáról (Auguszt Anna Apollónia)

 Daniel Goodwin, Fred Gale, Heather Lovell, Kim Beasy, Hannah Murphy, Marion Schoen:

Fenntarthatósági tanúsítvány a megújuló hidrogénért: Nemzetközi felmérés energetikai szakemberek körében (Piricz Mihály)

 Tallózó

 Inthanon Phayvanh: Democracy that Delivers #408 – FEDN Global Conference  – Democratic Challenges and Opportunities in Asia

 Clara Fernandez Saralegui: A háborús gazdaság és annak hatása a kubai társadalomra

 Clara Fernandez Saralegui: Németország szerepvállalása Latin-Amerika társadalmi fejlődésében

 Solene Pais da Cunha Martins: Fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrálása

 Rizmajer Réka: Ukrajna támadása az orosz olajfinomítók ellen – Az „Ukrajnának továbbra is támadnia kell az orosz olajfinomítókat” című cikk összefoglalása – Sergey Vakulenko;  Michael Liebreich, Lauri Myllyvirta, és Sam Winter-Levy