Állandó szerzőnk, a Köz-gazdaság szerkesztője, Csontos Tamás cikkét közölte a Portfolio. A cikk alapja a Világpolitika és közgazdaságtanban megjelent írás, amit mindenkinek ajánlunk a figyelmébe, és ezúton is gratulálunk a szerzőnek.

https://www.vilagpolitika.hu/aktualis/foly%C3%B3irat

Az első magyar emberes űrrepülés 1980. május 26. és június 3. között zajlott le a Szaljut-6 fedélzetén. Lapunk alapító szerkesztője, dr. Ritter Tibor volt megbízva az űrrepülés hazai és nemzetközi kommunikációjának szervezésével, a koncepció kialakításával és ennek részeként az űrrepülés fő üzeneteinek megfogalmazásával. Tibor legendás precizitásának köszönhetően két dossziéban gyűjtötte össze az anyagokat, amiből néhány részletet teszünk most közzé. A szövegeknek nem csak történeti érdekességük van, hozzájárul a tavasszal sorra kerülő második hazai résztvevővel végrehajtott űrutazás jelentőségének megértéséhez is. A szövegek – a kor sajátosságainak megfelelően – a tudományos ismeretterjesztés mellett az ideológiai nevelés elvárásaira is kifejezett hangsúlyt helyeznek: ezeknek a relevanciája ma már alacsony, viszont hozzájárul az adott időszak gondolkodásának mélyebb megértéséhez, így a dokumentumrészleteket változatlan formában közöljük.

https://drive.google.com/file/d/1k_N3fYuCmkgwq_e5C2FphMcyrqPU5H4c/view

https://www.vilagpolitika.hu/aktualis/foly%C3%B3irat/vil%C3%A1gpolitika-%C3%A9s-k%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan-4-%C3%A9vfolyam-2-sz%C3%A1m

A tartalomból

Homloktér

 A hitelesség olyan, mint az oxigén – Interjú Dr. Kopits György, akadémikussal,  a Költségvetési Tanács alapító elnökével, a Monetáris Tanács korábbi tagjával

 Partnerség vagy párhuzamos világok? Az egyetemi és üzleti szféra kapcsolatának  kihívásai – Interjú Deutsch Nikolettel, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) habilitált  egyetemi docensével, intézetvezetővel

 Hogyan működnek együtt a mérnök és közgazdász hallgatók?  Egy felmérés tanulságai – Szabó Csege

 Várható élettartam és társadalmi kihívások: múlt, jelen és jövő  – Beszélgetés Horváth Gyulával, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi  docensével és az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola, PhD-hallgatójával

 Egészségügyi innováció Európában: Lehetünk világszinten versenyképesek?  – Interjú Dr. Pongrácz Ferenccel, az EIT Health InnoStars igazgató helyettesével

 Az első magyar űrhajós utazás kommunikációja – Ritter Tibor hagyatékából

 Interjú

 Jody Junghee Lee: „Adminstrative processing in South Korea is really fast”

 Tanulmányok

 Polónyi István: Hová jutottunk?

 Csontos Tamás: Berle és Galbraith az amerikai kapitalizmus  20. századi nagy átalakulásáról

 Sugár András: A Budapesti Corvinus Egyetem Statisztika tanszékének 75 éve 

 Nagy Konrád Ákos: A jósolhatóság matematikai eszközei

 Szabó Eszter Ágnes ételreceptjeiből – LIBERTATIA – Lits Levente

 Recenzió

 Bíró-Nagy András – Medve-Bálint Gergő: 20 év az Európai Unióban (Őry Laura)

 Ha-Joon Chang: Emészthető közgazdaságtan (Bárczi Kristóf Károly)

Tallózó

 A zöld folyamatinnováció, zöld termékinnováció és az ezekhez kapcsolódó gazdasági teljesítmény javításának útjai – (Szűcs Vanda)

 Fenntarthatósági felmérés összefoglalása (Rabb Olivér)

 Bolívia dollárhiánnyal küzd (Clara Fernandez Saralegui)

 Az újságírás jövője El Salvadorban (Clara Fernandez Saralegui)

Credibility is like oxygen

Interjú Dr. Kopits György, akadémikussal, a Költségvetési Tanács alapító elnökével, a Monetáris Tanács korábbi tagjával

Interview with Dr György Kopits, Academician, Founding President of the Fiscal
Council, former member of the Monetary Council

A Köz-gazdaság interjút készített Dr. Kopits György akadémikussal az új argentin gazdaságpolitikáról, annak hitelességéről, fenntarthatóságáról és tanulságairól a magyar gazdaságpolitikára nézve, akit a napokban jelöltek az Európai Költségvetési Tanács elnökének. A MTA IX. Osztály Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága (NFTB) keretében működő Latin-Amerika Albizottságának meghívására tartott előadást a BCE-n 2024. november 12-én, ennek apropóján készült az interjú.

Kopits György amerikai magyar közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2009–2011 között a Költségvetési Tanács (KT) alapító elnöke. Kutatási területe elsősorban a makrogazdaság és az állami pénzügyek. 1971-ben doktorált, a Georgetown Egyetemen. 1969-től az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának munkatársa, majd 1975-ben a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) szerződött. 1993-ban kinevezték az IMF magyarországi képviselőjévé, ahol 1996-ig töltötte be ezt a pozíciót. Ekkor az állami pénzügyi főosztály igazgatóhelyettese lett, ilyen minőségében több országba tanácsadó csapatot vezetett. 2004-ben tért vissza Magyarországra, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja lett. Ugyanebben az évben elnyerte a Heller Farkas-díjat, később az MNB Popovics Sándor díját is. 2009-ben az Országgyűlés egyhangúlag az újonnan megalakított Költségvetési Tanács elnökévé választotta. 2011. februári hatállyal lemondott a KT éléről, mivel az előző év végén az Orbán-kormány a szervezet jogköreit megnyirbálta és apparátusát elbocsátotta. Számos egyetemen meghívták előadni, többek között a Közép-Európai Egyetemen (2005-2021) tanított, és jelenleg a Buenos Aires-ben CEMA egyetemen vendégprofesszor. 

Köz-Gazdaság interviewed Dr. György Kopits, an academic, on the new Argentine economic
policy, its credibility, sustainability and lessons for Hungarian economic policy. Because of the
importance of the interview, it is also published in World Politics and Economics.The interview
was conducted at the invitation of the Latin America Subcommittee of the International and
Development Studies Scientific Committee of the Academy of Sciences, Section IX, at the BCE
on 12 November 2024. György Kopits is a Hungarian-American economist, external member of the Hungarian Academy of Sciences, and founding president of the Fiscal Council (FC) between 2009 and 2011. His main research interests are macroeconomics and public finance. He received his PhD from Georgetown University in 1971. He joined the US Treasury Department in 1969 and then the International Monetary Fund (IMF) in 1975. In 1993 he was appointed IMF Representative in Hungary, a position he held until 1996. He returned to Hungary in 2004, when he became a member of the Monetary Board of the Magyar Nemzeti Bank (MNB). In 2009, he was unanimously elected President of the newly established Fiscal Council by the National Assembly. In February 2011, he resigned from the Council of Ministers, as the Orbán government had suspended the rights of the organisation at the end of the previous year.

https://drive.google.com/file/d/1YEt2WpoJFWVwrGeB5RLOZaX2Ld0bc9FZ/view

Published in: Research Policy (2020)

Authors: Giulio Cainelli, Alessio D’Amato, and Massimiliano Mazzanti

This research studies the determinants which motivate EU firms to adopt resource-efficient eco-innovations (RE-EI). The research analyzes how environmental policies along with market demand for green products affect innovative solutions that decrease material use and boost recycling techniques and waste management practices in line with EU circular economy (CE) initiatives. The paper utilizes theoretical frameworks that comprise the Circular Economy and Eco-Innovation and the Porter Hypothesis and Demand-Pull Theory.

The research relies on information collected from the Community Innovation Survey (CIS) 2008 that includes over 60,000 firms from nine EU countries. Researchers analyze the collected data with Probit & Heckman Two-Step Selection Models to minimize selection biases followed by an Instrumental Variable-Linear Probability Model (IV-LPM) to address endogeneity issues. The analysis focuses on three distinct forms of eco-innovation: ECOMAT describes material reduction performance per output unit and ECOREC represents waste recycling improvement including water and materials and ECOREA depicts product reuse capabilities aftermarket utilization. The two main variables used for explanation are ENREG (environmental regulations & pollution taxes) and ENDEM (market demand for green innovations). The analysis contains control variables that include firm size together with R&D investment and business group membership and market scope and EU ETS participation.

Both hypotheses find validation from the crucial findings. Environmental regulations (ENREG) heavily influence the adoption of recycling-oriented eco-innovations (ECOREC and ECOREA) even though their influence on material reduction innovations (ECOMAT) remains limited. All types of eco-innovations demonstrate strong dependence on the market demand for green products known as ENDEM. Research and development activities conducted within the company (RRDIN) surprisingly exhibit a negative relationship with CE-related eco-innovation adoption. The data implies that standard R&D programs do not directly create CE innovations therefore targeted eco-focused R&D Initiatives appear more effective for driving such development. The nature of both large firms and multinational groups decreases their likelihood of adopting eco-innovations because smaller firms enact circular economy strategies more efficiently.

Target markets mean local audiences because firms dedicated to serving these areas show stronger adoption tendencies for CE innovations, but export-focused organizations choose not to prioritize CE innovations because sustainability benefits are thought to be community resources. EU Emissions Trading System (ETS) participation produces no substantial effects on CE innovations and instead creates negative consequences for both ECOREC and ECOREA data points indicating that carbon market mechanisms lack sufficient power to trigger material/resource efficiency.

The research emphasizes the need for better specific policy measures that boost transitions in circular economy approaches particularly regarding material efficiency improvements called ECOMAT. The existing recycling incentive policies need to evolve because they must actively promote waste prevention methods and material efficient systems. Market demand holds essential importance, but firms need both financial aid and eco-certifications to successfully implement large-scale environmental innovations. The marketplace value systems of ordinary consumers’ needs to link directly with clear profit potential for corporations to make sustainability their focus. This research shows an absence of connection between conventional R&D activities and sustainable development targets which suggests government policies need to support R&D efforts specifically designed for circular economy problems instead of sustaining uncritical technological development.

Eco-innovation adoption depends entirely on environmental policies and market demand as fundamental implementing factors. Different incentives prove necessary for recycling-focused innovations since material efficiency demands more specific measures. Research and development efforts of a general nature fail to contribute substantially to circular economy innovation therefore firms must invest specifically in sustainability-related innovation. The adoption of circular economy principles primarily relies on local market influences more than international market dynamics. The authors advocate implementing strict material efficiency targets through policy measures along with providing financial support for CE-focused R&D projects along with product marketing initiatives to boost sustainable product adoption specifically targeting various branches of industry. The research establishes eco-innovation as a fundamental driver of circular economy development while stressing that targeted policy actions must be deployed to speed up sustainability transitions.

A Világpolitika és közgazdaságtan podcast sorozatot indított, ami itt érhető el. A podcastok a folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok szerzőivel készült beszélgetések. Kéthetente jelenik meg egyelőre a Spotify-on.