Foglalkoztatáspolitikai kihívások a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban

SZAKPOLITIKAI TANULSÁGOK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Az olvasó ritka tanulmány birtokában képet alkothat a magyar agrárium és az élelmiszeripar helyzetéről. A 8 fejezet az OPTEN adatbázisa alapján mutatja be a jelen állapotot. A következtetések meghatározóak a közvetlen és a jövőbeli feladatokhoz. A teljes tanulmány hamarosan elérhető lesz Olvasóink számára is.  

A rövid változatot a szerzők ismerik és jóváhagyták. 

Olvass tovább

„a közgazdász számára a politikai és világpolitikai tudás felértékelődik”

Beszélgetés doktoranduszokkal a világpolitika és a közgazdaságtan kapcsolatáról

A világpolitikai és általában a politikai ismeret fontosságáról beszélgettünk három doktorandusz hallgatóval, Csontos Tamással (CsT), Deák Ágnessel (DÁ) és Nagy Borsy Viktorral (NBV). Mind a hárman a Budapesti Corvinus Egyetem doktoranduszai, és a beszélgetés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a közgazdasági kutatásokban mennyire játszik szerepet a politikai és a világpolitikai tudás, pályakezdő kutatóként hogy látják ennek a szerepét. A beszélgetésbe írásban kapcsolódott be Baranyi Dániel (BD), az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem doktorandusza, és Horváth Klaudia (HK), aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájának hallgatója. A beszélgetés lebonyolításában Horváth Anna segített.

Olvass tovább

Az állam válasza a gazdaságpolitika mai kihívásaira

Interjú dr. Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével és a Költségvetési Tanács tagjával

A Fejlődésgazdaságtani Szakosztály interjút készített dr. Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével az ÁSZ feladatairól és szerepéről a következő gazdaságpolitikai szakaszban. Ebből fakadóan kérdeztük Elnök Urat a következő időszak fő gazdaságpolitikai kihívásairól, és ebből fakadóan az állami szerep átalakulásáról. Az interjút Trautmann László és Vertetics Ádám készítette.

Olvass tovább

Mióta és miért számítunk fogyasztóiár-indexet?

Interjú Sugár Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docensével

A Fejlődésgazdaságtan Szakosztály interjút készített Sugár Andrással, a BCE Statisztika Tanszékének korábbi vezetőjével a fogyasztóiár-index számításának történetéről és gazdaságpolitikai összefüggéseiről. A fogyasztóiár-index számítás jelenlegi módszertanáról az alábbi podcastban ajánljuk olvasóink figyelmébe: https://anchor.fm/ksh-podcast/episodes/KSH-Podcast-8–rsz-A-fogyasztir-index-szmtsrl-eot9ob Az interjú elkészítésében Mihele Mihály András vett részt.

Olvass tovább

Életműdíj

A Magyar Közgazdasági Társaság 2022. évi Vándorgyűlésén életműdíjat adományozott Csath Magdolna egyetemi tanárnak, a Köz-Gazdaság állandó szerzőjének, és a Fejlődésgazdaságtan Szakosztály gyakori vendégének. Az életműdíj méltatása során Pleschinger Gyula, az MKT elnöke kiemelte, hogy Professzor Asszony munkásságával, írásaival és előadásaival jelentős mértékben emelte az MKT hírnevét. A díjhoz szívből gratulálunk!

A kreatív ipar Budapesten: egy fejlett gazdaság hangsúlyosnak szánt ágazatának hazai kihívásai és jelenlegi állapota

szerzők: Lits Levente, Mátyás-Péter Tamás, Tósoki Samu Kaplony

Absztrakt:

A kreatív ipar korunkban jelentős átalakulás és ideológiai harc színtere. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a tágan értelmezett kreatív ipart és annak egy szeletét, a divatipart elhelyezzük Magyarország és azon belül Budapest társadalom-gazdasági keretein belül, megtalálva helyét és jelenlegi állapotát. Álláspontunk szerint az esztétikai hatalmi és társadalomfejlesztő szerepe miatt a Magyarországon kevéssé elterjedt ipar a felzárkóztatásban, illetve a régióban betölteni kívánt vezető szerephez egyaránt elengedhetetlen. Ennek ellenére kutatásunk során felmerülő fő probléma, a hálozatosodás hiánya, nem teszi lehetővé a növekedést, ami az általunk vizsgált egy évtizedben sem mutatott javulást. Egy szelete a Divatipar, melynek budapesti székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalatait vizsgáltuk. Empirikus következtetéseink szerint két elkülöníthető piaccal rendelkezik, amit az általunk készített félig-strukturált mélyinterjúkból annyival egészül ki, hogy mind a hálózatosodás, mind a jövőkép hiánya visszafogja a terület növekedési ütemét. Kutatásunk jelen stádiumában még nem tartunk a fejlesztési lehetőségek ismertetésénel, ehhez az ágazat fejlettségi diagnózisát kell széles bázisra állítani, tanulmányunk során erre törekedtünk.

Olvass tovább

Az oldás és a kötés gazdasági formái – föld és pénz

szerző: Raciborski Eszter

„A legnagyobb és legszebb bölcsesség azonban a városok és települések szervezése – ennek a neve: mértékletesség és igazságosság.”

Szent Péter képe a ravennai San Vitale Bazilika mozaikján, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Peter

(Platón: A lakoma)

Az első alkalommal, mikor Vatikánban jártam, láttam meg, hogy a Szent Péter Bazilika kupolájának belső falán ez a mozaikfelirat fut körbe: Tu es Petrus et super hanc petram aedificabo ecclesiam meam / Tibi dabo claves regni caelorum (Te vagy Péter, és én erre a sziklára építem egyházam / Neked adom a mennyek országának kulcsait). A Bazilika előtti téren, ahol jobboldal Pál, baloldal pedig Péter szobra áll, kezeikben tartják jelvényeiket, akként, ahogy a tradíció ábrázolja őket: Pétert két kulccsal, Pált karddal. A két kulcs szimbolikája kapcsán eszembe jutott a gimnáziumi hittanóra, amikor ezt az újszövetségi részt olvastuk, és a kérdésre, hogy milyen kulcsokat ad át itt Jézus Péternek, lelkesen feleltük, hogy a mennyország kapujának kulcsait. A szerzetesnővér, akinek a gyerekhitből kinövő, felnőtthit felé tartó diákokat kellett kísérnie, elmosolyodott: „Igen, így mondjuk a gyerekeknek, de nektek már azt is értenetek kell, hogy mit jelentenek a kulcsok. Az egyik kulcs nyit, a másik kulcs zár. Az egyik kulcs felold, a másik kulcs hozzáköt. Ennek a hatalmát adta Jézus Péter kezébe.” Oldás és kötés hatalma szabadságokat és kötelezettségeket hoz létre, az ezzel az erővel való élés és visszaélés között pedig csak az értékrend szerint húzhatunk határt.

Olvass tovább

A közgazdaságtudomány határai

szerző: Szabó Dorottya

Ókori athéni határkő

Egy korábbi cikkben[1] Jason Furman Elizabeth Popp Berman könyvéről írt véleménye kapcsán került szóba a közgazdászok szerepe a politikai döntéshozásokban. Furman a költség-haszon elemzések szerepét emelte ki, melyek véleménye szerint a módszertani fejlődésnek köszönhetően egyre inkább segítik a gazdaságpolitikai döntések hatásmechanizmusának pontos megértését. Ebben a cikkben arról nem esett szó, hogy az emlegetett költség-haszon elemzések miként képesek megragadni egy adott gazdaságpolitikai intézkedés nyomán felmerülő költségeket és hasznokat, illetve hogy mifélék ezek a költségek és hasznok. Daniel Acland ezeket a kérdéseket fejtegeti tanulmányában.[2]

Olvass tovább

Az űrszektor helyzete az Európai Unióban

Forrás: Europe, We Have a Problem, Rodrigo da Costa, Kris Peeters (2022), Project Syndicate

szerző: Pókász Zoltán

Magyarország képe az űrből, forrás: https://femina.hu/terasz/magyarorszag-nasa-fotok/

Az űrkutatás egyre nagyobb szerepet képvisel a gazdasági versenyképességben és a hadászatban. Ennek ellenére az Európai Unió bizonyos kritikus szektorokban
messze lemaradva kullog az olyan (űr)nagyhatalmak mögött, mint az Egyesült Államok, Kína vagy akár Japán.

Olvass tovább

Az önszerveződő csoportok teljesítményét nem szabad alábecsülni

Lits Benedek és Lits Levente széljegyzetei személyes beszélgetéseikről

Kazimir Malevics: Szuprematizmus, 1915

Egy kutatás keretében kiemelten foglalkozunk Trautmann László vezetésével a budapesti kreatívipar helyzetével. A 2022. július 18-án, hétfőn megjelent Magyar Közlönyben található 2022. évi XIII. törvény, mely a köznyelvben csak KATA-törvényként terjedt el, a kreatív ipart mélyen érintette, szerkezetében átalakítja azt. Ezért a korábbi elemzéseinket, melyek egyrészt az ágazat részeinek empirikus megértésére, másrészt a művészekről alkotott közvélekedés hatásainak elemzésére, harmadrészt a művészek egy-egy alkotásának politikai gazdaságtani nexusainak feltérképezésére, valamint egy elméleti kontextus biztosítására irányultak, mint a kreatívipart támogató szakpolitika későbbi forrásaként, a fent említett törvény kapcsán több érintett szakemberrel folytatott beszélgetéseink összefoglalásaival egészítenénk ki.

Olvass tovább