Borsos József_ Lányok bál után. Részlet a Magyar Nemzeti Galéria Biedermeier mindennapok című kiállításából
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya beszélgetést szervezett a középosztály fogalmáról, helyzetéről fejlődési lehetőségeiről. A Műhely több könyvet dolgozott már fel ebben a témakörben, és ez, illetve a téma aktualitása inspirált bennünket a beszélgetésre. A beszélgetésen részt vett:
Balogh Attila, mesterszakos hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Csontos Tamás, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem
Hőgye Adél, mesterszakos hallgató, Neumann János Egyetem
Kozák Sándor, közgazdász, Központi Statisztikai Hivatal
Raciborski Eszter, közgazdász, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztály elnökségének tagja
Szabó Csege, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Szili Karolina, egyetemi hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
A beszélgetés 2024. október 18-án zajlott és Trautmann László, a Szakosztály elnöke vezette.
Interjú dr. Baráth Etelével, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökével, korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel
Baráth Etelét az Európai Unió kohéziós politikájának történetéről és hazai megvalósításáról kérdeztük. Az interjúban elhangzik, hogy a versenyképességet és a hatékonyságot az EU nem mindig tudta összeegyeztetni a felzárkóztatási programok során. Baráth Etele azt is elmondta, hogy a biztonságpolitikai szempontok jelen vannak a területfejlesztési elképzelésekben. Kiemelte, hogy hosszú távú tervezési, stratégiai elképzelések nélkül nem lehet sikeres területfejlesztést megvalósítani, amihez jól működő, gyakorlott tervezési apparátusra van szükség.
Baráth Etele 1942-ben született Budapesten, építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Pályája első részében az építészet, a városépítészet és a regionalizmus területén végzett tervezői, és tudományos, kutatói munkát. Ezzel párhuzamosan a kezdetektől oktatói munkát is végzett a területfejlesztés és az urbanisztika témákban, 1985-ig a BME-n, az ELTE-n, majd egy évig a Paul Valéry Egyetemen (Montpellier), 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A rendszerváltás előtt a közlekedéssel és építésüggyel foglalkozó minisztérium államtitkára volt, majd az Osztrák-Magyar Világkiállítás magyarországi kormánybiztosa, amelynek infrastrukturális tervei meg is valósultak. Később volt államtitkár, az európai ügyekért felelős miniszter. Jelölték főpolgármesternek, 16 évig volt országgyűlési képviselő (MSZP), közben a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi és Területfejlesztési Bizottságának elnökeként több új törvény létrejöttét segítette elő, majd az építésügy területén kialakult válság elhárítására létrejött parlamenti bizottság vezetője volt. Több, a területfejlesztés és urbanisztika, valamint a társadalomtudomány tárgykörében végzett kutatásokat, illetve országos terv készítését irányította.. Számos hazai és nemzetközi publikációja jelent meg. 2010-20 között az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, az Európa 2020 Stratégia Irányító Bizottság elnöke.
1985-ben a regionális tudományok tárgyában védte meg doktori címét, 2007-ben pedig a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. 1995-től 2016- ig a Magyar Kajak-kenu Szövetség, majd a szövetség Közgyűlésének elnöke. Néhány kitüntetése: A Magyar Érdemrend középkeresztje, Köztársasági Elnöki Emlékérem, MUT, ÉTE, MOB érdemérem, Magyary Zoltán díj. A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke.
Interjú dr. Szunomár Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetigazgatójával, egyetemi docensével
A Világpolitika és Közgazdaságtan szerkesztősége interjút készített Szunomár Ágnessel Kína jelenét és jövőjét illetően. Dr. Szunomár Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének vezetője, habilitált egyetemi docens, a KRTK VGI tudományos főmunkatársa.
Az interjúból kiderül, hogy Kína globalizációs elképzelései elsősorban a többpólusú világrend kialakítására irányulnak és a kínai vezetés nem törekszik hegemón nagyhatalomként pozicionálni magát. Azt is megkérdeztük, hogy hogyan viszonyul Kína a jogállamiság szellemiségéhez és hogyan képzeli el alkalmazkodását a globális partnerséghez. Az interjú során érintettük az Európai Unió és Kína kapcsolatát is, mely alapján egy kölcsönös gazdasági és technológiai függés képe látszik kirajzolódni, amelyben a lassú egymáshoz igazodás tűnik a legreálisabb forgatókönyvnek. Interjúnkat az orosz-kínai kapcsolatokra vonatkozó kérdésekkel zártuk.
„A jogállamiság fogalma távolinak tűnhet a kínai megközelítéstől, de Kínában is létezik egyfajta rule of law” – Interjú Szunomár Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével
„A hatásosságát kellene tudni ezeknek a pénzeknek tisztességesen mérni” – Interjú dr. Baráth Etelével, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnökével, korábbi európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel
Területi különbségek az Európai Unió kohéziós politikájában – Horváth Anna
A fejlődésgazdaságtan újabb statisztikai mérföldköve: az ökoszisztéma – Szabó Dorottya
„Két fő érték van, a szabadság és biztonság. Ha valamelyik hiányzik, akkor lesz belőle “bevándorló középosztály”.” – Fiatal közgazdászok a középosztályról
A középosztály forradalma – György László könyvbemutatója
Statisztikák a magyar társadalomról – Kozák Sándor
Tanulmányok
Gervai Pál – Mátyás Péter Tamás – Tosoki Samu – Trautmann László: Kína gazdaságpolitikai dilemmái és a politikai gazdaságtan
Wu Xintian: An introduction of the Party School in China with the emphasis on Leadership Education
Csontos Tamás: Etika, közgazdaságtan és verseny: Néhány tanulság az amerikai intézményi gazdaságtanból
Szabó Dorottya – Mihele Mihály András – Diófási-Kovács Orsolya: A magyar vállalatok fenntarthatóságának helyzete és kilátásai az adatok tükrében
Bodonyi Andrea: Ki kezelje a kasszakulcsot? – A kisvállalati szektor tulajdonosainak
gazdasági ismerethiánya termeli újra a tartós versenyképességi hátrányt
Recenzió
Usman Khalid, Muhammad Shafiullah, Sajid M. Chaudhry: Súlyosbítja-e a konfliktus az energiaszegénységet? (Aszódi Anett)
Nils Bruch, Michèle Knodt, Marc Ringel: A keményebb puha kormányzás szorgalmazása az Európai Zöld Megállapodásért: Az érintettek nézőpontjai az EU kormányzási rendeletének felülvizsgálatáról (Auguszt Anna Apollónia)
Daniel Goodwin, Fred Gale, Heather Lovell, Kim Beasy, Hannah Murphy, Marion Schoen:
Fenntarthatósági tanúsítvány a megújuló hidrogénért: Nemzetközi felmérés energetikai szakemberek körében (Piricz Mihály)
Tallózó
Inthanon Phayvanh: Democracy that Delivers #408 – FEDN Global Conference – Democratic Challenges and Opportunities in Asia
Clara Fernandez Saralegui: A háborús gazdaság és annak hatása a kubai társadalomra
Clara Fernandez Saralegui: Németország szerepvállalása Latin-Amerika társadalmi fejlődésében
Solene Pais da Cunha Martins: Fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrálása
Rizmajer Réka: Ukrajna támadása az orosz olajfinomítók ellen – Az „Ukrajnának továbbra is támadnia kell az orosz olajfinomítókat” című cikk összefoglalása – Sergey Vakulenko; Michael Liebreich, Lauri Myllyvirta, és Sam Winter-Levy
Interjú Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével
Az adópolitika kulcsszerepet játszik a térségfejlesztésben, mivel közvetlenül befolyásolja a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit, a gazdasági növekedést és a lakosság életminőségét. A települések által választott adópolitikai eszközök a központi kormányzat által nyújtott keretek között mozogva érzékeny egyensúly mentén kell ösztönözniük a térség vállalkozói szellemiségét és gazdasági növekedését, miközben komoly forrást kell biztosítaniuk a helyi érdekű fejlesztések megvalósításához is. Ezen egyensúlykeresésről és az adópolitika helyi gazdaságfejlesztést élénkítő hatásairól beszélgettünk Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével.
Dr. Csáki György egyetemi tanár régóta foglalkozik a globális pénzügyi piacok működésével és a fejlődésgazdaságtannal. Az interjú apropóját Magyarország kínai hitelvétele adta, ennek kapcsán kérdeztük a szakértőt a nemzetközi pénzügyi folyamatokról, a COVID-válság idején jelentősen eladósodott országok pénzügyi kezeléséről és a nagy pénzügyi központok monetáris politikájáról., További kérdés, hogy számít-e az 1980-as évekhez hasonló pénzügyi válságra.
Csáki György 1953-ban született, 1976-ban diplomázott a Mark Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdasági Tervezés szakán, 1985-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa. 1976 óta tanított politikai gazdaságtant, világgazdaságtan, nemzetközi gazdaságtant, 2006-ban habilitált, 2008-ban lett egyetemi tanár. 2020-ban ment nyugdíjba a Szent István Egyetem GTK Nemzetközi gazdaságtan tanszékének vezetőjeként. Az MTA IX. Osztály Nemzetközi és fejlődéstanulmányok Bizottságának alelnöke, a Külgazdaság Szerkesztő Bizottságának tagja. Nemzetközi gazdaságtan című tankönyve öt nyomtatott és egy elektronikus kiadásban jelent meg a Napvilág Kiadónál.
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Dr. Bélyácz Iván akadémikustól a hazai vállalati szektor beruházási aktivitásával kapcsolatos kérdésekben. Az interjú apropóját az a tény adta, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a vállalati szektor ellentmondásos képet mutat. Alacsony a termelékenység növekedése, miközben a tudásalapú gazdaság követelményei egyre sürgetőbben jelentkeznek. Az interjúban rákérdeztünk arra, hogyan kellene segíteni a vállalatok alkalmazkodását.
Bélyácz Iván 1971-ben szerzett közgazdász diplomát Budapesten. 1972-ben egyetemi doktori címet kapott, 1981-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1990-ben pedig akadémiai doktori címet ért el. 2004-ben akadémiai levelező taggá, 2010-ben rendes taggá választották. 1971 óta a Közgazdaságtudományi Kar (és jogelődje) oktatója, ahol eleinte vállalati gazdaságtant oktatott, az utóbbi negyedszázadban pedig beruházás-elméletet, vállalati pénzügyeket és kockázatelemzést tanított, amelyek egyben kutatási területei is voltak.
1971 és 1973 között ösztöndíjas gyakornok, 1973-1975 között egyetemi tanársegéd, 1975-1981 között egyetemi adjunktus, 1981-1991 között egyetemi docens, 1991 óta egyetemi tanár. 1994 óta a Közgazdaságtudományi Karon működő Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője. 1984-1992 között az egyetem rektor-helyettese volt.
A Köz-Gazdaság munkájába már a folyóirat alapítása óta részt vesz. Rendszeresen publikál, és doktoranduszait is ösztönzi a tanulmányírásra a folyóirat számára. Iskolateremtő egyénisége példaképül szolgálhat a hazai tudományos közéletben.
„A külföldről beáramló termelési – technológiai, menedzseri tudásnak inspiráció
helyett elkényelmesítő hatása lett” – Interjú Dr. Bélyácz Iván akadémikussal,
a Pécsi Tudományegyetem Professor Emeritusával
„Jelenleg a globális feladat az infláció csökkentése úgy, hogy ne romoljanak
a növekedési lehetőségek.” – Interjú dr. Csáki György egyetemi tanárral
„Az adóverseny a települések között valójában alig tud érvényesülni Magyarországon (…)„ – Interjú Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével
Tanulmányok
Csontos Tamás: Viták a vállalkozóról és a profitról a 19. század fordulójának
amerikai közgazdaságtanában
Polónyi István: A diktatúrák és a humán fejlesztés
Szabó Dorottya: A megfizetett tudás
Nagy Konrád Ákos – Szabó Csege: Hogyan kezelik a kkv-k az egyre nagyobb
mennyiségben elérhető adatmennyiséget?
Interjú
Az informatikai szakemberek erkölcsi felelőssége – Interjú dr. Göcs László egyetemi adjunktussal
Recenzió
Ázsia évszázada? – Recenzió Jong Wha Lee „Ez lenne Ázsia évszázada?”
című tanulmánykötetéről (Pesuth Tamás)
Auditorium
A KKV-k sikertényezői (Nagy Konrád Ákos)
Tallózó
Füredi Anita: Paul E. Brockway, Steve Sorrell, Gregor Semieniuk, Matthew Kuperus Heun,
Victor Court: Az energiahatékonyság és annak gazdaságra visszaható következményei – Tanulmányok áttekintése és a következtetések levonása – (Energy efficiency
and economy-wide rebound effects: A review of the evidence and its implications)
Szabó Dorottya: Why trust scientists?
Clara Fernandez Saralegui: Macron a megújuló energiák fejlesztése terén
Latin-Amerikára koncentrál
Süle Ákos: Az AI még nem képes az emberi ellenőrzés
nélküli döntéshozatalra
Clara Fernandez Saralegui: Politikai hullámvasút: Bolívia történelmének puccskísérletei
Szabó Dorottya: Fogyasztók helyett állampolgárokként kell tekintenünk
a társadalom tagjaira
Clara Fernandez Saralegui: A Citgo eladása nagy veszteség Venezuelának
The Argentine government has modified the Acompañar program, a crucial assistance plan for victims of gender-based violence, introducing significant changes to its implementation.
Dr. Péntek Márta, a Köz.gazdaság rendszeres szerzője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpontjának egyetemi tanára kitüntetést állami vehetett át.
