Trautmann László, a Neumann János Egyetem egyetemi docense töltheti be újabb három évig az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöki tisztét – döntöttek a szavazó tagok a szakosztály szerdán zárult tisztújítása során. Hozzá hasonlóan újrázhat a szakosztályi titkári poszton Vertetics Ádám közgazdász is.
A szavazó tagok egyhangúlag új elnökségi tagokat is választottak. A döntésük alapján az MKT Fejlődésgazdaságitani Szakosztályának elnökségi tagja lett Artner Annamária, a KRTK VGI tudományos főmunkatársa; Lóránt Károly, a BME címzetes egyetemi docense; Raciborski Eszter, a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője; Ritter Tibor közgazdász; valamint Vida Cecília, az Állami Számvevőszék számvevője.
Interjú dr. Urkuti Györggyel, a Magyar-Finn Társaság elnökével.
A Világpolitika és közgazdaságtan folyóirat egyik kiemelt témája az iparpolitikai tervezés bemutatása, a különböző országok iparpolitikai, technológiapolitikai irányainak és az iparpolitikai tervezés eszközeinek bemutatása. Ennek érdekében kértünk interjút dr. Urkuti Györgytől Magyarország korábbi helsinki nagykövetétől (2018-2021), a Magyar-Finn Társaság elnökétől.
Homloktér 2023: a háború a fő kérdés – Interjú dr. Jeszenszky Gézával, korábbi külügyminiszterrel Ferenc pápa beszéde – Találkozás az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel „Az embernek megvan a lehetősége arra, hogy lépésről lépésre haladjon előre ezen az úton, gondozza a kertet, értéket teremtsen.” – Interjú dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjával Zsinka László: A katolikus egyház társadalmi tanításának üzenete Interjúk „Nem lehet kiváltani vagy helyettesíteni a saját tudásra épülő, önszerveződő vállalkozói közösségeket” – Interjú Horváth Klaudiával, az NKE doktoranduszával Tanulmányok Szabó Bálint: A magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségek Szabó Bálint: Szerkezeti változások a gyümölcs és zöldségfogyasztásban Szabó Bálint: Mezőgazdasági átalakulás a 21. században – Mi jön a traktor után? Szabó Bálint: A falugazdászok szerepe és története Szabó Dorottya: Iparpolitikai stratégiák Európában – Németország Szabó Dorottya: Iparpolitikai stratégiák Európában – Olaszország Lits Benedek – Lits Levente: Az élelmiszer-önrendelkezés kritikája és az élelmiszeripar-művészet jelentősége a mindennapokban az ukrán gabona helyzetének elemzésével Auditórium Tanyi Gábor Bálint: Beszámoló a „Foglalkoztatáspolitika és vállalkozásélénkítés” konferenciáról Kovács Marianna – Trautmann László: A felnőttképzés stratégiai megújításáról Tallózó „Miért csináljam?” (Szabó Dorottya) Miként ébredjek? Miért virrasszak? (Lits Levente) Hozzájárulás a miért kérdéséhez (Csontos Tamás) Érvek a technológiai versenyképességi tanács mellett (Balogh Attila) A kínai vezetés kihívásai napjainkban (Kürthy Dóra) Getting into business: Founding a billion dollar firm – Találni egy milliárd dollárt érő céget (Ressely Kinga) A globalizáció új formája (Sebrek Dániel)
Interjú dr. Jeszenszky Gézával, egyetemi tanárral, korábbi külügyminiszterrel
forrás. iask.hu
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút kért dr. Jeszenszky Gézától, korábbi magyar külügyminisztertől a világpolitikai folyamatok alakulásáról, arról, hogy mi várható 2023-ban. Az interjú szövegét 2023. április 30-án zártuk le.
Kedves Testvéreim a püspöki rendben, kedves Paptestvérek, Diakónusok, megszentelt életet élő Fivéreim és Nővéreim, Papnövendékek, Lelkipásztori Munkatársak, kedves Testvérek! Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Örülök, hogy ismét itt lehetek, miután veletek együtt részt vehettem az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, mely a kegyelem nagy pillanata volt, és biztos vagyok abban, hogy lelki gyümölcseit máig élvezitek. Köszönöm Veres püspök úrnak a hozzám intézett üdvözletét, és hogy ezekkel a szavakkal tolmácsolta a magyarországi katolikusok vágyát: „Szeretnénk ebben a változó világban hitelesen tanúságot tenni arról, hogy nekünk Krisztus a jövőnk.” Krisztus.
A Szentatya első beszéde, melyet az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel történt találkozásakor mondott. A beszédet teljes terjedelmében közöljük.
Zsinka László, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Katolikus Egyház 2021-ben emlékezett meg XIII. Leó pápa Rerum novarum (1891) kezdetű enciklikája kibocsátásának 130. évfordulójáról. A nevezetes dokumentumot a katolikus társadalmi tanítás alapkövének szokták tekinteni, ami azóta sokat gazdagodott, és számottevő fejlődésen ment keresztül. Széleskörű hatása miatt nem meglepő, hogy az enciklika évfordulója a tudományos világban is visszhangot keltett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem például konferencia megszervezésével akarta kifejezésre juttatni a problémakör jelentőségét.[1] Azóta Ferenc pápa másodszor érkezik Magyarországra, és a katolikus egyházfő látogatása a hívők lelki közösségének megerősítésén túl újult erővel veti fel az Egyház és a (poszt)modern társadalom közötti sokrétű kölcsönhatások kérdését. Különös figyelmet érdemel e téren a katolikus szociáletika, aminek eredeti szemlélete alkotó módon járult hozzá a 20. század politikai és gazdasági gondolkodástörténetének alakulásához. A Rerum novarum után enciklikák sora látott napvilágot, amelyek nemcsak aktuális társadalmi problémákkal foglalkoztak, hanem számos esetben megelőzték korukat kérdésfelvetéseikkel.[2] VI. Pál pápa 1967-ben kibocsátott Populorum progressio kezdetű enciklikája például elsők között fogalmazta meg, hogy a népek fejlődése globális problémák kialakulásához vezet, amit az emberiség családjának közösen kell megoldani.
Interjú dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjával
A Világpolitika és közgazdaságtan a pápalátogatás alkalmából kért interjút a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjától, dr. Birher Nándortól. Az interjú lehetőséget adott számunkra arra is, hogy az egyetem szerepéről beszélgessünk a vallási gondolkodásban, Ferenc pápa társadalmi tanításán és a világvallások közötti párbeszéden túlmenően.
Az alábbi linken olvashatja a Köz-gazdaság (Review of Economic Theory and Policy) 2023/1-es számát. Bízunk benne, hogy a szám elnyeri érdeklődését, és talál benne olyan tanulmányt, interjút vagy összefoglalót, ami segíti a tájékozódást a közgazdaságtan legújabb eredményeiről. A szerkesztési folyamat során továbbra is az a célunk, hogy az aktuális gazdaságpolitikai kérdések elméleti hátterét mutassuk be, ehhez adjunk fogódzót. Ennek reményében juttatjuk el Önhöz legújabb számunkat.
A tartalomból
Interjúk
A globalizációs folyamat jövője szorosan kapcsolódik a multilaterális rendszer fennmaradásához (Interjú Simai Mihály akadémikussal,a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával)
Tanulmányok
Csontos Tamás Tibor: Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése
Molnár Dániel, Csonka Arnold, Bareith Tibor: Az exportképesség és jövedelmezőség kapcsolata a dél-dunántúli feldolgozó szektorban 2014 és 2019 között
Jámbor Zsófia, Nagy Judit: A hazai élelmiszeripari ellátási láncok ellenálló képességének vizsgálata a dinamikus képességek kontextusában
Denis Ivanov: Socio-Economic Inequality and Populism: A Theoretical Framework of Analysis
Anas Audeh: Doing Research in Conflict Areas:Some Methodological Lessons From Palestine
Gyula Krajczár: China’s Trade Policy Changes: Arguments and Criticisms
Könyvismertetők
|László Zsófia Jázmin: A liberális külpolitika bírálata Recenzió John J. Mearsheimer A nagy téveszme című könyvéről
