„A legjobb eszköz a befektetés”

Laurent Maurin előadása a Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlésén

A vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén előadást tartott Laurent Maurin, az Európai Beruházási Bank közgazdasági osztályának vezetője. Előadása két főbb témát járt körbe: az Európai Unió jelenlegi gazdasági helyzetét és gazdasági kihívásait – leginkább a COVID-19 és az orosz-ukrán konfliktus által beemelt problémákat és azután jelentkező trendeket – illetve az Unió hosszú távú küldetését, a digitalizációt.

Olvass tovább

„Mintha a világ megrázkódott volna”

Létezhet-e az átlényegítés pillanata? És ez mit jelent az apákra nézve?

Lits Levente elemzése; Philip Glass: Einstein on the Beach (Bázel, 2022.06.22.), Emil Cioran: A pillanatok margójára (A bomlás kézikönyve)

„A világ dolgai csak azért maradnak számunkra kedvesek és csak azért vannak még, mert lehetetlen sírnunk: ez gátol meg bennünket abban, hogy minden zamatot kiszívjunk belőlük, majd hátat fordítsunk nekik. Amikor jártunkban-keltünkben szemünk száraz marad, ahelyett, hogy könnyben úszna, ezzel a megcsodált tárgyat védelmezi. Mert a könnyek ugyanúgy pazarolják a természetet, mint Istent az önkívület. Végső soron azonban minket magunkat pazarolnak el. Hiszen csak annak köszönhetően vagyunk, hogy nem engedjük szabadjára legfőbb vágyainkat, s ha valami bekerül csodálatunk vagy szomorúságunk körébe, egyedül azáltal marad is ott, hogy nem áldozzuk fel, nem is áldjuk meg cseppfolyós istenhozzáddal. …Ezért van az, hogy minden éjszaka elmúltával, a felvirradó nap láttán rémületbe kerget a szükséglet, hogy okvetlenül kitöltsük, holott ez kivihetetlen; hontalanul tévelygünk a fényben, mintha a világ megrázkódott volna és az égre új Napot tűzött, menekülünk hát a könnyektől – pedig egyetlen cseppjük is ki tudna zárni az időből.”

(Emil Cioran: A pillanatok margójára)

Olvass tovább

Jelenlétünk evidens

Az anyaság, mint a helyes részvétel beszédmódja

Lits Levente elemzése; Deák Erika Galéria: Jelenlétem evidens című kiállítása (Kiállító művészek: Christen Clifford, Fajgerné Dudás Andrea, Clare Gallagher, Galdi Vinko Andi, Horváth Lóczi Judit, Diana Karklin, Klenyánszki Csilla, Kölcsey Sára, Magyarósi Éva, Bridget Moloney, Omara – Oláh Mara, Szabó Eszter, Tóth Anna Eszter, Magdalena Wosinska; Kurátor: Oltai Kata); Minden, mindenhol, mindenkor (2022-es amerikai film)

Sajátos helyzetben éli mindennapjait a közgazdaságtan, a számára nem optimális beszédmódtól elidegenült szakma számtalanszor találkozik művészek problémafelvetéseivel, amikor csak áll és megható bágyadt tekintetével fürkészi a meg nem érthetőt és hontalansága fel nem oldódó. A politikai gazdaságtan számtalan konfliktust őriz az esztétikával egyetemben, melyek kifejezettjének érzékenysége a nyelv és a forma (Jamesonnál pontosan a technológia. Értelmezésemben a forma, mint szubsztancia és forma totalitása a hiányának ellenében, ez a metafora technológiája.) egyediségéből fakad és habár Jameson[1] állítja azt, hogy hasonló a forma és a szubsztancia kettős együttmozgásának figyelésében a két terület, nemhogy nem elfogadott, de nem is értett ennek átfogó, kimondott értelmezése. A dichotómia Szabó Dorottya elmúlt időszakban megjelent munkáiban rendre megfigyelhető. Észrevehető könnyed hangvétele mellett, hogy például a „a foci a legfontosabb nem fontos dolog ezen a világon” című cikkében a női és a férfi futballban képes megjeleníteni más-más esztétikai-gazdasági modellt. A 20. században ennek tere rendkívül megnyílt, értelmezetté vált (ugyanis korábban is jelen volt) és számtalan művészi alkotás adott teret a gazdasági diskurzusoknak (Óz, a csodák csodája, 1939 vagy az Állami áruház, 1952), később beillesztették a gazdasági irányítás rendszerébe (Narratív közgazdaságtan, 2020), de az elméleti munkák során ma már a neoliberalizmus kultúraellenessége végett csak nehezen használt eszköz, visszaszorult, így fordulhatott elő, hogy Tirole[2] könyvében korunk filmjeit értetlenül, pontatlanul tudta csak megközelíteni nem úgy, mint a már említett Jameson.

Olvass tovább

Az innováció és az egyenlőtlenség kapcsolata

Forrás: Inequality and creative destruction
Richard Bundell (2022), VOXEU

szerző: Süle Ákos

Umberto Boccioni: Egy biciklista dinamizmusa, 1913

A podcast felvétel során Richard Blundell beszél egy nemrég készült tanulmányáról, ami az innováció és egyenlőtlenség kölcsönhatását fejti ki. Manapság a kormányzatok nagyon bátorítják az innovációt, legyen szó startupokról vagy innovációs központokról (innovation hub), mert a gazdasági fejlődés és növekedés serkentésén túl is sok pozitív hatással bírnak.

Olvass tovább

Direktor úr! Tetszett már dönteni?

szerző: Seress Marcell

Antonio Caracci: Herkules döntése, 1596 forrás: wikipedia.org

A digitális átalakulás véget nem érő építési projektnek tűnhet – tégláról téglára, rétegről rétegre; itt új tető, oda bővítés, útközben javítások. Való igaz, hogy egy vállalat intelligens vállalkozássá alakítása folyamatos projekt és nem feltétlen van végpont a láthatáron. Ám az ilyen gyors ütemű technológiai változásokkal mindannyiunk körül – magánszemélyként és vállalkozásként – a helyben állás lehetővé teszi a hanyatlás és a diszfunkció kialakulását.

Olvass tovább

Megjelent a Köz-Gazdaság 2022/1-es száma

Megjelent a Köz-Gazdaság 2022/1-es száma nyomtatásban is. A számot teljes egészében elérhetik Olvasóink az alábbi honlapon: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1403

A szám tartalomjegyzékét közöljük honlapunkon.

TARTALOM
HOMLOKTÉR
A hadiipari fejlesztésekről
„A helyzet kezelésére a bizalomerősítés lehet a megoldás.” Interjú Dr. Kovács Zoltán alezredessel (Trautmann Lázló)  5
Taksás Balázs – Hegedűs Ernő: A magyar védelmi ipar jövőképe  9
Összefoglalás haditechnikai tárgyú tanulmányokból  27
A fejlődésgazdaságtan helyzetéről
Összefoglalás fejlodesgazdasagtan.hu oldalon megjelent cikkekből  51
„Az emberi tőkét fejlesztő „fogyasztás”, Interjú Sipos Sándorral, a Világbank korábbi tanácsadójával és korábbi európai uniós főmegbízottal (Trautmann László)  59
„Hosszú távú víziójukat tudatosan végig viszik, ahol kell korrigálják, fejlesztik” Interjú dr. Magasházi Anikóval, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének vezető kutatójával (Trautmann László)  73
Csáki György: Közoktatás Dél-Koreában  89
VISSZAEMLÉKEZÉS
Nyíltság, szellemi szabadság – A Közgáz, mint alma mater, Interjú Surányi Györggyel (Sipos Júlia)  113
TANULMÁNYOK
Csath Magdolna: Magyarországot nem a közepes jövedelmi, hanem a közepes fejlettségi csapda fenyegeti  127
Horváth Anna–Trautmann László–Vida Cecília: Ökológia – mezőgazdaság – agrárszakképzés Ecology – Agriculture – Vocational training in the Agriculture  161
Baranyi Dániel – Csontos Tamás: Munka, kapitalizmus és szabadság  191
Dr. Balog Ádám: How research contributes to higher liquidity?  201
Kovács Eszter: EU-US Trade Dilemmas in a Linear Cournot Model  217
Igari András: Köztes-Európa belső határai – kulturális, gazdasági és geopolitikai szempontok alapján  235
Berde Éva – Drabancz Áron: Népesedési szcenáriók Magyarországon a családtámogatási program részeredményei és a globális termékenység változásának tükrében  259
RECENZIÓK
Deák Ágnes: How can we better understand the functioning of institutions? An unorthodox approach  277
Grébel Szabolcs – Pesuth Tamás: Banki etika. Az erkölcsi értékek és értékítéletek szerepe a pénzügyekben  291
TALLOZÓ
Mihele Mihály András: A munkaerőpiaci részvételre történő ösztönzés néhány adattábla tükrében  303
Pókász Zoltán: Kauzalitás, közgazdaságtan és munkaerőpiac – avagy kik és miért kapták a közgazdasági Nobel-díjat?  307
Süle Ákos: Útmutató tájékozódáshoz a megújult HR környezetben  311
Szabó Dorottya: Egy megbomlóban lévő társadalmi szerződés margójára  313

Szörfölés és küldetés

szerző: Szabó Dorottya

Paul Gauguin: Honnan jövünk, kik vagyunk, merre megyünk, 1897-1898

– Akkor – mondja halk elragadtatással az idegen – akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verőfényben, és nézheti ezt a gyönyörű tengert.[1]

Ötödéves közgazdászhallgató vagyok, az elmúlt több, mint négy és fél év alatt 65 különböző kurzust teljesítettem, ami azt jelenti, hogy – hanyagul becsülve – nagyjából 150-160 ezer percet töltöttem eddig különböző oktatók előadásain hol feszült, hol kevésbé feszült figyelemmel hallgatva őket. 150-160 ezer perc az életemből, ebből az egyből, amim van, és akkor a tanulással eltöltött időről ne is beszéljünk. És még mindig azt hiszik ezek az oktatók, hogy a pénzért vagyok itt, másként nem ismételgetnék – néha nem tudom eldönteni, vajon tényleg engem akarnak-e meggyőzni, avagy a saját döntésüket akarják legitimálni -, milyen biztos egzisztenciával kecsegtet a szakmánk, nem buzdítanának úgynevezett specializációra, nem hivatkoznának jó befektetésként az egyetemi éveimre. 150 ezer perc alatt 1666 focimeccset játszhattam volna le ahelyett, hogy őket hallgattam volna. 1666-szor 90 percnyi tömény adrenalint és endorfint fecskendezhettem volna a vénáimba a kora reggeli vagy éppen késő esti szemináriumok helyett, mégis az utóbbit választottam. Ne mondja nekem senki, hogy ezt a remélt bérprémiumért tettem.

Olvass tovább

A felemelkedés törvényszerűsége
Szent Irma5Second

Állandó szerzőink egyike, LIts Levente írását jelentette meg az ÚjMűvészet folyóirat, amit teljes terjedelmében elérhetnek olvasóink. A cikk bevezető mondatait idézzük:

A felemelkedés törvényszerűségébe vetett hit hívta életre magát a politikai gazdaságtant. E kapcsán emelném be az Egyház társadalmi tanításának kompendiumában szereplő alábbi gondolatot, hogy az idézet és egy kortárs alkotás vizsgálata során a gazdasági gondolkodás számára is egyértelmű legyen az értékrendi példaképekről úgy gondolkodni mint méltóságunk részeiről, így emberi jogunkról s az emancipációs folyamat szükségszerű eleméről. A szentek, akik Isten országának cselekvő előidézői és a mindenkori világ példaképei, e diskurzushoz szolgálnak alapul.

A felemelkedés törvényszerűsége – ÚjMűvészet (ujmuveszet.hu)