Európa két (vagy három?) tűz között

2020. június 8. hétfő | 09:00 | Zentai Péter (Zentuccio)

A történelem arra tanít, hogy a Nyugatot edzik, újjáélesztik, erősítik, a központosított rendszereket viszont tönkreteszik az igazán nagy megpróbáltatások, az olyanok, mint amilyennek ma az egész világ ki van téve. Egyebek között így válaszol a European Council of Foreign Relations nevű nagy amerikai-európai agytröszt egyik vezetője, a Kína specialista Andrew Small arra, hogy sikerülhet-e Kínának és Oroszországnak valamiképpen, esetleg együttes erővel összezúznia az Európai Uniót. Szerinte, noha kétségtelenül érzékelhető, hogy Európa két tűz közé került Kína és az Egyesült Államok között, mégis a végén az európaiak az amerikaiakkal fognak össze Kínával és részben Oroszországgal szemben – a vírusjárvány okozta nemzetközi gazdasági válság, valamint az új keletű amerikai belső válság fejleményei ebbe az irányba mutatnak

Politika és közgazdaságtan a neoliberalizmus után

Recenzió Patrick J. Deneen „A liberalizmus kudarca” és Samuel Bowles „Az etikus gazdaság” című könyveiről

Szerző: Csontos Tamás

forrás: Pallas Athéné Könyvkiadó
forrás: alfahir.hu

A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kurzusának keretében idén tavasszal két nagy sikerű könyv elolvasására és feldolgozására vállalkoztunk. Az első a Patrick J. Deneen által írt „A liberalizmus kudarca”, míg a második Samuel Bowles műve „Az etikus gazdaság” volt. A címükből talán úgy tűnhet, hogy ez a két könyv nem kapcsolódik egymáshoz, valójában viszont nagyon is hasonlítanak. Habár más nézőpontot használnak, de a probléma, amiről értekeznek, voltaképp ugyanaz. Deneen politikai szemszögből, míg Bowles közgazdasági perspektívából vizsgálódik, viszont lényegében mindketten a jelenleg válságban szenvedő világrend, a neoliberalizmus kritikájára vállalkoznak. A következőkben e két könyv bemutatására törekszem. 

Olvass tovább

Van véleménye az EU-források jövőbeni felhasználásáról? Ossza meg velünk

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete a fenti címmel jelentette meg felhívását a honlapján, amit megosztunk olvasóinkkal. Abban a reményben tesszük ezt, hogy Önök is kifejtik álláspontjukat, és a Fejlődésgazdaságtani Szakosztály ezzel is hozzá tud járulni a közös gondolkodáshoz.

Kezdőlap | Magyarország

https://ec.europa.eu/hungary/news/20200527-eu-funds-consultation_hu?fbclid=IwAR2TgkRxA0lUpSUt3sqa2xhsgHStjJgis8rqovCZTi0_OA-qqBl09OAWJvc

Palánkai Tibor: A fejlődésgazdaságtan aktualitásáról (Javasolt vita problémák)

Nagy örömmel olvastam, hogy a Fejlődésgazdaságtani Szakosztály új honlapot indított, hiszen ma rendkívül fontos ez a kérdés nemcsak Magyarországon, hanem Európában és a világ egészén is. Érzékelhető, hogy egy új korszak kezdődik, egy olyan újjáépítés, ami a világháborúkat is követte.

Palánkai Tibor - iASK - Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg
forrás: iask.hu

Olvass tovább

56 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg. A 2020. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak1 átlagos létszáma 4 millió 436 ezer fő, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,2% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020. áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 73 ezer fővel kevesebb, míg a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1%-ra csökkent.

Központi Statisztikai Hivatal - KSH - Home | Facebook

Kedves Olvasóink a teljes szöveget itt találhatják:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog2004.html

Világbank: 60 millió embert taszíthat mélynyomorba a koronavírus-járvány

Euronews magyarul - Home | Facebook

Világszerte legkevesebb 60 millió ember csúszhat mélyszegénységbe a koronavírus-járványt követő gazdasági válság következtében, a mostani mentőcsomagok pedig nem hatékonyak – erre figyelmeztetett a Világbank legújabb jelentésében. Ez azt jelenti, hogy egyre többen élnek 1,9 dollárnál, vagyis 600 forintnál kevesebből naponta. A nemzetközi szervezet szerint a károk már így is hatalmasak: milliók veszítették el megélhetésüket és az egészségügyi rendszer tucatnyi országban túlterhelt.

https://hu.euronews.com/2020/05/20/vilagbank-60-millio-embert-taszithat-melynyomorba-a-koronavirus-jarvany

Duplájára nőhet a munkanélküliség az EU-ban

Euronews magyarul - Home | Facebook

A koronavírus-járvány első hullámának lecsengésével, egyre többen foglalkoznak a gazdasági hatásokkal és a munkanélküliséggel. Az Egyesült Királyságban 35 ezer fölé emelkedett az új típusú tüdőgyulladás halálos áldozatainak a száma, viszont ennél huszonháromszor többen, 800 ezren veszítették el a munkájukat. A londoni kormány rugalmasságot kért a britektől.

https://hu.euronews.com/2020/05/20/duplajara-nohet-a-munkanelkuliseg-az-eu-ban

Matolcsy György: Fordulópontok és sorsfordító évek

Mindkét évben szinte megállt a régi világ. 1956-ban a magyar forradalom egy pillanatra megállította a szovjet diktatúrákat Európában, a szuezi válság pedig leállította az európai gyarmatbirodalmak terjeszkedését a Közel-Keleten. Mindkét fordulat az egyéni és nemzeti szabadság lehetőségét villantotta fel az elnyomottak számára. Elindították azt a kettős történelmi folyamatot, amelynek végén megszűnt a keleti szovjet birodalom és felbomlottak a nyugati gyarmatbirodalmak.

Matolcsy elmondta, mit gondol a mai magyar lakásválságról ...
forrás: Piac és Profit

Kedves Olvasóink a teljes cikket itt találják:

https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-fordulopontok-es-sorsfordito-evek

Vélemények Balázs Péter: A COVID-19 VÁLSÁG INTEGRÁCIÓS HATÁSAI című cikkéről

2020. május 16-án jelent meg a fejlodesgazdasagtan.hu-n Balázs Péter cikke, ami komoly figyelmet keltett újságíró körökben. A szerkesztőséghez több vélemény is eljutott, ezek közül most kettőt emelnénk ki.

Kocsis Tamás, az MTI korábbi külföldi (Belgrád, Peking, Berlin) tudósítója :

Az első mondat és az utolsó a lényeg leglényege: “A járvány mind Európában, mind a globális világban szétzilálta a nemzetközi együttműködés kopott, de még működő szövetét.”   És: “Bármeddig tart is a válságos állapot, tartós nyomot hagy az Európai Unió, az államok és a családok költségvetésén és gazdálkodási szokásain.” A  mit és hogyanok egyaránt  nagy kérdőjelek sokasága országhatárokon, földrészeken belül  és globálisan egyszerre és párhuzamosan –   a talán minden korábbinál összekuszáltabb érdekviszonyok és politikai, hatalmi ambíciók ismeretében. 

PD.

Kitűnő elemzés egészében véve. Balázs Pétert régóta ismerem, tisztelem. Pár dolog, ami feltűnt: 

1. az EP határozott befolyás-erősödése: Sassoli EP elnök lassan erősebb lesz, mint a brüsszeli bizottság feje. Hogy ennek milyen pozitív és negatív kihatásai lehetnek, megérne egy külön elemzést.  

2. Hidegháború. Szerintem ismét hidegháborús időszakot élünk meg, amely néhány helyen (Barents-tenger, Arktika, Ukrajna, Dél-kínai tenger) közelít a veszélyes melegháborúhoz. A Pentagon szakértői (és nyilván moszkvai pekingi kollégáik is) már egy esetleges, Kínával való tengeri, az oroszokkal pedig az OF területén folyó melegháború esélyeit elemzik, beleértve a számomra érthetetlen és értelmezhetetlen “taktikai atomháborút” (amit USA-Kína és USA- OF viszonylatban, kiváltképpen az utóbbinál)nehezen tudok elképzelni. Vélhetően a konfliktus során, de lehet hogy a kezdetén mindkét fél bevetné a stratégiai nukleáris fegyverarzenált, ami legalábbis Európa, Észak-Amerika, Észak-Ázsia teljes pusztulását hozná. A közhiedelemmel ellentétben a stratégiai atomfegyverek ellen egyetlen félnek sincs hatékony védelmi rendszere, az u. n. globális rakétavédelmi rendszer (elemei Lengyelországban és Romániában is) ilyen esetben gyakorlatilag hatástalan.

3. A vírusválság egy globális “melegháború” (biológiai hadviselés) főpróbájának tekinthető. A kimenetele nagyjából világos: Ny. Európa (kiváltképpen a latin rész) és az USA lenne a fő vesztes. Ezen most minden oldalon elgondolkodnak a katonai stratégiai tervezők.

4. Kína szerepe kevéssé hangsúlyozott (Tükrözve, hogy B. P. elsősorban európai ügyekkel foglalkozott-foglalkozik). Szerintem a “nearshoring” elmélet nem lesz univerzális, lásd korunk egyik legnagyobb, erősen alul értékelt folyamatát a globális kínai infrastruktúra-kiépítést további befolyásszerzést (OBOR, Új Selyemút, régiónkban a 17+1). A már megindult globális erőviszony átalakulást (USA, a Nyugat visszaszorulását, a Kelet erősödését) a vírus felgyorsítja. Mint ahogy annak idején a Nyugat (a Monarchia is) rárepült a legyengült Kínára, hogy széttépje, most úgy fog Kína rárepülni a Nyugatra (a folyamat már tart). Nem vagyok biztos benne, hogy a nyugati értékrend (liberalizmus, egyéni szabadságjogok, demokratikus államrend, stb.) felülkerekedhet a Kelet hierarchikus, parancsuralmi rendszerén – lásd a vírusválság kezelési tanulságait. És ezen a fokozódó és egyre agresszívabb manipuláció, az információs hadviselés (“to win hearts and minds” – ahogy a vietnami háborúban az amerikaiak tervezték) sem sokat változtathat.