A gazdaság megváltozott, a gazdaság megváltoztatott

A tinterni apátság

„Oda lett e korszak

– sajgó örömei mind kialudtak,

ahogy kimúlt kába mámora. Nem epedek

ilyenért már: se gyász, se sóhaj. Egyéb

készség jutott ily veszteségért – így hiszem –

bőséges elégtételül. Hisz megtanultam

más szemmel a természetet nézni,

mint szeles ifjúságom nyarán; sűrűn kihallani

a halk, szomorkás zenét, az emberét,

nem durvát, sem csikorgót, ám hatót,

hogy megtisztítson, legyőzzön. Borzongat

jelenléte annak, mi emelkedett

eszmék gyönyörével sajgat,

mélyen vegyült, fennkölt érzés:

nyugvó napok fényének hazája,

kerek tenger, élő levegő,

a kék égbolt s az emberi elme:

ajánlás és szellem, mely mindent

ösztökél, mi gondol s tárgyát a gondolónak –

a mindenséget járja át. Ekképpen máig

rétek és erdők imádója vagyok,

hegyeké, mindené mi elénk tárul

e zöld földön, szem és fül nagyszerű világáé –

mit félig maguk teremtve fognak fel,

élv felismerni a természet s érzékeim nyelvében

legtisztább eszmém horgonyát, dajkáját,

irányadóját, őrzőjét szívemnek, lelkemnek,

erkölcsi lényem egészének.”

William Wordsworth: A tinterni apátság fölött írt sorok (részlet, Villányi G. András fordítása)

Olvass tovább

Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan 2023/1-es száma

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan 2023/1-es száma, ami teljes terjedelmében elérhető itt:

https://www.vilagpolitika.hu/aktualis/cikkek

A szám tartalomjegyzéke:

Homloktér

Simai Mihály: A globalizációs folyamat jövője szorosan kapcsolódik a multilaterális rendszer fennmaradásához.
Jody Jensen: Divide We Fall, A megosztottság csapdájában
Lits Benedek – Lits Levente: A gazdaság megváltozott, a gazdaság megváltoztatott

Tarrósy István: „A szereplők nem gondolkodhatnak úgy, mint a volt gyarmatosítók.” – beszélgetés Afrika gazdasági fejlődéséről
Interjúk
Az iparstratégia megalkotása szakmai, értékrendbeli és intellektuális feladat – Interjú Csath Magdolna, egyetemi tanárral
„Kapcsoljuk össze a tudományos kutatásokat és az azokat hasznosító cégeket” – Interjú Balog
Ádámmal, a BKIK általános alelnökével
Reziliencia, klímakockázat üzleti vonatkozásai – Interjú Cserényi Dórával, , Czakó Karolinával, Reizinger Zsófiával és Veisz Ákossal, a BDO Magyarország szakértőivel
Tanulmányok

Polónyi István: A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén Szabó Bálint – Trautmann László – Vida Cecília: Az innováció területi egyenlőtlenségének okai
Urbányi János: A pályakezdők helyzete és lehetőségei a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar
területén
Auditorium

Kenéz Dávid: A műszaki és az üzleti tudás összekapcsolása
Recenzió
The Age of AI: And Our Human Future (Balogh Attila)
Tallózó

Az online platform gazdaság kudarca (Balogh Attila)
A jövő körforgásos és platform gazdasága (Tóth Tibor Gergely)
Társadalmi szerződés válságidőszakban (Szabó Dorottya)
Quiet quitting (Szabó Dorottya)
Az űrszektor helyzete az Európai Unióban (Pókász Zoltán)
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosságáról (Szabó Dorottya)

A „Global Gateway” kezdeményezés és az Európai Unió digitális ambíciói (Füredi Anita)

Miként ébredjek? Miért virrasszak?

Széljegyzet Szabó Dorottya: „Miért csináljam” című cikkéhez

Gustav Klimt: Élet és halál, 1910-es évek, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Death_and_Life

Az ember legalább annyira a történelemszülte non bináris, infrapolitikai szerepkonstelláció, mint amennyire magát teremtő felfogás. És minthogy céljaink semmik és mozgalmaink mindazok, amik igazán kell, hogy legyünk, nem tekinthetünk el a történelemben megformálódó tudat spirituális, abszolút, politikai jelenlététől. Mindezen megfontolások felismerése végett Szabó (2023) meglátása egyértelmű az értelmiséget vezető folytonosság/menedzsment hiányát firtatva: Vajon fel kell-e ébrednünk és ha igen, képesek-e kortársaink közvetíteni ennek útját és módját? (Cikkem szerkezete a Lits Benedekkel közösen írt és most megjelenő A gazdaság megváltozott, a gazdaság megváltoztatott című tanulmányunk pár kérdésesnek ítélt megfogalmazása mentén halad.)

Olvass tovább

Szempontok receptekhez: főzni, főzni, főzni

(Részlet A nagy zabálás című 1973-as filmből.)

Minduntalan széljegyzetszerű hömpölygésnek kell kísérnie azon hamis körültekintéseket, melyek a főzést, mint a kritikaitól elválót tekintik egyedül. Három szempont felelevenítésével szeretnék hozzájárulni azon megfontolásokhoz, melyek a főzést kívánják megújítón mustrálni. Ezek sorban a cikk szerkezetének megfelelve épülőn a társadalmi és ökológiai fenntarthatóság szétválaszthatóságának és a társadalmi igazságosság elkülönített totalitásának kritikái, illetve a társadalmasítás kontextusának vezérfonala, mely nexus Krisztus, azaz forradalmi (gyakorlati elméleti) uralomváltásunknak kiküzdése éltünkben, mely a felemelésre adatott.

Olvass tovább

A hazai innovációs teljesítmény regionális szerkezete


Bukta Imre: Béla fácánnal, forrás: http://www.museum.hu/kiallitas/13836/Bukta_Imre_Masik_Magyarorszag/galeria/0

Cikksorozatunk harmadik részében az innovációs teljesítmény területi, regionális egyenlőtlenségeit mutatjuk be. Az innováció területi megoszlása szempontjából az első elemzendő kérdés az alkalmazottak, beleértve a tudományos kutatókat is területi megoszlása.

Olvass tovább

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a 2022-23. évi Újbudai Hallgatói Startup versenyen való részvételre

Újbuda Önkormányzata 2014. óta immár nyolcadik alkalommal hirdet 4*1 millió forint összdíjazású pályázatot innovatív ötleteken és fejlesztéseken alapuló növekedésorientált ifjúsági vállalkozások létrehozására vagy korai fázisú támogatására. A pályázaton 35 év alatti, felsőoktatási hallgatók indulhatnak egyénileg, vagy maximum öt-fős csoportban.  A pályázat témáját illetően megkötés nincs, de a társadalmi elfogadottság fontos szűrő feltétel. A pályázat elnyerésében előnyt jelent, ha a hallgatói innováción alapuló vállalkozás

  • tervezetten a XI. kerület Újbudán jön létre, vagy itt fog majd működni,
  • Újbudán, lokálisan hasznosítható közösség építés, szociális ellátás területén jelent újdonságot,
  • az energia-gazdálkodás területén segíti az észszerű megtakarításokat.

Olvass tovább

Megjelent a Világpolitika és közgazdaságtan második száma

A Világpolitika és közgazdaságtan című folyóirat második számát ajánljuk szíves figyelmébe. A folyóirat online és ingyenesen elérhető, célja az, hogy az aktuális világpolitikai és gazdaságpolitikai folyamatokról mélyebb áttekintést adjon.

A tartalomból: A francia-német viszonyról. Végveszélyben, Szentes Tamás írása. Beszámoló a vállalatok foglalkoztatáspolitikai problémáiról című konferenciáról. Kik a mai fiatalok vállalatvezető példaképei, Petheő Attila és Nyisalovits Tamás írása. Foglalkoztatáspolitikai kihívások a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, részletek Jámbor Attila és szerzőtársai kötetéről, és még sok más írás. 

A folyóiratot olvasóink itt érhetik el: https://www.vilagpolitika.hu/aktualis/cikkek

Trautmann László

         főszerkesztő 

Az iparstratégia megalkotása szakmai, értékrendbeli és intellektuális feladat.

Interjú Csath Magdolna, egyetemi tanárral

A Köz-gazdaság 2022/4-es számában jelent meg Csath Magdolna, egyetemi tanár tanulmánya Gondolatok az ipar jövőjéről és az iparpolitikáról címmel. Professzor Asszony szinte egész pályafutása alatt foglalkozott iparpolitikával, egyetemi hallgatóként az iparszakon tanult, de tagja volt a Versenyképességi Tanácsnak is. A tanulmány alapján készítettünk vele interjút. A tanulmányt teljes terjedelmében itt olvashatják: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1469/1388

Olvass tovább

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (részlet)

– Ugye, igazam van? – Luzsin nyájasan nézett rá. – No, ismerje el ön is – folytatta Razumihinhez fordulva, most már egy kicsit diadalmasan és fölényeskedve; kicsibe múlott, hogy a „fiatalember”-t is hozzá nem tette. – Ismerje el, hogy igenis van haladás, vagy amint mondják: „progresszió”… legalábbis a tudományban és a közgazdaság tanaiban.

– Közhely!

– Nem, uraim, ez nem közhely! Teszem azt eddig arra tanítottak, hogy „szeresd felebarátodat”, és ha szerettem, mi következett ebből? – folytatta Pjotr Petrovics talán felesleges sietséggel. – Hogy széthasítottam köntösömet, és megosztottam a felebarátommal, így aztán mind a ketten félmeztelenül maradtunk. Mint a közmondás tartja: „Aki két nyulat hajt, egyet sem fog.” Ma viszont a tudomány azt hirdeti: szeresd mindenekelőtt önmagadat, mivel a világon mindennek alapja a magánérdek, ha magadat szereted, dolgaid is úgy intézed, ahogyan kell, és köntösöd ép marad. A gazdaságtudomány pedig még hozzáteszi, hogy mennél több a jól intézett magánügy, az ép köntös a közösségben, annál szilárdabb a társadalom alapja, és annál jobban fejlődhet benne a közügy. Egyszóval: ha kizárólag és csupáncsak magamnak szerzek, azzal szerzem a legtöbbet mindenki számára, elérem, hogy felebarátomnak is valamivel több jusson egy rongyos köntösnél, és azt ne egyes magánszemélyek nagylelkűségének köszönhesse, hanem a közös jólétnek… A gondolat egyszerű, de sajnos, későn fedeztük fel, sokáig eltakarta előlünk a fellengzős álmodozás, noha azt hinné az ember, hogy nem is kell hozzá éles ész…

– Bocsásson meg, de én sem vagyok elég éles eszű – vágta el kurtán a szavát Raszkolnyikov -, és jobb, ha abbahagyjuk. Bizonyos célom volt ezzel a beszélgetéssel, máskülönben az ilyen önmegnyugtató fecsegés, az elcsépelt szólamok cséplése, amit három év óta hallunk, annyira undorít, hogy pirulok, bizony isten, még ha más kezdi is rá a jelenlétemben, nemhogy én magam tegyem. Ön persze sietett eldicsekedni az ismereteivel, és ez megbocsátható, nem is ítélem el érte. Csak tudni akartam, kicsoda, micsoda, mert látja, az utóbbi időben annyi ilyen-amolyan iparlovag kapaszkodott a közügyek szekerébe, és akármihez is nyúltak, úgy összemaszatoltak mindent a maguk érdekeivel, hogy most már igazán csupa mocsok az egész. Szóval, hagyjuk abba!

(gyűjtötte: Szabó Dorottya)