The Changing Role of the University
A tanulmányban az egyetemek átalakulását elemezzük a tudásalapú gazdaság korában. Áttekintjük az egyetemek átalakulásával járó, a XXI. század első negyedét jellemző új korszakot, a tudás globalizálódását. A napjainkban kibontakozó új egyetemi struktúrában a jogállami normákra történő nevelés és az ezzel harmóniában lévő oktatás kerül a középpontba. Az egyetemi átalakulás felveti a tudomány szerveződésének kérdését is. Bemutatjuk, hogy a tudás húzóerővé válásának egyik intézményi keretét az egyetemek kötődésének erősítése adja az adott térséghez, régióhoz. Az elemzés második részében a hazai felsőoktatás képzési szerkezetének regionális jellemzőit vizsgáljuk. Ennek egyik sajátossága, hogy a hallgatók többségét, 52%-át a Budapesten tanulók teszik ki. A képzési szerkezet emellett további regionális különbségeket is mutat, amíg a központ régióban a gazdasági és a műszaki képzések meghatározó aránya a jellemző, addig a vidéki oktatást inkább a műszaki-, a pedagógus-, az egészségtudományi- és az agrárképzések jellemzik. A képzési sajátosságok mellett elemeztük az egyetemek és vállalatok közötti kooperációs kapcsolatot, a duális képzéseket, valamint az egyetemek szerepét a regionális K+F termelési érték előállításában. Az elemzéssel arra jutottunk, hogy az egyetemek K+F tevékenysége jellemző módon az egészségügyhöz és nem a közúti járműgyártáshoz kapcsolódik, ami mutatja a kitörési pontot a hazai felsőoktatás innovációs stratégiája tekintetében. Második következtetésünk, hogy az üzleti modellek, az üzleti innovációk jobban befolyásolják a K+F költéseket, mint a műszaki ráfordítások. A tanulmány harmadik részében azt vizsgáljuk, hogy a budapesti és a vármegyei felsőoktatási intézmények mennyire hatékonyak a jelentkezők vonzásában és a diplomások megtartásában. Vonzóerő tekintetében is jelentős egyenlőtlenség van Budapest javára, ugyanakkor nehéz számszerűsíteni, hogy a diplomások megtartása tekintetében mennyire sikeres Budapest a fiatalok külföldi munkavállalásának bizonytalan számbavétele miatt. Két egyetem rendelkezik jelentős megtartó erővel, a Nyíregyházi Egyetem és a Miskolci Egyetem, mind a két esetben azt feltételezzük, hogy az egyetemeknek sikerült jól beépülniük a megyei, regionális üzleti környezetbe. A képzési területek szempontjából a legerősebb megtartó képességgel a gazdaságtudományi és az informatikai képzések rendelkeznek.
English
This paper examines the transformation of universities within the context of the knowledge-based economy. We review the evolution of universities in the current era of globalisation, which defines the early 21st century. The emerging university structure emphasises education for the rule of law and its harmonious integration. This transformation also raises questions about the organization of science. We demonstrate that one key institutional framework that enables knowledge to become a driving force is the strengthening of universities’ ties with their respective regions. In the second part of the analysis, we explore the regional characteristics of higher education in Hungary. A notable feature is that a majority of students (52%) originate from Budapest. The training structure exhibits further regional distinctions: while the capital is dominated by economic and technical education, rural areas focus more on technical, pedagogical, health, and agricultural training. Beyond training specifics, we analyse the collaboration between universities and enterprises, dual training programs, and the role of universities in regional R&D output. Our findings indicate that university R&D activities are predominantly related to healthcare rather than road vehicle manufacturing, suggesting a potential pivot point for the innovation strategy in domestic higher education. Additionally, we conclude that business models and business innovation exert a greater influence on R&D expenditure than technical investments. The third part of the paper investigates the efficacy of higher education institutions in Budapest and other counties in attracting applicants and retaining graduates. There is a marked disparity in attractiveness favouring Budapest. However, quantifying Budapest’s success in retaining graduates is challenging due to the uncertain tracking of young professionals working abroad. Notably, the University of Nyíregyháza and the University of Miskolc exhibit significant retention rates, likely due to their integration into the regional business environments. In terms of study fields, economics and IT demonstrate the strongest retention.
