Szörfölés és küldetés

szerző: Szabó Dorottya

Paul Gauguin: Honnan jövünk, kik vagyunk, merre megyünk, 1897-1898

– Akkor – mondja halk elragadtatással az idegen – akkor leülhet ide a partra, szunyókálni a verőfényben, és nézheti ezt a gyönyörű tengert.[1]

Ötödéves közgazdászhallgató vagyok, az elmúlt több, mint négy és fél év alatt 65 különböző kurzust teljesítettem, ami azt jelenti, hogy – hanyagul becsülve – nagyjából 150-160 ezer percet töltöttem eddig különböző oktatók előadásain hol feszült, hol kevésbé feszült figyelemmel hallgatva őket. 150-160 ezer perc az életemből, ebből az egyből, amim van, és akkor a tanulással eltöltött időről ne is beszéljünk. És még mindig azt hiszik ezek az oktatók, hogy a pénzért vagyok itt, másként nem ismételgetnék – néha nem tudom eldönteni, vajon tényleg engem akarnak-e meggyőzni, avagy a saját döntésüket akarják legitimálni -, milyen biztos egzisztenciával kecsegtet a szakmánk, nem buzdítanának úgynevezett specializációra, nem hivatkoznának jó befektetésként az egyetemi éveimre. 150 ezer perc alatt 1666 focimeccset játszhattam volna le ahelyett, hogy őket hallgattam volna. 1666-szor 90 percnyi tömény adrenalint és endorfint fecskendezhettem volna a vénáimba a kora reggeli vagy éppen késő esti szemináriumok helyett, mégis az utóbbit választottam. Ne mondja nekem senki, hogy ezt a remélt bérprémiumért tettem.

Olvass tovább

Jogtudatosság és vállalkozásfejlesztés – Interjú Pomázi Gyulával

2022. április 26-án beszélgettünk a Kandó Klub keretei között Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével a szabadalmi jog körüli kihívásokról. A beszélgetés témáját az adta, hogy 2023. január 1. napjától megváltozik az európai szabadalmi rendszer, és megnövekedik a vállalkozók jogtudatosságának, jogérvényesítésének és jogfenntartásának fontossága. A beszélgetést dr. Trautmann László, a Kandó Klub szakmai vezetője koordinálta, és a személyes hallgatóságként részt vevő egyetemi hallgatóknak is volt lehetőségük kérdéseket feltenni.

Pomázi Gyula, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben

szerző: Seress Marcell

2022. márciusában került megrendezésre a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának és a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének kerekasztal beszélgetése „Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben” címmel. A rendezvényen olyan versenyképességet érintő gazdasági jelenségek és események kerültek górcső alá, hogyan lehet termelékenyebbé tenni a magyar gazdaságot,. A kerekasztal vendége volt Szabó Zoltán – az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Versenyképességi Tanács tagja, Jámbor Attila professzor, a BCE Vállalkozásfejlesztési Intézetének igazgatója és Trautmann László, a szakosztály elnöke, a beszélgetés moderátora.

Olvass tovább

A mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac

szerző: Szabó Dorottya

forrás: https://micsodautjaim.wordpress.com/2022/04/26/orandum-est-ut-sit-mens-sana-in-corpore-sano/?fbclid=IwAR3t-fXx4UJAZ07EAzTgHfer1VYgo7lAwXLrbJQP2QznFLRsZOKKkH5TwmM

A honlapon a szerző újabb bejegyzését olvashatják, amit szíves figyelmükbe ajánlunk.

“…orandum est út sit mens sana in corpore sano…”

A tudásalapú gazdaságra való átállás évtizedek óta zajlik a fejlett országokban, ez az átállás pedig különböző társadalmi folyamatokat is indukált, illetve indukál a mai napig. A digitalizációt mára már mint általános célú technológiát tartják számon, a közgazdászok pedig évek óta nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a digitalizáció elterjedésének (potenciális) gazdasági hatásait vizsgálják. Talán az egyik legtöbbek által kutatott téma a digitalizáció és az automatizáció hatása a munkaerőpiacra, ami kétségkívül igen fontos társadalmi kérdés, nem csak azért, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat utólag kezelhessük gazdaságpolitikai eszközökkel, hanem azért is, hogy lehetőség nyíljon a munkaerőpiac proaktív módon való megszervezésére.

Olvass tovább

A mai munkaerőpiac legnagyobb kihívása: a fluktuáció kezelése

szerző: Seress Marcell

Illusztráció John D. Salinger Zabhegyező című regényéhez

2022. márciusában megrendezésre került a „Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás” elnevezésű kiemelt projekt keretében a Felelős Foglalkoztatói alprojekt által szervezett online rendezvénysorozat, immár hatodik alkalommal. A beszélgetéssel egybekötött munkáltatói fórumot Ökrös Zsuzsanna, a Dél-Alföld régió Felelős Foglalkoztató Tanácsadója moderálta. A rendezvény teljes sorozatának célja, hogy olyan párbeszédet hozzon létre a programban szereplő partnerek részére, ami hozzájárul a felelős foglalkoztatói magatartásforma gyakorlatának terjedéséhez, mélyebb megismeréséhez.

Olvass tovább

A bérek és a produktivitás jövője

Forrás: The Future of Productivity and Wages by Edward Lazear
Mays Innovation Research Center

szerző: Pókász Zoltán

El Greco: Jézus kiűzi a kufárokat a templomból, 1568

Edward Lazear, a Stanford Egyetem professzora előadást tartotta a termelékenység és a produktivitás viszonyáról. Az előadás célja az volt, hogy választ adjon a robotizáció egyik legnagyobb aggodalmára, amely már a gőzgép óta foglalkoztatja az emberiséget: mennyire kell, mennyire szabad félnünk a tömeges állásvesztéstől az automatizáció következtében.

Olvass tovább

Hiány van informatikusból vagy nincs?

Csath Magdolna, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A fenti címmel jelent meg Csath Magdolna írása a novekedes.hu weboldalán. A bevezető mondatokból idézünk:

“Az Eurostat február 9-én elemzést adott ki arról, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató cégek hány százaléka alkalmaz informatikai szakembert.

A cégek között nem szerepelnek a pénzügyi vállalkozások.

Az EU-s átlagérték 19 százalék.

A legmagasabb érték Belgiumban és Írországban található: ez 30 százalék. Harmadikként, Dániával és Máltával egyező értékkel, 29 százalékkal áll Magyarország.

A legalacsonyabb érték a 13 százalékos olasz adat.”

Az írást teljes terjedelmében itt olvashatják:

Hiány van informatikusból vagy nincs? (novekedes.hu)

Munkamegtakarító technológiai fejlődés a szabadalmak elemzése alapján

szerző: Szabó Dorottya

Gólem – részlet Paul Wegener 1920-ban készült némafilmjéből, forrás: https://www.szombat.org/hagyomany-tortenelem/a-golem-legenda

Az OECD munkatársai 2022 januárjában publikáltak egy tanulmányt a munkaerőmegtakarító technológiák és a foglalkoztatottság kapcsolatáról. Bár a téma első hallásra talán unalomig ismételt kérdéseket vet fel, a tudományos életben is inkább vélemények keringenek az akadémikusok között, semmint valós tudás arról, hogy milyen hatása lesz a jövőben a robotizációnak és a mesterséges intelligenciának mint általános célú technológiáknak a foglalkoztatás szerkezetére és szintjére. A véleményekről viszont mind tudjuk, hogy milyenek, van is erre egy szép magyar hasonlatunk, de a profán megnyilatkozások elkerülése végett inkább keressük meg ennek a hasonlatnak a magaskultúráig nyúló gyökereit. Már legalább a preszókratikus filozófusok óta tudjuk, hogy a vélemény egyfajta ellentéte a tudásnak – Parmenidész az utóbbit egyenesen az istenek kiváltságának tekintette, nekünk, halandóknak csupán a tudományos gondolkodás örömét hagyta meg, ami bármennyire nemes, végtére is tökéletlen –, de ennek a szembenállásnak a természetét talán Platón tárta fel először igazán részletesen. Doxa (vélemény) és epistēmē (tudás) ellentéte azóta is meghatározó problémája a nyugati filozófiának.

Olvass tovább

A felemelkedés törvényszerűsége
Szent Irma5Second

Állandó szerzőink egyike, LIts Levente írását jelentette meg az ÚjMűvészet folyóirat, amit teljes terjedelmében elérhetnek olvasóink. A cikk bevezető mondatait idézzük:

A felemelkedés törvényszerűségébe vetett hit hívta életre magát a politikai gazdaságtant. E kapcsán emelném be az Egyház társadalmi tanításának kompendiumában szereplő alábbi gondolatot, hogy az idézet és egy kortárs alkotás vizsgálata során a gazdasági gondolkodás számára is egyértelmű legyen az értékrendi példaképekről úgy gondolkodni mint méltóságunk részeiről, így emberi jogunkról s az emancipációs folyamat szükségszerű eleméről. A szentek, akik Isten országának cselekvő előidézői és a mindenkori világ példaképei, e diskurzushoz szolgálnak alapul.

A felemelkedés törvényszerűsége – ÚjMűvészet (ujmuveszet.hu)

Félperifériás felvásárlás a centrumban – A Masterplast Nyrt. sikertényezői

szerzők: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Csathó Ábel, mesterszakos hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A Masterplast Nyrt. gazdasági sikereit a koronavírus-járvány se tudta megtörni. A vállalat nemcsak a nemzetközi gazdasági aktivitását tudta megerősíteni, de egy sikeres németországi gyárfelvásárlással belépett az egészségipari piacra egészségügyi textília gyártásával. Az esettanulmány központi témája a Masterplast Nyrt. gazdasági sikerességének okai. A tanulmány, mely a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés mesterszakának „Vállalkozás és globális piac” című tárgyához kapcsolódó gyárlátogatás keretében született, tárgyalja a menedzsment-attitűd, a válságtanulságok levonása és a helyzetkihasználás tényezőket.

Fotókredit: @Kecskeméti Ramóna

Olvass tovább