Gazdaságpolitika

Statistics on Hungarian society

A szakirodalomban vita folyik a középosztály méretéről, megoszlásáról. Ehhez illusztrálásként néhány statisztikai adatot, ábrát közlünk anélkül, hogy a vitában állást foglalnánk. Az ábrák forrása az Eurostat, illetve a KSH adatbázisa, de minden ábra saját szerkesztés.

There is a debate in the literature about the size and distribution of the middle class. To illus-
trate this, we present some statistics and graphs without taking a position on the debate. The source of the figures is Eurostat and the KSH database, but all figures are edited by the authors.

https://drive.google.com/file/d/17MxWMiI7GT4JN1I80CTwSmyCl25zSxa6/view

The middle class revolution

György László magyar közgazdász, szakpolitikus, egyetemi docens új, „A középosztály forradalma” címet viselő könyvének bemutatója a Corvinus Egyetem Faculty Clubjában került megrendezésre. A rendezvény nagy érdeklődésnek örvendett mind a szakmabeliek és a hallgatók körében, hiszen a középosztály szerepe és megerősítésének lehetőségei kiemelt kérdéskör a gazdaságpolitikában. A rendezvényen a szerző beszélgetőpartnere Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt.

László György, Hungarian economist, political scientist and associate professor, presented
his new book „The Revolution of the Middle Class” at the Faculty Club of Corvinus University.
The event attracted great interest among both professionals and students, as the role of the
middle class and the possibilities for strengthening it are a key issue in economic policy. The
author’s interlocutor at the event was Ádám Balog, Vice President of the Budapest Chamber of Commerce and Industry.

https://drive.google.com/file/d/1WmkNBGvQvY3iGYtgYqsVt9oAIh-4MiJe/view

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya beszélgetést szervezett a középosztály fogalmáról, helyzetéről fejlődési lehetőségeiről. A Műhely több könyvet dolgozott már fel ebben a témakörben, és ez, illetve a téma aktualitása inspirált bennünket a beszélgetésre. A beszélgetésen részt vett:

Balogh Attila, mesterszakos hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Csontos Tamás, doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem

Hőgye Adél, mesterszakos hallgató, Neumann János Egyetem

Kozák Sándor, közgazdász, Központi Statisztikai Hivatal

Raciborski Eszter, közgazdász, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztály elnökségének tagja

Szabó Csege, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

Szili Karolina, egyetemi hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A beszélgetés 2024. október 18-án zajlott és Trautmann László, a Szakosztály elnöke vezette.

https://drive.google.com/file/d/1U7CkwZF0Kj6jWzLgCA-qTsb1Z7vpmcyL/view

Another statistical milestone in development economics: the ecosystem

Az Európai Bizottság 2020-ban publikálta az azóta is meghatározó fontosságú uniós szintű, új ipari stratégiáját. Ebben a stratégiai dokumentumban vázolták fel először az ipari ökoszisztémákra vonatkozó EU-s koncepciót, ami a Bizottság megfogalmazása szerint a gazdasági szereplők hálózatának egy olyan új megközelítése, amely magában foglalja az értékláncok minden elemét: az induló kisvállalkozásoktól kezdve a legnagyobb cégeken és az akadémiai szférán keresztül a szolgáltatókig és beszállítókig egyaránt. Az ipari stratégia publikálása óta a Bizottság több olyan, évenként esedékes jelentés-sorozatába beépítette az európai gazdaság ipari ökoszisztémákra épülő megközelítését, mint például az éves egységes piacra, valamint a kkv-k teljesítményére vonatkozó jelentések.

In 2020, the European Commission published its new EU-wide industrial strategy, which
has since been a key driver. This strategy document was the first to outline the EU concept of
industrial ecosystems, which the Commission describes as a new approach to the network of
economic actors that encompasses all elements of value chains, from small start-ups to the
largest firms, academia, service providers and suppliers. Since the publication of the Industrial
Strategy, the Commission has incorporated its industrial ecosystem approach to the European economy into a series of annual reports, such as the annual Single Market and SME Perfor-
mance Reports.

https://drive.google.com/file/d/1Vc1WVJJ4s_bnbFhoy-sZhaH8Y02XTpEs/view

Territorial differences in the cohesion policy of the European Union

Nils Redeker, Daniel Bischof és Valentin Lang „Fixing Cohesion – How to Refocus Regional Policies in the EU” című tanulmánya az Európai Unió kohéziós politikájának hatékonyságát vizsgálja meg a bérek területi eloszlásán keresztül. A kohéziós politika pénzügyi eszköze az európai költségvetés egyik legnagyobb és politikailag legfontosabb tétele, célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése a különböző fejlettségi szinteken lévő régiók közötti gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése révén.

The study „Fixing Cohesion – How to Refocus Regional Policies in the EU” by Nils Redeker,
Daniel Bischof and Valentin Lang examines the effectiveness of the European Union’s cohesion policy through the territorial distribution of wages. The financial instrument of the cohesion policy is one of the largest and most politically important items of the European budget, its purpose is to strengthen economic, social and territorial cohesion by reducing economic inequalities between regions at different levels of development.

https://drive.google.com/file/d/13SaJNYRDEeS8ZjDmoMzk8rYsqxK6ZFTh/view

A digitalizáció felmérésére a KKV-k álláshirdetéseit vizsgáltuk meg. Az ezekben megjelenő digitalizációs elemeket térképeztük fel, valamint ezek gyakoriságát. A profession.hu oldalon szereplő álláshirdetéseket gyűjtöttük ki automatikusan az Octoparse webscraping programmal. Az álláshirdetések szövege mellé a pozíció megnevezését, a cég nevét, az általánosabb munkaterületet, a munkavégzés helyét és az egyéb juttatásokat foglaltuk táblázatba. Így 4109 hirdetést tudtunk vizsgálni 2102 különböző budapesti vállalkozástól.

https://drive.google.com/file/d/1mA6t2kmp6lL59uuX9XOxOo7RJj710xxy/view

Interjú Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével

Az adópolitika kulcsszerepet játszik a térségfejlesztésben, mivel közvetlenül befolyásolja a helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit, a gazdasági növekedést és a lakosság életminőségét. A települések által választott adópolitikai eszközök a központi kormányzat által nyújtott keretek között mozogva érzékeny egyensúly mentén kell ösztönözniük a térség vállalkozói szellemiségét és gazdasági növekedését, miközben komoly forrást kell biztosítaniuk a helyi érdekű fejlesztések megvalósításához is. Ezen egyensúlykeresésről és az adópolitika helyi gazdaságfejlesztést élénkítő hatásairól beszélgettünk Szebeni Dáviddal, a Településfejlesztési Szövetség elnökével.

https://drive.google.com/file/d/1nSI34nOJ8BFnXgLVZp_R39VNMTXMS87-/view

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Dr. Bélyácz Iván akadémikustól a hazai vállalati szektor beruházási aktivitásával kapcsolatos kérdésekben. Az interjú apropóját az a tény adta, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a vállalati szektor ellentmondásos képet mutat. Alacsony a termelékenység növekedése, miközben a tudásalapú gazdaság követelményei egyre sürgetőbben jelentkeznek. Az interjúban rákérdeztünk arra, hogyan kellene segíteni a vállalatok alkalmazkodását.

https://drive.google.com/file/d/1CtlDj7O-2zcnO1TWfCxBnrd5FDgExf8d/view

Bélyácz Iván 1971-ben szerzett közgazdász diplomát Budapesten. 1972-ben egyetemi doktori címet kapott, 1981-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1990-ben pedig akadémiai doktori címet ért el. 2004-ben akadémiai levelező taggá, 2010-ben rendes taggá választották. 
1971 óta a Közgazdaságtudományi Kar (és jogelődje) oktatója, ahol eleinte vállalati gazdaságtant oktatott, az utóbbi negyedszázadban pedig beruházás-elméletet, vállalati pénzügyeket és kockázatelemzést tanított, amelyek egyben kutatási területei is voltak. 

1971 és 1973 között ösztöndíjas gyakornok, 1973-1975 között egyetemi tanársegéd, 1975-1981 között egyetemi adjunktus, 1981-1991 között egyetemi docens, 1991 óta egyetemi tanár. 1994 óta a Közgazdaságtudományi Karon működő Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője. 1984-1992 között az egyetem rektor-helyettese volt.

A Köz-Gazdaság munkájába már a folyóirat alapítása óta részt vesz. Rendszeresen publikál, és doktoranduszait is ösztönzi a tanulmányírásra a folyóirat számára. Iskolateremtő egyénisége példaképül szolgálhat a hazai tudományos közéletben.

Az argentin kormány módosította az Acompañar programot, a nemi alapú erőszak áldozatainak nyújtott alapvető fontosságú segítségnyújtási tervet, és jelentős változtatásokat vezetett be annak végrehajtásában.

Olvass tovább

A Financial Times Future of the Car Summit 2024. május 7 és 9 között került megrendezésre Londonban, idén ünnepelve a 10. évfordulóját. A résztvevők személyesen és virtuálisan is csatlakozhattak a világ minden tájáról. Az európai csúcstalálkozón az iparág vezetői, politikai döntéshozók és újságírók gyűltek össze, hogy megvitassák azon fő kihívásokat és lehetőségeket, amelyek a régió autóipara előtt állnak az elektromobilitás korszakában. Az esemény sűrű programot ígért, keynote előadások, panelbeszélgetések formájában.

https://drive.google.com/file/d/1zhltSCYEnbo6_jIXg7v44pxErfCRObNg/view