John Kay, aki a CIPE Nyugat-Balkánon és EU tagállamokban működő projektjeinek egyik programvezetője, a vele készített interjúban a nyugat-balkáni üzleti dinamikákról, kihívásokról és lehetőségekről beszélt.
Gazdaságpolitika
The Business Landscape in the Western Balkans: Challenges and Opportunities
Interview with John Kay, Program Manager, Center for International Private Enterprises
In a recent interview with John Kay, the DC-based Program Manager, managing CIPE programs across the Western Balkans and EU member states, talked about the Western Balkans business dynamics, a spectrum of challenges and opportunities emerges.
Platformmunkák a V4 országokban
A platformmunka egy olyan munkavégzési modell, amely során a munkavállalók online felületeken, platformokon keresztül vállalnak feladatokat, projekteket vagy szolgáltatásokat más vállalatok vagy egyének számára. A platformmunka sokféle formát ölthet, általánosan az online szolgáltatásnyújtást, a fuvarmegosztást vagy az árucikkek online értékesítést érjük alatta. Bár nagyfokú szabadságot kínál, munkaügyi szempontból komoly kockázatokat rejthet magában, mert az ilyen formában foglalkoztatottak csak korlátozott hozzáférést élvezhetnek a szociális és munkaügyi ellátórendszerekhez, továbbá a legtöbb esetben azon kockázatok és költségek is a munkavállalókat terhelik, melyeket egyébként a munkáltatók viselnének. A platformmunkákkal kapcsolatban számos tanulmány jutott arra következtetésre, hogy a foglalkoztatottak sok esetben a munkanélküliséggel szembeni következő legjobb alternatívának tekintik, ezért leginkább átmeneti megoldásként gondolnak rá, amíg helyben nem találnak valamilyen offline végezhető munkát.[1][2]
Együttműködés és inkluzivitás
Daron Acemoglu – Simon Johnson: Power and Progress: Our Thousand-Year Struggle over Technology and Prosperity, Hachette, 2023
“Power and Progress: Our Thousand-Year Struggle over Technology and Prosperity” című könyvében Daron Acemoglu és Simon Johnson azt vizsgálja, hogy a technológia és a hatalom hogyan alakította és alakítja a különböző társadalmak gazdasági és társadalmi fejlődését. A szerzők amellett érvelnek, hogy a technológiát és a fejlődést mindig is befolyásolta a hatalom és a politika – és ezen behatások jelentős befolyásolással van arra, hogy ki jár jól és ki nem.
Két rövid cikk az első világháború hatásáról az amerikai munkavállalókra
1919. januárjában John R. Commons két cikket közölt a Wisconsin-i Egyetem közlönyében az első világháború hatásáról az Amerikai Egyesült Államok gazdaságára. Ezek a cikkek történelmi kontextusuk mellett olyan időtálló elvekre világítanak rá, amelyek a manapság tapasztalt kihívások szempontjából is relevánsak.
https://drive.google.com/file/d/1y2rJ2K_PpMzPlzKWohZ4W1M2AYqc8oS5/view
Hadiipar – Iparpolitika
Az elmúlt évek eseményei, tendenciái – a koronavírusjárvány, a klímaváltozás hatásainak felerősödése, a polarizáló politikai szélsőségek térnyerése, az orosz-ukrán háború és az annak nyomán kialakuló energiaválság, etc. – rámutattak arra, hogy az előttünk álló évtizedekben a biztonság, mint közérdek újra elsődleges, de legalábbis erősebben artikulálódó szerepet fog kapni azon értékek összhangjában, melyek biztosítják a társadalmi-gazdasági rendszerek demokratikus működését.
https://drive.google.com/file/d/1jNi6vC6AImIFrFN2qKWkxaM93s9FDNsk/view
„Az erőforrások kiaknázásának fontos és megkerülhetetlen feltétele a compliance tudatosság, ahogy például az idegen nyelvek ismerete is”
Interjú dr. Sztranyák Józseffel a BKIK gazdasági szolgáltatások tagozatának elnökével
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített dr. Sztranyák Józseffel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozatának elnökével a hazai kis- és középvállalatok szabálykövető magatartásáról, és ennek fontosságáról a növekedés és a stratégiaalkotás szempontjából. Az interjúban elhangzik, hogy az infokommunikációs eszközök miatt sokkal könnyebb kilépni a nemzetközi piacokra, ugyanakkor emiatt fel is értékelődött a vállalkozás hitelességének folyamatos igazolása, bemutatása. A kamarai rendszer ehhez is segítséget adhat.
Fiskális vs. monetáris politika – ki is ül a kormánynál?
2023 július 26-án az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 5,25%-ról 5,5%-ra emelte meg az Egyesült Államokban érvényes alapkamatot, amely 22 éve nem látott csúcsot jelent. Az intézkedés célja elsősorban a mérséklődőben lévő, a cikk megírásakor 3% körül álló infláció letörése a monetáris politika eszköztárával. A beavatkozás jól illeszkedik az elmúlt évek kamatemelési tendenciájába, illetve abba a régebb óta fennálló konszenzusba, hogy az infláció elleni küzdelem elsősorban a monetáris politika csataterén zajlik. Alan Blinder, a Princeton közgazdász professzora, aki korábban többek között a Fed igazgatóságának alelnöke és Bill Clinton gazdasági tanácsadó testületének tagja is volt, az „A Monetary and Fiscal History of the United States, 1961-2021” című könyvében arra hívja fel azonban a figyelmet, hogy ezt a jelenséget nem feltétlenül kell természetesnek vennünk. Ugyanis az elmúlt 60 év amerikai gazdaságtörténete arra mutat rá, hogy jelentős változás ment végbe a gazdaság működését szabályzó szereplők jelentősége, pozíciója és a feléjük tanúsított hozzáállás tekintetében.
Iparpolitikai stratégiák – Csehország
Csehország iparpolitikája elemzése során a Nemzeti helyreállítási tervet (NPO), valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatásköre alá tartozó projekteket, elsősorban a RIS3 (Research and Innovation Strategy for Smart Specialization) stratégia keretében létrehozott „Nemzeti Innovációs Platformokat” használtuk támpontnak. A foglalkoztatáspolitika terén a Cseh Köztársaság nemzeti helyreállítási tervének 2030-ig szóló stratégiáját vettük alapul.
https://drive.google.com/file/d/18aWmOpxMjeegE5pSR31ldINUEy2gssN-/view
Automation: Threat or Opportunity
The Impact of Robotisation on the Hungarian Manufacturing Industry
Economists are divided over the potential impact of robotisation,
especially when the effects on labour are considered. Several experts
fear that the labour substitution effects will outpace the number of new
jobs created, while others find that balancing forces will work this time
as well. In this article, I focus on the impact of these processes on the
Hungarian manufacturing industry, as Hungary is a good example of
an FDI-dependent, production-focused country. The analysis is based
on several interviews with experts and managers, mostly from the
automotive industry. The result of the discussions shows that there is a
growing robotisation trend in Hungary, along with the other Visegrad
Four countries. While this trend decreases the number of workers
needed for a certain production volume, it does not pose a serious
immediate threat as it is balanced by the tendency of a lack of workforce
with the necessary skills.