Today, the transformation and redefinition of the European Union and the European Left is accompanied by the strengthening of cultural movements. Therefore, in our thesis, along the theoretical cornerstones of Nancy Fraser’s Cannibal Capitalism, we present the historical specificities of the conceptual framework of knowledge and political knowledge in economics highlighted by the author. Following the author’s conceptualization of socialism, the paper shows how the contradiction complex relevant to economic policy facilitates the geo-technological transition, how the political economy of cultural movements has become an economic policy factor, and what alternative ‘coping modes’ are available to the economics profession. We are confident that the political economy of cultural movements will “be”.
Napjainkban az Európai Unió és az európai baloldal átalakulása, újra-meghatározása egyet jelent a kulturális mozgalmak megerősödésével. Ezért dolgozatunkban Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyvének elméleti sarokkövei mentén bemutatjuk a tudás és a politikai tudás közgazdaságtani fogalmi rendszerének a szerző által kiemelt történeti sajátosságait. A dolgozat a szerző által elgondolt szocializmus fogalom-meghatározását követve kimutatja, hogy a gazdaságpolitika számára releváns ellentmondás-komplexum hogyan segíti elő a geo- és technológiapolitikai átmenetet, hogyan vált a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana gazdaságpolitikai tényezővé, illetve, hogy a közgazdász szakma számára milyen alternatív „megküzdési módok” állnak rendelkezésre. Bizton vonatkoztatunk: „Legyen” a kulturális mozgalmak politikai gazdaságtana.
OECD. (2020). Beyond Growth: Towards a New Economic approach, New Approaches to Economic Challenges. OECD Publishing, Paris. és Dasgupta, P., & Levin, S. (2023). Economic factors underlying biodiversity loss. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 378(1881), 20220197.
New narratives of economic development
OECD (2020) Beyond Growth: Towards a New Economic approach, New Approaches to Eco- nomic Challenges, OECD Publishing, Paris and Dasgupta, P., & Levin, S. (2023) Economic fac- tors underlying biodiversity loss. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 378(1881), 20220197.
A nyugati filozófia ókorba nyúló hagyománya a fejlődés célját az emberi boldogságban, jóllétben és szabadságban keresi (Frey & Stutzer, 2010; Parry & Thorsrud, 2021; Sen, 2003). Az elmúlt évtizedekben a tudományos és közgondolkodást a fejlődés fenntarthatósága foglalkoztatja, amelynek a Brundtland Jelentésben (Brundtland, 1988) megfogalmazott definíciója vált széleskörben elfogadottá:
„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A neoklasszikus haszonelvűségre épülő elméleti közgazdaságtan a brundtlandi megfogalmazást a javak generációk közötti megosztásaként ragadja meg, bevezetve és a Rawls-i szemléletre épülő igazságos megtakarítás (just saving) elvét (Arrow, 1973), valamint a generációkon átívelő jóllét (intergenerational wellbeing) koncepcióját (Arrow et al.., 2010). A fejlődés ilyen értelmezése tehát egyfajta holisztikus világszemlélet és sokkal több, mint egy szűken értelmezett makroökonómiai koncepció, amit a közgazdasági gyakorlat a GDP-ben mért növekedéssel azonosít.
Az OECD mintegy 40 oldalas tanulmánya (OECD, 2020) az OECD országokra fókuszál, alapvetése pedig az, hogy a globális pénzügyi válságot követően nyilvánvalóvá vált a hagyományos közgazdasági szemléletnek és gyakorlatnak a tarthatatlansága. Ennek okát abban látja, hogy a társadalmi problémák és a környezeti kihívások kezelésének kudarca az uralkodó közgazdasági narratívára vezethető vissza, ami megbukott, mert az elmúlt időszakban folyamatosan lassul mind a termelékenység, mind az egy főre jutó jövedelem növekedése.
The ancient tradition of Western philosophy seeks the goal of development in human happiness, well-being and freedom (Frey & Stutzer, 2010; Parry & Thorsrud, 2021; Sen, 2003). In recent decades, academic and public thinking has been preoccupied with the sustainability of development, the definition of which, as set out in the Brundtland Report (Brundtland, 1988), has become widely accepted: „Sustainable development is a form of development which, while eeting the needs of the present, does not deprive future generations of the possibility of meeting their own needs.” Theoretical economics based on neoclassical utilitarianism captures the Brundtland formulation as a sharing of wealth between generations, introducing both the Rawlsian concept of just saving (Arrow, 1973) and the concept of intergenerational wellbeing (Arrow et al. Such an understanding of development is thus a holistic worldview and much more than a narrow macroeconomic concept, which in economic practice is identified with growth as measured by GDP. The theoretical economics of neoclassical utilitarianism captures the Brundtlandian formulation of the intergenerational distribution of wealth, introducing both the Rawlsian concept of just saving (Arrow, 1973) and the concept of intergenerational wellbeing (Arrow et al. Such an understanding of development is thus a holistic worldview and much more than a narrow macroeconomic concept, which in economic practice is identified with growth as measured by GDP. The OECD’s study (OECD, 2020), some 40 pages long, focuses on OECD countries and its basic premise is that the unsustainability of traditional economic thinking and practice has become apparent following the global financial crisis. The reason for this is that the failure to address social problems and environmental challenges is due to the prevailing economic narrative, which has failed because of the recent steady slowdown in both productivity and per capita income growth.
Interjú dr. Kovács Lóránt főiskolai tanárral, a Neumann János Egyetem GAMF (eredeti nevén Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola) dékánjával
“We have to be open to the idea that the knowledge we accumulate can be used in other areas”
Interview with Dr. Lóránt Kovács, Dean of GAMF (originally known as the College of Mechanical Engineering and Automation), Neumann János University.
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút készített dr Kovács Lóránttal a GAMF Műszaki és Informatikai Kar dékánjával, az intézmény elkötelezettségéről, nyitottságáról a gyakorlatorientált műszaki-informatikai szakemberek képzésében, tudásátadásában. E mellett az öt évtizedes múltra visszatekintő műszaki képzésről , együttműködésről a gazdaság szereplőivel.
World Politics and Economics interviewed Dr Lórán Kovács, Dean of the Faculty of Engine- ering and Informatics at GAMF, about the institution’s commitment and openness to practical oriented technical and IT professionals. In addition, he spoke about the five decades of techni- cal training and cooperation with economic operators.
Interjú dr. Nemeslaki Andrással, egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével
Sensitising engineers to the social impact of technological change
Interview with Dr. András Nemeslaki, Professor and Vice-Rector of BME
A Köz-gazdaság által dr. Nemeslaki András egyetemi tanárral, a BME rektorhelyettesével készített interjút egy olyan sorozat bevezetőjének szánjuk, ami a mérnökök üzleti és a közgazdászok technológiai tudásával foglalkozik. Az EU versenyképességi jelentései is világossá tették, hogy a gazdasági fejlődés tekintetében létfontosságú a két szakma közötti erőteljesebb párbeszéd, egymás teljesítményének ismerete, alkalmazása. Az új műszaki eredmények elterjesztéséhez korszerű üzleti modellekre van szükség és az üzleti modellek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a műszaki innovációt támogatják. E cél elérésében az egyetemi szférának fontos szerepe van, ebbe szeretnénk bekapcsolódni.
This interview with Dr. András Nemeslaki, Vice-Rector of BME, is intended as an introduction to a series of articles on the technological knowledge of engineers in business and economists in economics. The EU Competitiveness Reports have also made it clear that a stronger dialogue between the two professions, knowledge and application of each other’s performance, is vital for economic development. The dissemination of new technical results requires advanced business models and business models can only be successful if they support technical innovation. Academia has an important role to play in achieving this goal and we want to be part of it.
Az elmúlt években a magyar állam növekvő szerepvállalása a gazdasági ügyekben felkeltette a kutatók, újságírók és döntéshozók figyelmét. Az új irány szokatlan a posztszocialista térségben, ahol a laissez-faire gondolkodás dominál. Közelebbről megvizsgálva azonban világossá válik, hogy a kormányzati beavatkozások nem kezelik a magyar fejlődési dilemma középpontjában álló problémát: a duális gazdasági szakadékot, amelyet a hazai tulajdonban lévő erős innovatív ágazatok hiánya okoz. A magyar helyzet azt mutatja, hogy demokratikus felügyelet nélkül az iparpolitika hajlamosabb a haveri kapitalizmus támogatására, mint az endogén és fenntartható növekedés biztosítására.
Public services in the knowledge economy – where is Hungary?
A cikk az OECD két, közszolgáltatásokkal foglalkozó tanulmányát foglalja össze. Az első globális kitekintést és javaslatokat ad a kormányzatoknak (Global Trends in Governemnt Innovation 2024 – Fostering Human-centered Public Sevices), a második Magyarországra koncentrál (Government at a Glance 2023: Hungary)
A közszolgáltatások a kormányzat fő kommunikációs csatornája az állampolgárokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel, melyeken keresztül ezek a szereplők gyakorolhatják jogaikat, teljesíthetik kötelezettségeiket. A közszolgáltatások jelentős hatással vannak az emberek életére, és kulcsfontosságúak az egyéni jogok védelme szempontjából. Minőségük hatással lehet például arra, hogy a polgárok milyen hatékonyan férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, mennyire hatékonyan működnek a vállalkozások, és végső soron befolyásolja egy társadalom milyenségét is. Az elérhető, megbízható és hatékony közszolgáltatások biztosítása létfontosságú az emberek szükségleteinek kielégítéséhez, valamint a társadalmi jólét és fejlődés elősegítéséhez.
This article summarises two OECD studies on public services. The first provides a global outlook and recommendations for governments (Global Trends in Government Innovation 2024 Fostering Human-centered Public Services), the second focuses on Hungary. (Government at a Glance 2023: Hungary)
Public services are the main channel through which government communicates with citizens,businesses and organisations to enable them to exercise their rights and fulfil their obligations. Public services have a significant impact on people’s lives and are key to protecting individual rights. Their quality can affect, for example, how effectively citizens access basic services, how efficiently businesses operate and ultimately the quality of a society. The provision of accessible, reliable and efficient public services is essential to meet people’s needs and to promote social well-being and development.
“In addition to statistical data, we also include the direct experience of businesses in the monitoring.”
Interjú Szabados Richárd államtitkárral
Interview with State Secretary Richárd Szabados
A magyar gazdaságpolitika egyik fontos célkitűzésévé vált 2024-ben a kkv-szektor megújítása, fejlesztése. Ennek érdekében új szakpolitikai programot is indított a kormányzat. Ennek elvi kereteiről, hátteréről kértünk interjút Szabados Richárdtól, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárától.
The renewal and development of the SME sector has become an important objective of Hungarian economic policy in 2024. To this end, the government has launched a new policy programme. We asked Richárd Szabados, State Secretary of the Ministry of National Economy responsible for the development of small and medium-sized enterprises and technology, for an interview on the principles and background of this programme.
A kisvállalati szektor tulajdonosainak gazdasági ismerethiánya termeli újra a tartós versenyképességi hátrányt
Who Should Control the Cash Register Key? Addressing Small Business Owners’ Economic Knowledge Gap and Its Competitive Impact
A kis- és középvállalkozások számára elengedhetetlen egy olyan átfogó gazdasági szemlélet, amely egyaránt figyelembe veszi a mikro- és makrogazdasági tényezőket. Az üzleti kultúra és a vállalatvezetők gazdasági képzettségének hiánya gyakran korlátozza a vállalkozások lehetőségeit, különösen az optimális finanszírozási forma megválasztásában a támogatások elnyerésében és a rendelkezésre álló erőforrások stratégiai felhasználásában. Kutatásom célja, hogy bemutassa, hogyan járulhat hozzá a gazdasági szempontok tudatos integrálása a kis- és középvállalkozások fenntartható versenyelőnyének megteremtéséhez, és ezáltal a szektor egészének növekedéséhez. A tanulmány több nézőpontból vizsgálja a gazdasági szemlélet jelentőségét a vállalatvezetésben, és arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi szaktudás integrálása kulcsfontosságú a hosszú távú siker érdekében. Ez megvalósítható belső erőforrásokkal, tanácsadással vagy továbbképzéssel is. Összességében a pénzügyi szaktudás formája kevésbé lényeges, a legfontosabb annak hatékony és szakértői kezelése, amelyhez a megfelelő támogatást biztosítani kell a vállalatok számára.
A comprehensive economic approach that encompasses both micro- and macroeconomic factors is crucial for the success of small and medium-sized enterprises (SMEs). The limited business acumen and economic education of managers frequently hinder the growth potential of these firms, particularly in the strategic utilization of subsidies and informational resources. This research aims to demonstrate how the deliberate integration of economic principles can enhance the sustainable competitive advantage of SMEs, thereby contributing to the overall expansion of the sector. The study investigates the significance of economic perspectives inbusiness management from various angles, concluding that the incorporation of financial expertise is fundamental to long-term success. This expertise can be acquired through internal resources, external consultancy, or targeted training. The central argument is that the form in which financial expertise is obtained is less important than its effective and professional application, which requires appropriate support for businesses.
A szakirodalomban vita folyik a középosztály méretéről, megoszlásáról. Ehhez illusztrálásként néhány statisztikai adatot, ábrát közlünk anélkül, hogy a vitában állást foglalnánk. Az ábrák forrása az Eurostat, illetve a KSH adatbázisa, de minden ábra saját szerkesztés.
There is a debate in the literature about the size and distribution of the middle class. To illus- trate this, we present some statistics and graphs without taking a position on the debate. The source of the figures is Eurostat and the KSH database, but all figures are edited by the authors.
