Gazdaságpolitika

A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Dr. Bélyácz Iván akadémikustól a hazai vállalati szektor beruházási aktivitásával kapcsolatos kérdésekben. Az interjú apropóját az a tény adta, hogy a magyar gazdaság teljesítményében a vállalati szektor ellentmondásos képet mutat. Alacsony a termelékenység növekedése, miközben a tudásalapú gazdaság követelményei egyre sürgetőbben jelentkeznek. Az interjúban rákérdeztünk arra, hogyan kellene segíteni a vállalatok alkalmazkodását.

https://drive.google.com/file/d/1CtlDj7O-2zcnO1TWfCxBnrd5FDgExf8d/view

Bélyácz Iván 1971-ben szerzett közgazdász diplomát Budapesten. 1972-ben egyetemi doktori címet kapott, 1981-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1990-ben pedig akadémiai doktori címet ért el. 2004-ben akadémiai levelező taggá, 2010-ben rendes taggá választották. 
1971 óta a Közgazdaságtudományi Kar (és jogelődje) oktatója, ahol eleinte vállalati gazdaságtant oktatott, az utóbbi negyedszázadban pedig beruházás-elméletet, vállalati pénzügyeket és kockázatelemzést tanított, amelyek egyben kutatási területei is voltak. 

1971 és 1973 között ösztöndíjas gyakornok, 1973-1975 között egyetemi tanársegéd, 1975-1981 között egyetemi adjunktus, 1981-1991 között egyetemi docens, 1991 óta egyetemi tanár. 1994 óta a Közgazdaságtudományi Karon működő Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője. 1984-1992 között az egyetem rektor-helyettese volt.

A Köz-Gazdaság munkájába már a folyóirat alapítása óta részt vesz. Rendszeresen publikál, és doktoranduszait is ösztönzi a tanulmányírásra a folyóirat számára. Iskolateremtő egyénisége példaképül szolgálhat a hazai tudományos közéletben.

Az argentin kormány módosította az Acompañar programot, a nemi alapú erőszak áldozatainak nyújtott alapvető fontosságú segítségnyújtási tervet, és jelentős változtatásokat vezetett be annak végrehajtásában.

Olvass tovább

A Financial Times Future of the Car Summit 2024. május 7 és 9 között került megrendezésre Londonban, idén ünnepelve a 10. évfordulóját. A résztvevők személyesen és virtuálisan is csatlakozhattak a világ minden tájáról. Az európai csúcstalálkozón az iparág vezetői, politikai döntéshozók és újságírók gyűltek össze, hogy megvitassák azon fő kihívásokat és lehetőségeket, amelyek a régió autóipara előtt állnak az elektromobilitás korszakában. Az esemény sűrű programot ígért, keynote előadások, panelbeszélgetések formájában.

https://drive.google.com/file/d/1zhltSCYEnbo6_jIXg7v44pxErfCRObNg/view

A gazdasági szaksajtó állandó témája a magyar gazdaság keleti irányú nyitása. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb fejleményt a keleti tőke beáramlása jelenti, amely összekapcsolódik az akkumulátorgyártó iparág megjelenésével. Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az elérhető adatokban mennyire látszik ez a tendencia, vagyis hogyan is áll a keleti tőke a magyar FDI állományban, s ehhez képest mi a helyzet a nyugati tőkével. Mivel az is lehetséges, hogy ez a fajta keleti nyitás nem egyedülálló a régióban, ezért érdemes vizsgálni, hogy más országokban látszik-e hasonló tendencia. Ennek vizsgálatára Csehországot választottuk összehasonlítási alapnak, mivel gazdasági modellje hasonló a magyaréhoz. A szakirodalom szerint Csehország is a függő piacgazdaság tipikus példája (Nölke & Vliegenthart, 2009), amelyet jelentős FDI beáramlás jellemez, és iparági szerkezetében is kiemelkedő szerepe van a feldolgozóiparnak, különösen az autógyártásnak. A cseh és a magyar adatok összevetése így jól érzékelteti, hogy Magyarország eltér-e a régiós trendektől, vagy inkább azokkal összhangban fejlődik.

Olvass tovább

Eduardo A. Haddad (University of Sao Paulo), Modelling Spatial and Economic Impacts of Disasters című előadásának összefoglalója

Az RSAI Világkongresszus egyik plenáris előadója Eduardo A. Haddad volt, aki a természeti katasztrófák gazdasági és térbeli hatásainak modellezéséről tartott előadást. Haddad a brazíliai São Paulo Egyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének professzora, ahol a Regionális és Városgazdasági Laboratóriumot (NEREUS) irányítja. Kutatásai középpontjában a többrégiós gazdasági rendszerek modellezése áll, különös tekintettel a közlekedés, a klímaváltozás és a térbeli interakciók integrációjának modellezésére.

https://drive.google.com/file/d/10MerjGePsCtbem7U1U4MIBgbeWywbsWy/view

Lengyel Balázs (KTI) Small worlds of regional development című előadásának összefoglalója

A Neumann János Egyetemen rendezett RSAI konferencia egyik főelőadója volt Lengyel Balázs, aki a gazdaságföldrajz területén végez kutatásokat az innovációs tanulmányok és a hálózattudományok szemszögéből. Célja annak megértése, hogy a társadalmi interakciók hogyan segítik elő a földrajzi térbe ágyazott gazdasági és technológiai fejlődést. Lengyel Balázs 2010-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdaság-tudományi doktori fokozatot, és a Szegedi Tudományegyetemen szerzett mesterdiplomát.

https://drive.google.com/file/d/1G1kdQzKPFWvLjqKs45ejEduivgh6YFQv/view

Ez év áprilisában Enrico Letta ”Sokkal több, mint piac” (Much more than market) címen jelentést adott közre az Európai Unió megbízásából. Ebben a jelentésben ajánlásokat fogalmaz meg az európai egységes piac megerősítésére a fenntartható jövő és az uniós polgárok jóléte érdekében, melyek hat pontban foglalhatóak össze.

https://drive.google.com/file/d/1QyG5qwH9Kv6XfNIp-S7dnBcE1lQdWZ6V/view

Upgrading Possibilities in Light of Global FDI Tendencies

This paper analyses industrial upgrading possibilities for the Hungarian economy in light of recent changes in global Foreign Direct Investment activities. The changing economic landscape provides a reason to investigate the impact of the recent developments in Hungary, a country with an open, dependent economy. The study investigates how the front-running sector, the manufacturing industry, performs during the current, turbulent times. Does it upgrade from the earlier assembly-focused positions in global value chains, or are there any signs of deterioration by backshoring certain activities to the headquarters of multinational companies? By using both primary and secondary research and conducting a regional comparison, the study finds that the Hungarian economy still shows the characteristics of a “factory economy”, but progress has been made towards the aspired “knowledge economy” status.

https://retp.eu/index.php/retp/article/view/1553/1452

Interjú Dr. Jámbor Attila intézetvezető egyetemi tanárral (Fenntartható Fejlődés Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem) és dr. Potori Norbert igazgatóval (Agrárközgazdasági Intézet)

Magyarország 20 éve csatlakozott az Európai Unióhoz.
Mit jelentett ez a magyar mezőgazdaságra nézve? Az elmúlt húsz év agrárfejlődési pályája
mennyiben köthető az EU-csatlakozáshoz és mennyiben más körülményekhez, például a
világpiaci környezet átalakulásához vagy a belső fejlődéshez? Többek között ezeket kérdeztük szakértő vendégeinktől.

https://drive.google.com/file/d/1hfF7BZrUBL73XhvEUZ12ceEoGb_J5dvG/view

Jámbor Attila, az MTA Doktora, tanszékvezető egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetem Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszékén. Kutatásai során nemzetközi agrárkereskedelemmel, agrárpolitikával, illetve élelmezésbiztonsággal foglalkozik. Összesen több mint 160 tudományos közlemény szerzője, melyekre több mint 340 hivatkozást kapott. A fenti publikációk kapcsán számos elismerésben is részesült, melyek közül kiemelendő a 2017-ben elnyert Új Nemzeti Kiválóság Program posztdoktori kutatói ösztöndíja, a négy alkalommal elnyert Kutatási Kiválósági Díj a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a 2013ban három évre elnyert Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. 2016-ban négy éves OTKA projektet, 2011-ben hároméves OTKA posztdoktori projektet nyert vezető kutatóként. Fiatal szakemberként lehetősége volt több nemzetközi szervezetnek is dolgozni agrárpolitika témakörben (FAO, Európa Parlament, Világbank). Szakmai-közéleti tevékenysége is aktívnak mondható. Állandó résztvevője az agrárközgazdasági szakma legrangosabb szervezetei által megrendezett nemzetközi konferenciáknak. Tagja a nemzetközi, az európai, az angol, az ausztrál és az amerikai agrárközgazdasági társaságoknak. 2016 óta a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület elnöke. 2014 óta tagja a Magyar Tudományos Akadémia Agrár-közgazdasági Bizottságának. 2018 óta az angol nyelvű, hazai kiadású Studies in Agricultural Economics tudományos folyóirat főszerkesztője. Házas, két gyermek, András (2011) és Lili (2014) édesapja.

Potori Norbert az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője. Fő szakterületei a Közös Agrárpolitika alkalmazása, az agrárpolitikai hatásvizsgálatok, a mezőgazdasági termelés, termelési szerkezet, feldolgozás és kereskedelem elemzése, valamint a határidős és opciós árupiacok. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett gazdálkodás- és szervezéstudományi doktori fokozatot. Az MTA Agrárközgazdasági Bizottságának választott tagja 2011-től.

1. China Continues to Lead Global Auto Production and Sales:

In 2023, China’s automotive production and sales exceeded 30 million vehicles for the first time, marking the 15th consecutive year as the global leader. The rapid development of new energy vehicles has been a significant driving force behind this achievement, with both production and sales surpassing 9 million units. China’s new energy vehicles have maintained the top global position for nine consecutive years, significantly influencing the transformation of the global automotive industry.

Olvass tovább