Gazdaságpolitika

Az Eurochambres 2025-ös gazdasági felmérése (EES2025) 27 európai ország közel 42.000 vállalkozásának válaszaira épül, amelyek döntő többsége kis- és középvállalkozás. A kutatás célja, hogy feltérképezze a vállalkozások várakozásait a következő évre vonatkozóan a hazai és exportértékesítések, a foglalkoztatás, a beruházások és az üzleti bizalom terén, valamint azonosítsa a legfontosabb kihívásokat. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a makrogazdasági környezet bizonyos területeken javul – például mérséklődik az infláció és élénkül a fogyasztói bizalom –, a geopolitikai feszültségek, a strukturális munkaerőpiaci problémák és a magas költségszint továbbra is fékezik a gazdasági növekedést. Az elemzés összefoglalója itt olvasható.

Katrine Marcal egy svéd írónő, leghíresebb munkája a „Tényleg nincs ingyenebéd?” címet kapta magyarul, eredeti angol címe a „Who Cooked Adam Smith’s dinner?” azaz pontos fordításban: Ki főzte Adam Smith vacsoráját, ami talán jobban reflektál az írónő enyhén provokatív stílusára, amivel a könyvében találkozhatunk. Katrine Marcal diplomáját a Stockholmi közgazdasági egyetemen szerezte, újságíróként is tevékenykedik, írásai jelentek meg már a New York Timesban, az Economistban, vagy éppen a Guardianban. A szerzőt számos díjjal is jutalmazták már, elnyerte többek között az ICAEW (Institute of Chartered Accountants in England and Wales) díjat is. Új ötleteivel Katrine Marcal alapjaiban változtatná meg a ma ismert gazdasági modelleket, nem fél kritizálni a mai világunk gazdaságát és sok kérdéssel keresi a választ arra, hogy a közgazdaságtan hajnalán milyen hibás megállapításokat tettek az akkor híres közgazdászok. Sokszor foglalkozik feminista ügyekkel. A könyve arra fókuszál, hogy a homo economicus eszméje mennyire pontatlan és hogyan vezet ahhoz, hogy a gazdasági elméletek zöme kirekeszti a nőket és nem veszi számításba őket. A recenzió itt olvasható.

A helyi gazdaságfejlesztés egyik központi eleme az önkormányzatok aktív szerepvállalása a vállalkozások környezetének javításában, amely többek között olyan feltételek megteremtését jelenti, amelyek elősegítik a cégek fennmaradását és fejlődését. Ilyen például az adminisztratív terhek csökkentése, a gyors és átlátható ügyintézés, vagy a helyi infrastruktúra fejlesztése. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben boldoguljanak és hozzájáruljanak a helyi gazdaság és társadalom fejlődéséhez. A tanulmányt itt olvashatja.

2025. augusztus 15-én, pénteken az MKIK Kutatási Hálózatának keretében lezajlott online panelbeszélgetés, ami az európai élelmiszeripar következő tíz–tizenöt évének lehetséges forgatókönyveit kívánta feltérképezni. A beszélgetésen dr. Dőry Tibor a SZIE egyetemi docense, Dr. Jámbor Attila, a BCE intézetigazgatója, egyetemi tanár, Dr. Kiss Attila, a SZIE kutatóprofesszora, és Dr. Lakner Zoltán Károly, a MATE tanszékvezető egyetemi tanára vett részt. A résztvevők egymást kiegészítve, olykor más hangsúlyokat alkalmazva, de sok tekintetben konszenzusra jutva rajzolták meg ezeket a lehetséges pályákat.

A magyarországi vállalatok területi és szerkezeti sajátosságainak feltárása értékes bepillantást enged a hazai gazdaság regionális különbségeibe, valamint a vállalati teljesítmény mögött meghúzódó tényezőkbe. Az alábbi elemzés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával (PBKIK) együttműködésben jött létre, és a területi kamarák Top 100 vállalati listáin szereplő vállalatok adatbázisa alapján mutatjuk be a hazai gazdaság vármegyék közötti különbségeit.

Az Európai Bizottság publikálta az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) 2025-ös kiadását. Az EIS már egy negyed évtizede szolgálja azt a célt, hogy az EU-s tagállamok (valamint szomszéd államok és globális versenytársak) innovációs teljesítményének összehasonlítására alkalmas alapot nyújtson egy kompozit indikátor formájában. Ennek a kompozit indikátornak a kiszámolása 32 mutatón alapul, amit a Bizottság 12 dimenzióba, illetve 4 fő kategóriába rendez (1. ábra). Az innovációról való rendszerszemléletű gondolkodásnak megfelelően ebben a mérési keretrendszerben nem egyszerűen az innovációs outputokat mérik [1], hanem az alapvető keretfeltételeket és befektetéseket is bevonják mint input-mutatókat, valamint a szigorúan vett innovációs teljesítményen túl olyan output-mutatókat is, melyek az innovációs tevékenység szélesebb körű eredményeit hivatottak megragadni, mint például egyes foglalkoztatási és export-mutatók.  A teljes tanulmány itt olvasható.

Interjú Keszthelyi Dáviddal

Keszthelyi Dávid repüléstechnikai és űrhajózási mérnökként végzett a southamptoni egyetemen, jelenleg az Astroscale nevű cégnél dolgozik, amely önvezető űrhajók fejlesztésén dolgozik. Az interjúban az űriparban működő vállalkozások ökoszisztémájáról kérdeztük.

Interjú Erik Aal Bernardus-szal, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatójával

Interjú Hüttl Antóniával, a Kopint-Tárki tudományos tanácsadójával, a KSH korábbi elnökhelyettesével

Hüttl Antónia elmúlt években fontos tanulmányokat készített a magyar gazdasági teljesítmény méréséről, annak korrekciójáról. A tanulmányok egyrészt rámutattak arra, hogy 1950-ben túlbecsülték a növekedést, másrészt 1990-ben túlbecsülték a GDP csökkenését. Mindezek nem csak történeti jelentőséggel bírnak, iránymutatók lehetnek a mostani gazdaságpolitikai döntéshozatal számára is.

Az egyetemi tanulmányait 1964 és 1969 között végezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol közgazdász diplomát szerzett tervmatematika szakon. Ezt követően ugyanitt, 1973-ban doktori fokozatot szerzett. Tudományos pályáját később a történettudomány területén is elmélyítette: 2000 és 2002 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatott PhD tanulmányokat történelemtudományi szakon.

Szakmai karrierje 1969-ben indult az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében, ahol 1986-ig tudományos kutatóként dolgozott. Ezt követően az Országos Tervhivatal Informatikai és Módszertani Intézetében töltött be osztályvezetői pozíciót 1990-ig. 1990 és 1996 között a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője volt, majd 1997 és 1998 között a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadójaként tevékenykedett. 1998-tól 1999-ig a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesi tisztségét látta el.

2000 és 2007 között a KOPINT-DATORG Rt. tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd 2007-től a Kopint-Tárki Zrt.-nél folytatta munkáját, kezdetben tudományos főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként. 2013 és 2018 februárja között a Statisztikai Szemle főszerkesztője volt.

Ritter Tibor hagyatékából

október 29.-november 2. között az amerikai Bloomington-ban került sor a 11. magyaramerikai közgazdasági kerekasztal konferenciára. A konferencián a magyar küldöttséget Simai Mihály akadémikus, az amerikai delegációt Edward Hewett a Brookings Institution főmunkatársa vezette. A kerekasztal konferenciáról szóló jelentésből részleteket közlünk.