Gazdaságpolitika

Olaszország iparpolitikai stratégiájával, illetve annak EU-s szerepével kapcsolatban elsősorban Adolfo Urso, a Vállalkozásügyi és „Made in Italy” Minisztérium minisztere nyilvánult meg az elmúlt időszakban. A Minisztérium honlapján például sorra jelennek meg a sajtóhírek azzal kapcsolatban, hogy különböző országok képviselőivel lebonyolított találkozások során az európai iparpolitika kerül fókuszba [1]. Ezekből a hírekből kirajzolódik az olaszok azon szándéka, hogy egy integrált, közös európai iparpolitika meghatározó szereplőivé kívánnak válni. Egy Ursoval készült interjúban [2] a miniszter kijelentette, hogy szükség van egy iparpolitikai stratégiai vízióra, és hogy Giorgia Meloni kormánya olyan iparpolitikát képzel el, amely ötvözi az olasz ipar erősségeit és sajátosságait azokkal a gazdasági és termelési szükségletekkel, amelyeket az ökológiai és digitális átállás kényszerít a nemzetgazdaságokra. Kiemelte az autonómia fontosságát mind az energiaellátás, mind a digitális infrastruktúra területén. Ennek kapcsán említésre került az EU félvezetők gyártásában betöltött szerepe, valamint a nyersanyagok nemzetgazdasági előállításának fontossága is. A különböző megnyilatkozásokat Olaszország esetében is elsősorban a zöld és digitális átállás tematizálja.

https://drive.google.com/file/d/15oAQlmetQ3uIB_TfREvbwJCzaQ8v6QMp/view

Interjú dr. Urkuti Györggyel, a Magyar-Finn Társaság elnökével.

A Világpolitika és közgazdaságtan folyóirat egyik kiemelt témája az iparpolitikai tervezés bemutatása, a különböző országok iparpolitikai, technológiapolitikai irányainak és az iparpolitikai tervezés eszközeinek bemutatása. Ennek érdekében kértünk interjút dr. Urkuti Györgytől Magyarország korábbi helsinki nagykövetétől (2018-2021), a Magyar-Finn Társaság elnökétől.   

Olvass tovább

Németország iparpolitikai stratégiájának feltérképezéséhez elsődleges forrásként a német Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium publikációira, illetve nyilvános kommunikációjára támaszkodtunk. Ezek közül is kiemelendő a minisztérium által 2019 végén, „Iparpolitikai Stratégia 2030” címen kiadott jelentés. Bár 2019 végén még Peter Altmaier vezette a minisztériumot, Robert Habeck, jelenlegi gazdaság és klímaügyi miniszter kommunikációja nagyrészt összhangban van az említett stratégiával, így azt fontos kiindulópontnak tekintjük. Az ukrán háború következtében kialakuló energiaválság természetesen előtérbe helyezett olyan problémákat – elsősorban az energetikai átállás kérdését –, amelyek Habeck kommunikációjában erősebben jelennek meg, mint amekkora figyelmet kaptak a tizedforduló kapujában felvázolt stratégiában, azonban az akkor a 2020-as évekre megálmodott német iparpolitika alapjai továbbra is relevánsak.

https://drive.google.com/file/d/1N7B3Z8a8UR3Fx79ibq4FDut6b_8ut2tR/view

„Mindazt, amit a húspiacon árulnak, megehetitek, ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okokból, mert „az Úré a föld és annak teljessége”. Ha meghív titeket a hitetlenek közül valaki, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek tesznek; ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okokból. De ha valaki azt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús”, ne egyétek meg: amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt. Lelkiismeretről beszélek, de nem a sajátunkról, hanem a másikéról. Mert miért vádolja az én szabadságomat a másik lelkiismerete? Ha én hálával eszem, miért kárhoztatnának engem azért, amiért én hálát adok? Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1Kor 10,25-31)

Olvass tovább

Csontos Tamásnak, állandó szerzőnknek, és a Köz-gazdaság szerkesztőségi titkárának megjelent a tanulmánya a Közgazdasági Szemle 2023 februári számában (chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/http://real.mtak.hu/158955/1/04CsontosTamasTiborA.pdf), ami alapján interjú is készült a G7 szakportálon. https://g7.hu/podcast/20230429/duborog-a-magyar-ujraiparositas-megis-sorra-kerulnek-be-szolgaltato-szektorok-a-huzoagazataink-koze/

MInden olvasünk figyelmébe ajánljuk a tanulmányt és az interjút is.

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozás és Innováció Intézete és az YCON Egyesület közös szervezésben a „Foglalkoztatáspolitika és vállalkozásélénkítés” konferencia az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület és az OFA Nonprofit Kft. támogatásával került megrendezésre 2022.03.22.-én.

Olvass tovább

Maximus hazatér – részlet a Gladiátor (2000) című filmből. (Forrás: https://poderesalicotto.com/en/2018/11/28/tuscany-land-of-cinema/)

Noha a negyedik ipari forradalomhoz kötődő technológiai újításokat legtöbbször az infokommunikációs szektorhoz társítjuk, ezeknek a fejlesztéseknek az esernyője a gazdaság minden területét, így a mezőgazdaságot is magában foglalja.  Az agráriumban bekövetkező foglalkoztatáscsökkenés egy gazdaság fejlődésével természetesen relatíve és abszolút is csökken (Magyarországon például háromszor annyian dolgoztak az agrárszektorban a rendszerváltáskor, mint most). A technológiai fejlődés azonban nem csak a munkahelyek megszűnésével, hanem új munkakörök létrejöttével is jár. A most kibontakozóban lévő digitális forradalom a mezőgazdaságban ezt különösen igazzá teszi, az korszerű eljárásoknak köszönhetően egy teljesen új szolgáltatóipar fog ráépülni az agráriumra.

Olvass tovább

A BBC Sounds podcast sorozatai 2023.február 10.

A Business Daily, Getting into Business című podcast sorozata vállalkozások létrejöttével, történetével foglalkozik szerte a világon. A podcast részek célja bemutatni milyen elindulni egy üzleti ötlettel, melyek a vállalkozás alapításának körülményei, működés tényezői.

Ebben az epizódban India egyik leggyorsabban növekvő start upjával, a Zepto nevű élelmiszer házhozszállítóval foglalkoznak, mely értéke a második évre megközelíti az 1 milliárd dollárt. A rész célja bemutatni hogyan jött létre és mi tette lehetővé a gyors növekedést.

Olvass tovább

Elhangzott a szolnoki VOSZ konferencián 2023. 03. 07-én

A megosztó, némileg ellentmondásos megítéléssel rendelkező Lukács György méltán híres 20. századi esztéta, filozófus Az esztétikum sajátossága című könyvében a következőképpen fogalmazott: „Az esztétikumnak ez az igazsága önmagunk és a világ megismeréséből körforgást csinál: az »Ismerd meg önmagadat!« felé hajtó helyes kényszer az embert bevezeti a világba, megismerteti embertársaival, a társadalommal, amelyben tevékenykednek, a természettel, amely az ilyen aktivitás tere és alapja. […] Ez a bölcsesség, amely a mindennapi életben, a világlátottságban és emberismeretben, az etikában és a filozófiában mindig újból felmerül, annak a második közvetlenségnek a tartalmaként jelenik meg, amellyel minden igazi műalkotás az ember felé fordul.”

Olvass tovább

A magyar mezőgazdasággal foglalkozó cikksorozatunkban ezúttal a magyar fogyasztási szokások megvoltázását vesszük szemügyre. Ezt most is a gyümölcsök és zöldségek példáján keresztül szemléltetjük, mivel talán ez az egyetlen élelmiszercsoport amelynek egészségre gyakorolt hatása egyértelműen pozitív a táplálkozástudomány szerint.

Olvass tovább