Argentínát ismét egy jelentős politikai és igazságügyi fejlemény rázza meg. Június 10-én, kedden az ország igazságszolgáltatása megerősítette Cristina Fernández de Kirchner volt elnök hatéves börtönbüntetését, valamint „életfogytiglani eltiltását a közhivatalok gyakorlásától”. Az ítélet a „Vialidad” ügyből származik, amelyben bűnösnek találták az államot károsító hűtlen kezelésben, mivel elnöksége idején (2007-2011 és 2011-2015) közpénzeket adott a munka elvégzésére családi barátoknak és cégeknek a Santa Cruz tartományban végzett útépítési munkálatok elvégzésére.
Gazdaságpolitika
A bankszektor politikai alapjai: A német és az európai bankrendszer strukturális elemzése
A bankrendszerek szerkezetét régóta a pénzügyi szabályozás és a gazdasági stabilitás sarokköveként tartják számon. A hagyományos közgazdasági elméletek elsősorban a piaci hatékonyság, a tőkeallokáció és a prudenciális felügyelet szerepét hangsúlyozzák a bankintézmények kialakulásában és működésében. Az utóbbi években azonban mind több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a bankrendszerek nem csupán gazdasági konstrukciók, hanem mélyen beágyazódnak a politikai intézményi környezetbe is.
A teljes tanulmány itt érhető el.
A Versenyképességi Iránytű céljainak megvalósítása üzleti hálózatok révén
2024 novemberében, a magyarországi európai uniós (EU) elnökség véghajrájában, Budapesten tárgyaltak az Európai Politikai Közösség országainak vezetői. Az ülésen sarkalatos pont volt Európa versenyképességének fejlesztése, valamint az ehhez tartozó, innovációt segítő szakpolitikai háttér megalkotása (Európai Tanács, 2024). Erre válaszul az Európai Bizottság 2025. január 29-én adta ki a „Versenyképességi Iránytűt”, ezzel egyértelmű gazdasági iránymutatást adva a Bizottság 2024-2029. évi pénzügyi ciklusához. Ehhez az Európai Bizottság egy versenyképességi koordinációs eszközt fog javasolni az Európai Tanácsnak és Parlamentnek, hogy az EU-s és nemzeti szakpolitikák a lehető leghatékonyabban tudják a célkitűzéseket implementálni.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Haveri kapitalizmus az USA-ban
A haveri kapitalizmus („crony capitalism” vagy „cronyism”)) a Wikipédia egyszerű megfogalmazása szerint „a politikai közbeszédben használt pejoratív kifejezés, amely olyan helyzetet ír le, amelyben a vállalkozások az államhatalommal való szoros kapcsolatból profitálnak, akár versenyellenes szabályozási környezet, akár közvetlen kormányzati támogatás és/vagy korrupció révén.” [1] Kissé részletesebben: „a haveri kapitalizmusra olyan rendszer, amelyben a politikai hatalomhoz közel álló, a politikát kialakító és végrehajtó személyek nagy gazdasági értékkel bíró szívességeket kapnak. Ezek a kedvezmények lehetővé teszik, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szereplők magasabb hozamot érjenek el, mint ami egy olyan gazdaságban érvényesülne, ahol a termelési tényezők piaci árait alkalmazzák. Gyakran a termelési tényező, amelyet olcsón biztosítanak a haveroknak, a tőke. Az olcsó hitelt a kormány által ellenőrzött bankokon keresztül juttatják el a haverok vállalkozásaihoz. Ez a fajta jogosultság egyébként nem igényel állami bankrendszert. A haveri kapitalista rendszerek esetében még a magánbankárok is rávehetők arra, hogy hitelt nyújtsanak a bennfenteseknek, amennyiben cserébe a bankárok maguk is kapnak valamilyen gazdasági előnyt a kormánytól. A havert azzal is jutalmazhatják, hogy magasabb árat számíthatnak fel a termelésükért, mint amit a versenypiacon érvényesíthetnének. Az előny egyik igen gyakori formája, hogy egy előnyben részesített gazdasági csoportot hivatalos vagy kvázi hivatalos monopóliummal ruháznak fel, lehetővé téve ezzel, hogy monopoljáradékot szerezzen.” (Haber, 2002: xii) Nagyon egyszerűen fogalmazva: „A haveri kapitalizmus más néven járadékvadászat.” (Rubin, 2016: 106)
A teljes tanulmány itt érhető el.
A kkv-k felkészítése a kettős átmenethez szükséges készségekre
Az OECD a tagországok multidiszciplináris kormányközi szervezete, amely egyre több nem tagállamot is bevon a munkájába a világ minden régiójából. Fő célja ma az, hogy segítse a kormányok közötti együttműködést egy erősebb, tisztább és igazságosabb világgazdaság kialakítása érdekében. Az OECD régóta támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) az üzleti világ folyamatosan változó kihívásaiban való eligazodásban. Az utóbbi évek globális gazdasági változásai még sürgetőbbé tették ezeket a kihívásokat. A kkv-k számára mindig is nehézséget jelentett a tőkéhez való hozzáférés, de a mai bizonytalan gazdasági környezetben – a kockázatkerülő hitelezés, az emelkedő infláció és a járvány utáni helyreállítás közepette – ez minden eddiginél nehezebb. Az OECD 2023-ban jelentetett meg jelentést a kkv-k fenntartható finanszírozásáról, ami összefoglalónk alapjául szolgál. A jelentés teljes egészében itt érhető el: https://www.eurochambres.eu/wp-content/uploads/2023/09/Access-to-sustainable-finance-for-SMEs.pdf
A cikk itt érhető el.
What may still be a dream for Latin America has been reality in Europe for years
In Europe, fast and efficient train networks connect major cities and countries. For example, the journey from Paris to London takes only 2 hours and 16 minutes, crossing the English Channel through the Eurotunnel—one of the most impressive infrastructure projects in the world. The tunnel is 50 kilometers long and supports both passengers and freight moving at 160 km/h, with over $133 billion in commerce passing through annually. Other example debuted in 2024 was the new train that allows passengers to travel between Berlin and Paris in just eight hours.
Az elmaradt humán tőke beruházás hosszú árnyéka: magyar-lengyel összehasonlító elemzés
Minden szakmának megvan a sajátos nyelvezete, amely egyben egy meghatározott gondolkodásmódot is tükröz. Nincs ez másként a közgazdaságtanban sem. Ennek a szakmai nyelvnek fontos részét képezik azok a mantraszerű tételmondatok, amelyek tömören foglalják össze a szakma alapelveit. A közgazdaságtanban számos ilyen jól bevált mantra létezik, amelyeket bármely kérdésre ismételni lehet tv stúdiókban, vagy az online térben. Széles a repertoár: kezdve a „nincsen ingyen ebéd” vészjósló figyelmeztetésétől, a „szabad piac” lelkes skandálásán át egészen az „állam rossz gazda” kinyilatkoztatásig
A teljes tanulmány itt érhető el.
Az átalakulás nem opcionális a kkv szektor számára

Az AECM (European Association of Guarantee Institution) éves rendezvénye május 15-17. között került megrendezésre a történelmi Staatsratsgebäude épületében, amely jelenleg az European School of Management and Technology Berlin székhelye.
A közgyűlés plenáris ülését csütörtökön Guy Selbher, a Német Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, aki bemutatta a rendezvény átfogó témáját: „Navigálás az európai szintű vezetés új prioritásainak és kihívásaiban”.
Beszédében ismertette a jelenlegi globális és nemzeti trendeket, beleértve az új német kormányt és a globális hatalmak közötti feszültségekkel jellemezhető geopolitikai helyzetet. E kihívások ellenére Európa versenyképessége megőrizhető, ebben a Kamara elkötelezett. Kiemelte a nagyobb rugalmasság szükségességét. Rámutatott, hogy a kkv szektor minden gazdaság tükre, struktúrát ad a gazdaság egészének, munkahelyeket teremt, és biztosítja a gazdaságok fejlődéséhez szükséges rugalmasságot. Zárszavában kijelentette, hogy a versenyképesség és az átalakulás elfogadása nem opcionális, hanem elengedhetetlen a mai gazdasági helyzetben a túléléshez.
A plenáris ülésen további prominens személyiségek tartottak beszédeket:
Ioannis Tsakiris, az Európai Beruházási Bank alelnöke videóüzenetben osztotta meg gondolatait az innovációról, a rugalmasságról és annak fontosságáról, hogy a finanszírozás Európa-szerte hozzáférhetőbbé és inkluzívabbá váljon.
Ehhez kapcsolódóan Marta Postula, a BGK Bank igazgatótanácsának első alelnöke az európai nemzetek közötti együttműködés jelentőségét emelte ki, különös tekintettel az új gazdaságpolitikákra és stratégiákra.
Ismini Papakirillou, a Hellén Fejlesztési Bank vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a bankoknak nemcsak a finanszírozásban kell vezető szerepet játszaniuk, hanem a növekedést ösztönző eszközök kialakításában is.
A szekcióülések célja az volt, hogy magasabb szinten elismerjék a versenyképesség fontosságát, valamint a gazdaságok előrelépéséhez szükséges támogatást és rugalmasságot. A témák között szerepelt:
„Az EU finanszírozási lehetőségei: a kkv-k növekedésének támogatása”.
„Hogyan lehet megfizethető és fenntartható lakhatást biztosítani?”.
„Megoldások a természeti katasztrófák kezelésére”.
„A mezőgazdaság támogatásának és a vidékfejlesztés előmozdításának legjobb módjai”.
Összességében az esemény fontos platformot biztosított a hálózatépítéshez, a bevált gyakorlatok megosztásához, az EU legújabb finanszírozási politikájának megismeréséhez, valamint annak feltárásához, hogy az intézmények hogyan tudnak vízióval és szolidaritással reagálni az új geopolitikai és gazdasági kihívásokra.
A német bankalapú és az amerikai piacalapú pénzügyi rendszer összehasonlító elemzése: egy Fuzzy-Set QCA-megközelítés
Comparative Analysis of the German Bank-Based and the US Market-Based Financial System: A Fuzzy-Set QCA Approach
Jelen kutatásban a német bankalapú és az amerikai piacalapú pénzügyi rendszer összehasonlító elemzése kerül bemutatásra. A kutatás során az egyes szempontok vizsgálatához úgynevezett Fuzzy-Set QCA-megközelítést használtam. A kutatás eredményei alapján a német bankalapú pénzügyi rendszer stabilitása és gazdasági befogadóképessége szempontjából kedvezőbb eredményeket mutat az amerikai piacorientált modellel szemben. Noha az Egyesült Államok rendszere kiemelkedően támogatja az innovációt és a vállalkozói szellemet, kevésbé ellenálló a gazdasági válságokkal szemben, és nagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket eredményezhet. Ezzel szemben a német modell hosszú távú banki kapcsolatai és decentralizált, mégis jól szabályozott intézményi struktúrája hatékonyabb válságkezelést és demokratikusabb elszámoltathatóságot biztosít. Az Európai Unió számára a versenyképesség növelése érdekében egy hibrid pénzügyi rendszer lehet az optimális megoldás, amely ötvözi a német stabilitást az amerikai dinamizmussal. Ehhez elengedhetetlen a startup-ökoszisztéma finanszírozásának erősítése, a decentralizált bankrendszer fejlesztése, valamint az egységesebb és rugalmasabb pénzügyi szabályozás kialakítása. A kutatás eredményei arra mutatnak, hogy a jövőbeli reformok során érdemes figyelembe venni a német modell elemeit a fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődés érdekében.
English
This study conducts a comparative analysis of the German bank-based and the US market-based financial systems, employing a Fuzzy-Set Qualitative Comparative Analysis (FsQCA) methodology to examine their respective characteristics. The findings indicate that the German bank-based financial system outperforms the US market-based model in terms of stability and economic inclusiveness. While the US financial system fosters innovation and entrepreneurship, it exhibits lower resilience to economic crises and may contribute to greater social inequalities. Conversely, the German model, characterized by long-term banking relationships and a decentralized yet well-regulated institutional framework, ensures more effective crisis management and enhanced democratic accountability. The study suggests that an optimal financial system for the European Union would integrate the stability of the German model with the dynamism of the US system. Achieving this balance necessitates strengthening the financing of the start-up ecosystem, developing a decentralized banking structure, and establishing a more coherent and adaptable regulatory framework. The results highlight the importance of incorporating elements of the German system into future financial reforms to promote sustainable and inclusive economic development.
Fenntarthatósági felmérés összefoglalása
Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, valamint a Kézműves- Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége által 2023-ban végzett felmérésében, a kis- és középvállalkozásokat vizsgálták meg fenntarthatósági (ESG) szempontoknak megfelelő átállásuk céljából. A felmérésben a következő szempontokra fókuszáltak: fenntarthatósági beruházások, fenntarthatósági beruházások finanszírozási lehetőségei, ESG jelentéstétel.
https://drive.google.com/file/d/1lmvLGGZqzEaflAL6WRcMC1tatUG7UTLJ/view