„Jákob fogadalmat tett: »Ha Isten velem lesz és védelmez az úton, amelyen most járok, s ad kenyeret ennem, és ruhát, amit fölveszek magamra, és ha egészségben visszatérek atyám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem. Ez a kő, amelyet emlékkőül felállítottam, az Isten háza lesz, és mindenből, amit adsz nekem, hűségesen tizedet adok neked.«” (Ter 28,20-22; SZIT ford.)
A tanulmány itt olvasható.
Aramendia és szerzőtársai (Nature Energy, 2024) azt vizsgálják, mennyi „hasznos energia” nyerhető a fosszilis energiahordozókból egy egységnyi befektetett energiával (EROI), szemben a korábbi, jellemzően „végső energia” alapú becslésekkel. IEA-adatokra és az Exiobase multi-regionális fizikai input–output modelljére (MR-PSUT) támaszkodva 153 ország 1971–2020 közötti energiaáramlásait elemzik, a közvetlen és ellátási láncban felmerülő energiaigényekkel együtt. A fosszilis EROI a végső energia szintjén átlagosan 8,5:1, míg a hasznos energia szintjén 3,5:1, ami a konverziós veszteségek jelentőségét mutatja. „Egyensúlyi EROI”-t is számolnak (4,6:1), amely jelzi, mekkora megtérülés kell a megújulóknál azonos hasznos energia biztosításához. A nap- és szélenergia többnyire meghaladja ezt a küszöböt, és a tárolás/ingadozás hatása mérsékelt. Következtetésük: az energiaátmenet hosszú távon nem feltétlenül csökkenti a nettó hasznos energiát, de az EROI-t érdemes hasznos energia szinten mérni. Az ismertető itt olvasható.
A Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című, rendkívül izgalmas témájú könyv szerzője Pogátsa Zoltán, aki jelenleg a Soproni Egyetem docense. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia kutatója is volt, 2005 és 2015 között a Regionális Versenyképességi Kutatócsoport csapatát erősítette. A Corvinus Egyetemhez is köthető a munkássága, hiszen a Fővám téri Egyetem fogadta be a Sussexi Egyetemen szerzett PhD fokozatát.
Személye alapvetően ismertnek mondható, és nem csak akadémiai közegben. Köszönhető ez nagyrészt médiaszerepléseinek, hiszen gyakran szerepel meghívott elemzőként neves televíziós, illetve YouTube-on elérhető műsorokban is. Gyakori vendége például az ATV műsorainak, de a Partizán YouTube csatornáján is többször szerepelt már. Ezenkívül saját podcastje is elérhető több népszerű internetes platformon, amelyben aktív szerepet kapnak különböző politikai gazdaságtani témák.
Pogátsa Zoltán csak részben végezte tanulmányait a közgazdaságtan területén, először szociológia szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ebből előzetesen következtethetünk arra, hogy könyve sem csak gazdasági, hanem társadalmi oldalról is vizsgálni fogja a fenntartható gazdaság kérdéskörét. A recenzió itt olvasható.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetében 2025. december 8-án megrendezett kutatási konferencia a „Kutatási háló” projekt záró fejezeteként a hazai kkv-hálózatosodás, az innováció és a kamarák szerepének kérdéskörét járta körül. Az eseményt Trautmann László köszöntője és Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének nyitó előadása vezette fel. Balog rámutatott, hogy a magyar gazdaságban új „reflexekre” van szükség: a forint árfolyama az elmúlt évtizedekben jórészt spekulatív mozgások mentén alakult, a hazai „másoló” vállalkozási stratégia pedig a jelek szerint elérte növekedési plafonját. A változás – különösen az együttműködés, a hálózatosodás erősítése – nem pusztán retorikai elemként, hanem a gazdasági előrelépés elengedhetetlen feltételeként került értelmezésre, amelyben a kamarák támogató, koordináló szerepe kulcsfontosságú. Az összefoglaló itt olvasható.
November 21-én, pénteken a Budapesti Corvinus Egyetem G-épületében rendezett konferencián az agrár-fenntarthatóság és az ESG szerepéről kezdeményeztek intenzív szakmai párbeszédet. A nap fő üzenete az volt, hogy az agrárium nemcsak érintettje, hanem kulcsterülete is a jelen gazdaságpolitikai átalakulásnak: az új iparpolitikai megközelítésekben a fenntarthatóság és a tudásalapú fejlesztés azonnali gyakorlati jelentőséggel bírnak. Az összefoglaló itt olvasható.
Az interjú Cenk Sözen nézőpontjából mutatja be, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a vezetést és a vállalati kultúrát. Az autonóm AI-eszközök és a digitális kommunikáció csökkenthetik az alsó- és középszintű menedzsment szerepét: az operatív egységek közvetlenebbül kapcsolódhatnak a stratégiai szinthez, miközben a rutinfeladatok aránya visszaesik. A „sötét gyárak” logikája és a közvetítő munkakörök automatizálása létszámcsökkenést, szorosabb költségkontrollt és bizonytalanabb munkafeltételeket hozhat. Európában egyszerre várható technikai konvergencia (standardizált protokollok, integrált ellátási láncok) és kontextusfüggő eltérés a biztonsági kockázatok kezelésében. Sözen szerint az MI-vezérelt, összekapcsolt ökoszisztémák új etikai és koordinációs kihívásai miatt felértékelődik a civil szervezetek és a kamarák közvetítő-szabályozó szerepe. A gazdaságpolitika feladata olyan kultúrák támogatása, amelyek a technológiai hatékonyságot az emberi jólléttel össze tudják hangolni.
A Global Enterpreneurship Monitor (továbbiakban: GEM) a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, amely 1999 óta gyűjt adatokat a világ országainak vállalkozási ökoszisztémáiról, az általános vállalkozói atmoszféráról, a lakosság vállalkozási hajlandóságáról, a születő, működő és megszűnő vállalkozások arányáról. A kutatás fontos érdeme, hogy évenként ismétlődő longitudinális jellege és nemzetközi volta miatt lehetővé teszi az időbeli és az országok közötti összehasonlítást. A tanulmány elemzi a hazai kkv szektort a GEM adataira támaszkodva, és javaslatokat fogalmaz meg a hazai kkv-stratégiára vonatkozóan.
A nemzetek versenyképességének fő forrása az innováció, ami korunkban már nem „egycéges” feladat. Elsősorban azért, mert a költségigénye jelentősen megnőtt, másodsorban pedig azért, mert egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb környezetben kell a cégeknek helytállniuk, amelyek közepette az együttműködés, még versenytársak esetén is, jelentős üzleti előnyöket kínál. Ezért előtérbe kerültek a különböző együttműködési formák, a klaszterek különböző változatai és az innovációs ökoszisztémák, amelyek pontos értelmezése körül még szakmai viták vannak. A tanulmány itt érhető el.
Az interjú a magyar–amerikai megállapodás atomenergetikai elemeit két tengelyen értelmezi: a Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásának diverzifikációját és a kis moduláris reaktorok (SMR) lehetséges szerepét. Conka Zsolt hangsúlyozza, hogy a nukleáris fűtőelem nem „szabványos benzin”: a VVER-440 reaktorokhoz illeszkedő kazetták geometriája, hőterhelés alatti viselkedése és a hűtővíz-áramlás miatt a beszállítóváltás hosszú, biztonságkritikus engedélyezési folyamat. Geopolitikailag a Westinghouse belépése az energiafüggetlenséget erősíti: a kockázat nem azonnali leállás, hanem a stratégiai készletek későbbi kimerülése után válna végzetessé. A technológia érettségét a több mint egy évtizedes fejlesztés és a finn/ukrán referenciák támasztják alá. Az SMR-ek kapcsán óvatosság indokolt: a versenyképesség feltétele a sorozatgyártás, ezért Magyarországon inkább 2030–2040 után képzelhetők el, főként ipari parkok közelében. Előnyük a rugalmasság és a decentralizáció, ugyanakkor a sok kis egység integrálása csak MI-alapú hálózatirányítással és prediktív biztonsági megoldásokkal tartható stabilan.
Az AECM (European Association of Guarantee Institution) éves rendezvénye május 15-17. között került megrendezésre a történelmi Staatsratsgebäude épületében, amely jelenleg az European School of Management and Technology Berlin székhelye. A beszámoló itt olvasható.
