Startupok Budapesten – egy kutatás tapasztalatai

szerző: Póta Krisztián

Anthony van Dyck: Daidalosz és Ikarosz, 1615-1625, forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Anthony_van_Dyck_-Daedalus_and_Icarus-_Google_Art_Project.jpg

Több egyetem közös szervezésében zajlott le a Duna Kupa, amiben magyar részről a BME és a BCE vett részt, és ennek a versenynek a tapasztalatai inspirálták egy kutatást arról, hogy miként lehetne az innovációt Budapesten jobban ösztönözni és a különböző szereplőknek (állam, egyetem, hallgató, akcelerátor) milyen szerepük van ebben. Körülbelül egy tucat mélyinterjú készült, ami nem fedi teljesen a budapesti ökoszisztémát, de az alapvető jellegzetességeket és a felmerülő problémákat jól mutatja.

Olvass tovább

Presztízs és tudás, művészek, bankelnök és a társadalom

szerző: Lits Levente

Botticelli? Vénusz születése, 1485 körül, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sandro_Botticelli

A művészet és a társadalom kapcsolatának feltérképezése pontos számok alapján mindenkor rendkívül alapos, értett határok közé szorítkozott. A művészet „piacai” képlékeny határok között mozognak, amit jól érzékeltet az artmagazin.hu-n Gondoskodás, mint társadalmi munka és a hétköznapi élet performansza címmel[1] megjelentetett írás. Tehát könnyen lehet művészetet csinálni, művésszé válni (legalább annyira nehéz is), és hasonlóképpen a pillanatban szűnik meg felemelésében és megragadhatóságában, hiszen a gondoskodás a munka felszabadításában vagy az azzal történő végérvényes leszámolásban válhat értékrendivé és ekképp a művészet formájává.

Olvass tovább

ÖKOLÓGIA – MEZŐGAZDASÁG – AGRÁRSZAKKÉPZÉS

Horváth Anna[1] – Trautmann László[2] – Vida Cecília[3]

Csók István: Keresztapa reggelije, 1932
A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai középfokú agrárszakképzés alapvető tendenciáit, és bemutassa, hogy az agrárszakképzésben a vállalkozóvá válást milyen módon támogatja a középszintű szakképzés. A tanulmány kiinduló hipotézise, hogy az agrárium fejlődésében az automatizáció és a digitalizáció mellett ugyanolyan fontosságú az ökológiai gondolkodás, ami csak akkor lehet sikeres, ha össze tud kapcsolódni egy új típusú gazdálkodási kultúrával, a piaci és a vállalkozási képességek, beleértve a marketing és a szervezetfejlesztés ismeretkörét is erőteljesebben jelennek meg a mezőgazdasági tevékenységben. 

Olvass tovább

Egyenlőtlenség és innováció

szerző: Szabó Dorottya

William Turner: Eső, gőz és sebesség – a Nagy Nyugati Vasútvonal, 1844

A CEPR (Centre for Economic Policy Research) nemrég publikált egy összegző tanulmányt[1], melyben az egyenlőtlenség és az innováció kapcsolatát vizsgáló tanulmányok eredményeit gyűjtötték össze, így adva egy meglehetősen átfogó képet a témáról. Az általuk bemutatott eredmények segítségével a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az innováció generálta egyenlőtlenség tartós lehet, ami pedig a társadalmi mobilitás és végső soron a további innováció csökkenéséhez vezethet. A túlzott egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzését a szerzők az oktatás- illetve a versenypolitikában látják, hangsúlyozva, hogy a gazdasági kimenetek mindig erősen függnek az intézményi környezettől.

Olvass tovább

Versenyképességi mozaik – MKTs szerzőkkel

Versenyképességi mozaik – ezzel a címmel jelent meg tanulmánykötet az Akadémiai Kiadó gondozásában, Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja szerkesztésében. A kötet szerzői között – Csath Magdolna mellett – ott van Pongrácz Ferenc, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke és Trautmann László, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöke is. A kötetet május 13-án, pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna mutatta be az Akadémián.

Budapest, 2022. május 13. Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja Versenyképességi mozaik című könyvének bemutatóján a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) 2022. május 13-án. Az Akadémiai Kiadó által kiadott kötet szerkesztője és egyik szerzője Csath Magdolna; a kilenc szerző között van egyetemi oktató, vállalati vezető és PhD-s hallgató is. MTI/Kovács Tamás

A teljes hír itt olvasható: Versenyképességi mozaik – MKT-s szerzőkkel – www.mkt.hu

Jogtudatosság és vállalkozásfejlesztés – Interjú Pomázi Gyulával

2022. április 26-án beszélgettünk a Kandó Klub keretei között Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével a szabadalmi jog körüli kihívásokról. A beszélgetés témáját az adta, hogy 2023. január 1. napjától megváltozik az európai szabadalmi rendszer, és megnövekedik a vállalkozók jogtudatosságának, jogérvényesítésének és jogfenntartásának fontossága. A beszélgetést dr. Trautmann László, a Kandó Klub szakmai vezetője koordinálta, és a személyes hallgatóságként részt vevő egyetemi hallgatóknak is volt lehetőségük kérdéseket feltenni.

Pomázi Gyula, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben

szerző: Seress Marcell

2022. márciusában került megrendezésre a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának és a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének kerekasztal beszélgetése „Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben” címmel. A rendezvényen olyan versenyképességet érintő gazdasági jelenségek és események kerültek górcső alá, hogyan lehet termelékenyebbé tenni a magyar gazdaságot,. A kerekasztal vendége volt Szabó Zoltán – az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Versenyképességi Tanács tagja, Jámbor Attila professzor, a BCE Vállalkozásfejlesztési Intézetének igazgatója és Trautmann László, a szakosztály elnöke, a beszélgetés moderátora.

Olvass tovább

Hiány van informatikusból vagy nincs?

Csath Magdolna, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A fenti címmel jelent meg Csath Magdolna írása a novekedes.hu weboldalán. A bevezető mondatokból idézünk:

“Az Eurostat február 9-én elemzést adott ki arról, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató cégek hány százaléka alkalmaz informatikai szakembert.

A cégek között nem szerepelnek a pénzügyi vállalkozások.

Az EU-s átlagérték 19 százalék.

A legmagasabb érték Belgiumban és Írországban található: ez 30 százalék. Harmadikként, Dániával és Máltával egyező értékkel, 29 százalékkal áll Magyarország.

A legalacsonyabb érték a 13 százalékos olasz adat.”

Az írást teljes terjedelmében itt olvashatják:

Hiány van informatikusból vagy nincs? (novekedes.hu)

Félperifériás felvásárlás a centrumban – A Masterplast Nyrt. sikertényezői

szerzők: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Csathó Ábel, mesterszakos hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A Masterplast Nyrt. gazdasági sikereit a koronavírus-járvány se tudta megtörni. A vállalat nemcsak a nemzetközi gazdasági aktivitását tudta megerősíteni, de egy sikeres németországi gyárfelvásárlással belépett az egészségipari piacra egészségügyi textília gyártásával. Az esettanulmány központi témája a Masterplast Nyrt. gazdasági sikerességének okai. A tanulmány, mely a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés mesterszakának „Vállalkozás és globális piac” című tárgyához kapcsolódó gyárlátogatás keretében született, tárgyalja a menedzsment-attitűd, a válságtanulságok levonása és a helyzetkihasználás tényezőket.

Fotókredit: @Kecskeméti Ramóna

Olvass tovább

A MAGYAR VÉDELMI IPAR JÖVŐKÉPE

szerző: Taksás Balázs, Hegedűs Ernő

A 20. és 21. századi tapasztalatok alapján a nemzeti védelmi ipar létrehozásának
3 alapvető feltétele van: külső vagy belső biztonsági kihívások, politikai akarat, gazdasági és társadalmi erőforrások. Ez a cikk ez utóbbin keresztül mutatja be a magyar védelmi ipar jövőképét. Átfogóan elemzi a védelmi ipar erőforrásbázisát, megvizsgálja az olyan szükséges elemeket, mint a technológia és know-how, tőke, munkaerő, menedzsment tudás, beszállítói lánc, kapcsolódó ipar és szolgáltatás ágak, innovációs ökoszisztéma, kutatás-fejlesztési infrastruktúra. Bemutatja a védelmi iparpolitika céljait, lehetséges eszközeit, jövőbeni lehetőségeit és korlátait.

Magyar harcos. Freskórészlet Aquileia-ból forrás: wikipedia.org

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1405/1336