Interjú Jámbor Zsófiával, a Budapesti Corvinus Egyetem adjuntusával a szociális szövetkezetek működéséről
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített dr. Jámbor Zsófiával, akinek nemrég készült el a tanulmánya a szociális szövetkezetekről, azok vezetési és szervezeti tapasztalatairól. A tanulmány az OFA Nonprofit Kft. szakmai támogatásával készült.
Az elmúlt évek során számos olyan élethelyzettel találkoztunk, amelyek idáig ismeretlenek voltak számunkra. A COVID-járvány és a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború olyan világesemények, amelyek életünk számos területét befolyásolják. Véleményem szerint öntudatlanul is változik attitűdünk, biztonságérzetünk és bizalmunk. Szerintem ezek a változások nem csak emberi kapcsolatainkra vannak hatással, hanem a világszerte régóta működő intézményekkel, többek között a fogyasztók életének nagy részében jelen lévő bankszektorral kapcsolatos magatartásunkat is alakítják. Érdekesnek tartom, hogy milyen kapcsolat lehet a bizalom és a pénzügyi intézmények működése között, hiszen elsőre számomra két nagyon távoli területnek tűntek.
Bár a „bér-ár spirál” kifejezés már az 1930-as években felütötte a fejét, illetve maga a koncepció már a 19. században fejtörést okozott a politikai döntéshozatal számára, széles körű vitát talán csak az 1960-as évek végén váltott ki. Ebben az időszakban az Egyesült Államokban a növekvő infláció egyre több aggodalomra adott okot a gazdaságpolitikusok számára, a problémát pedig csak fokozta a 1973-as olajválság, aminek következtében az infláció és a bérek is jelentős növekedést produkáltak.
Magyarország 2021 és 2027 közötti uniós támogatásainak forrása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF-források), amely felhasználásának legfőbb célja a gazdaság ellenállóképességének, fenntarthatóságának és zöld-, digitális átállásának támogatása. A véglegesített terv 2026-ig összesen mintegy 2300 Mrd Ft stratégiai fejlesztési forrás felhasználásának célterületeit határozta meg.
Interjú Balog Ádámmal, a BKIK általános alelnökével
Hogyan tudnak hozzájárulni az egyetemek a gazdasági szereplők sikerességéhez? Mit tanulhatnak az üzleti szektor szereplőitől? Interjút készítettünk Balog Ádámmal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökével. Az interjút Trautmann László és Baranyi Dániel készítette.
Cikksorozatunk második részében a K+F kiadások megoszlását vizsgáljuk társadalmi gazdasági célok szerint.
Háromrészes cikksorozatunkban az innovációs teljesítményeket először nemzetközi összehasonlításban vizsgáltuk. A második részben az ágazati szerkezet, a harmadik a regionális különbségeket mutatjuk be. A cikkek Szabó Bálint mesterszakos hallgató volt segítségemre.
2022. október 11-én, kedden 9 órától a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács megtartotta a hagyományos őszi közös konferenciáját a költségvetés elemzéséről készített tanulmányok bemutatására.
A Magyar Nemzeti Bank podcast sorozatában „A jövő körforgásos és platfrom gazdasága” című beszélgetés (https://soundcloud.com/magyar_nemzeti_bank/a-jovo-korforgasos-es-platform-gazdasaga-vendegunk-danoczy-balint-es-sajtos-peter?si=e00620a5218047a58a1f0c222751e2e8&utm_source=clipboard&utm_medium=text&utm_campaign=social_sharing ) témáját a jegybank által májusban meghirdetett Új fenntartható közgazdaságtan című vitairat adta. A vendégek Danóczy Bálint és Sajtos Péter voltak, akik a vitairat „Termelés és szolgáltatás új formáiról” című fejezetet készítették. A podcast házigazdái Bodnár Előd és Nánási-Kézdy Tamás voltak. A felvétel 4 hónappal a leirat elkészülése előtt történt.
A klímaváltozás gazdasági, üzleti kérdés is, számos kockázati tényezőt rejt magában. A Köz-gazdaság 2022/4-es számában megjelent Cserényi Dóra, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Veisz Ákos, mindannyian a BDO Magyarország szakértői ezzel foglalkozó tanulmánya, ami alapján interjút kértünk a szerzőktől. A tanulmányt itt olvashatják: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1474/1386
