A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
13,6%-kal csökkent a GDP
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 II. negyedévében 13,6%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5%-kal csökkent. A nemzetgazdaság teljesítménye az I. félévben 6,1%-kal mérséklődött a nyers adatok szerint.
A TÜKÖR pillanatfelvétel a gazdaság állapotáról. Szorosan nem köthető a gazdaságpolitikához, de két aktor számára, a monetáris és fiskális politikáért felelős személynek fontos üzenet.
Interjú Hanula Barnával, a Széchenyi István Egyetem dékánjával, egyetemi tanárával
kép forrása: Széchenyi István Egyetem
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjúsorozatot indított azzal a céllal, hogy erősítse a mérnökök és a közgazdászok közötti párbeszédet, közös gondolkodást indítson el a technológiapolitikáról. Az alábbi interjúban Dr. Hanula Barnával, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárával, dékánjával beszélgetünk a gépipar átalakulásáról. Az interjút Baranyi Dániel, Bonyhády Elek és Trautmann László készítette.
Interjú Alföldi György egyetemi tanárral, a BME Építészmérnöki Karának dékánjával
A Magyar Fejlődésgazdasági Társaság podcast sorozatot indított annak érdekében, hogy segítse a párbeszédet a mérnökök és a közgazdászok között ezzel is hozzájárulva a technológiapolitika és a gazdaságpolitika közötti összhanghoz. Alföldi Györggyel, a BME egyetemi tanárával, az Építészmérnöki Kar dékánjával beszélgettünk az építőipar átalakulásáról.
Interjú dr. Ferencz Orsolyával (PhD), az űrkutatásért felelős miniszteri biztossal
A Köz-Gazdaság és az MKT Fejlődésgazdaságtani szakosztálya interjút készített dr. Ferencz Orsolyával az űrkutatás és az űripar globális perspektíváiról. Szóba került, hogy az Európai Unió és Magyarország milyen szerepet vállal az űriparban, amely gazdasági húzóágazattá vált napjainkban. Az interjút Bonyhády Elek, Horváth Anna, Trautmann Gábor és Trautmann László készítette.
Az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya és a Köz-Gazdaság szerkesztősége interjút készített Palkovics László miniszterrel az új technológiai fejlődési pályáról és ennek hatásáról a hazai felsőoktatásra és szakképzésre. Az interjút a Köz-Gazdaság 2020/3. száma mellett teljes terjedelmében közli a fejlődésgazdaságtan.hu is.
Trautmann László – Vertetics Ádám: A COVID 19 járvány utáni gazdasági helyreállítási folyamat a globalizáció trendjeire érzékeny országokban magával hozza a gazdaságszerkezet átrendeződését. A magyar gazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba hogyan fog megváltozni a következő években? A hazai gazdaságpolitikai irányítás célja a hozzáadott érték növelése az exporton belül. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg vezető export ágazatok növelik a hozzáadott értéküket, vagy az ágazatok közötti átrendeződés várható a magasabb hozzáadott értékű felé?
Palkovics László: 2020. március 20-án jelent meg a rangos nemzetközi lap, a Foreign Policy cikke arról, hogy a koronavírus-járvány visszavonhatatlanul megváltoztatja a világgazdaságot. Tizenkét meghatározó gondolkodót kérdeztek meg, akik közül nyolc kiemelte, hogy az egyik meghatározó világgazdasági fejlemény az értékláncok rövidülése lesz. Emellett felértékelődnek azok a régiók, ahol a kormányok elkötelezettek a magas hozzáadott értéket előállító befektetések támogatása mellett. Már az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevében is üzenet volt a világ számára, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű termelést akár a magyar vállalkozások megerősítésén, akár a külföldi működő tőke bevonzásán keresztül. Ezért hozunk létre a hazai egyetemek körül innovációs ökoszisztémákat, az üzlet és az egyetemek együttműködését ösztönző „science” parkokat, valamint alakítjuk át a szak- és felnőttképzést, hogy a magyar munkaerő képes legyen dinamikusan alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez. Támogatási programjainkkal a hozzáadott érték növelésére törekszünk, beleértve az újonnan megerősítendő ágazatok, valamint azon szektorok támogatását is, ahol a magyar vállalkozások hagyományosan erősek a nemzetközi versenyben.
2019 őszén unikális workshop-nak adott otthont a Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek célja az volt, hogy több oldalról is áttekintsük a helyfüggetlen élet- és munkaforma helyzetét a világban, valamint annak lehetőségeit Magyarországon. A harmadik szekció egy kerekasztal-beszélgetés keretében zajlott, ahol a magyar gazdaságban rejlő – távmunkával kapcsolatos – lehetőségek és az ezek kiaknázásához szükséges gazdasági stratégiák kerültek megvitatásra a kerekasztal résztvevőinek a segítségével. A Budapesti Corvinus Egyetem részéről Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke és Trautmann László, a BCE volt dékánja, az Iparpolitikai Kutatóközpont vezetője vett részt. A beszélgetés résztvevője volt Levendel Áron is, aki az egyik leginnovatívabb közösségi munkatereket biztosító vállalkozás alapítójaként a budapesti digitális nomádélethez kapcsolódó szolgáltatások oldaláról közelítve, míg Roberta Sawatzky a széleskörű kanadai digitális nomád tapasztalatait megosztva gazdagította a vitát.
Bod Péter ÁkosLevendel ÁronRoberta SawatzkyTrautmann László
Mindkét évben szinte megállt a régi világ. 1956-ban a magyar forradalom egy pillanatra megállította a szovjet diktatúrákat Európában, a szuezi válság pedig leállította az európai gyarmatbirodalmak terjeszkedését a Közel-Keleten. Mindkét fordulat az egyéni és nemzeti szabadság lehetőségét villantotta fel az elnyomottak számára. Elindították azt a kettős történelmi folyamatot, amelynek végén megszűnt a keleti szovjet birodalom és felbomlottak a nyugati gyarmatbirodalmak.
Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), valamint arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására egy legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség.
A nagy parlamenti többséggel elfogadott állásfoglalás szerint a helyreállítási csomag létrehozása nem mehet a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó MFF rovására, nem csökkentheti annak forrásait. A csomagot “hosszú lejáratú gazdaságélénkítési kötvényekkel” a legoptimálisabb finanszírozni, a pénzből hitelt és főként vissza nem térítendő támogatást, beruházásokat és tőkehozzájárulásokat biztosítanának.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy ne használjon “kétes szorzószámokat ambiciózus számadatok hirdetésére”, és ne hagyatkozzon “pénzügyi bűvészkedésre”.
A képviselők szerint az MFF főösszegét meg kell emelni, egyben sürgető az uniós bevételek reformja is. Ugyancsak egyetértettek abban, hogy az MFF és a gazdaságélénkítési és átalakítási alap finanszírozása ne a közvetlen tagállami befizetések növelésén keresztül valósuljon meg.
David Sassoli, az EP elnöke pénteken sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bizottság javaslata a helyreállítási tervről “semmiben nem új”, annak van néhány olyan eleme, amelyet a képviselők támogatnak. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a parlament állásfoglalásban rögzített kérései nem valósulnak meg, akkor a testület nem fog habozni, hogy éljen vétójogával.
“Itt az ideje, hogy a parlament is aktívan bekapcsolódjon a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokba. Jó lenne, ha az Európai Bizottság és a Tanács is figyelne ránk, meghallgatná véleményünket” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Sassoli kiemelte: a parlament, annak ellenére, hogy többen gyengeséggel vádolják, “büszke és független” testület, és ebben a vitában – hiszen költségvetési témáról van szó – az övé lesz az utolsó szó. (MTI/Narancs)
Vajon lehet-e közeli realitás az egységes EU-s minimálbér, ez a politikailag különlegesen erős, tömegvonzó, régi-új idea, különösen a szegényebb kelet-európai tagországokban és persze Magyarországon? Lehet. De csak egy nem nagyon közeli időpontban.
.jpg)
