Lits Benedek komparatív recenziója a The Npr Politics Podcast: Planet Money: What’s Causing Inflation? (2022. júl. 4.), The Bloomberg: The Cable: Eurozone Inflation (2022. júl 1.), és Pogi Podcast: Mit tehetünk az infláció ellen? (2022. máj. 21.) beszélgetésekről.

Az infláció kérdése napjaink politikai gazdaságtani diskurzusainak egyik vezető témájává vált, nem véletlenül. A COVID-19 okozta gazdasági összeomlást követő időszakban a monetáris könnyítések és a különböző segélyezési formák nyomán a szakértők már alapvetően egy magas inflációs környezetet jósoltak, amit a közelmúlt az energiapiacokon és az ellátási láncok terén tapasztalható problémái csak tetéztek. Oroszország ukrajnai inváziója egy önmagában is már instabil, a válság és a koronavírusos megbetegedések utórengéseivel terhelt gazdaságokat ért, a számtalan gazdasági és politikai ok miatt a magas infláció tényén kívül a szakértők között jellemzően nagy a megosztottság. A fiskális-monetáris mix arányát az infláció kialakulásában és annak megfékezésében egyes közgazdászok kül- és belpolitikai szempontok mentén máshol helyezik el.

Olvass tovább

szerző: Szabó Bálint

A 2022-es Centre For Economic Policy Research párizsi tanulmánysorozatának keretében Thomas Piketty-t interjúvolta Tim Philips. A beszélgetést a VoxTalks Economics tette közzé 2022 júniusában (https://voxeu.org/vox-talks/piketty-equality). Thomas Piketty a Paris School of Economics tanára és A tőke a 21. században szerzőjeként ismert leginkább. Ezzel a monumentális, erőteljesen empirikus adatokon alapuló könyvével sikerült beszédtémává tennie az egyenlőtlenségek kérdését közgazdászok körében.

Olvass tovább

szerző: Póta Krisztián

Több egyetem közös szervezésében zajlott le a Duna Kupa, amiben magyar részről a BME és a BCE vett részt, és ennek a versenynek a tapasztalatai inspirálták egy kutatást arról, hogy miként lehetne az innovációt Budapesten jobban ösztönözni és a különböző szereplőknek (állam, egyetem, hallgató, akcelerátor) milyen szerepük van ebben. Körülbelül egy tucat mélyinterjú készült, ami nem fedi teljesen a budapesti ökoszisztémát, de az alapvető jellegzetességeket és a felmerülő problémákat jól mutatja.

Olvass tovább

szerző: Lits Levente

A művészet és a társadalom kapcsolatának feltérképezése pontos számok alapján mindenkor rendkívül alapos, értett határok közé szorítkozott. A művészet „piacai” képlékeny határok között mozognak, amit jól érzékeltet az artmagazin.hu-n Gondoskodás, mint társadalmi munka és a hétköznapi élet performansza címmel[1] megjelentetett írás. Tehát könnyen lehet művészetet csinálni, művésszé válni (legalább annyira nehéz is), és hasonlóképpen a pillanatban szűnik meg felemelésében és megragadhatóságában, hiszen a gondoskodás a munka felszabadításában vagy az azzal történő végérvényes leszámolásban válhat értékrendivé és ekképp a művészet formájává.

Olvass tovább

Horváth Anna^[1] – Trautmann László^[2] – Vida Cecília^[3]

A tanulmány célja, hogy bemutassa a hazai középfokú agrárszakképzés alapvető tendenciáit, és bemutassa, hogy az agrárszakképzésben a vállalkozóvá válást milyen módon támogatja a középszintű szakképzés. A tanulmány kiinduló hipotézise, hogy az agrárium fejlődésében az automatizáció és a digitalizáció mellett ugyanolyan fontosságú az ökológiai gondolkodás, ami csak akkor lehet sikeres, ha össze tud kapcsolódni egy új típusú gazdálkodási kultúrával, a piaci és a vállalkozási képességek, beleértve a marketing és a szervezetfejlesztés ismeretkörét is erőteljesebben jelennek meg a mezőgazdasági tevékenységben. 

Olvass tovább

szerző: Szabó Dorottya

A CEPR (Centre for Economic Policy Research) nemrég publikált egy összegző tanulmányt[1], melyben az egyenlőtlenség és az innováció kapcsolatát vizsgáló tanulmányok eredményeit gyűjtötték össze, így adva egy meglehetősen átfogó képet a témáról. Az általuk bemutatott eredmények segítségével a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az innováció generálta egyenlőtlenség tartós lehet, ami pedig a társadalmi mobilitás és végső soron a további innováció csökkenéséhez vezethet. A túlzott egyenlőtlenségek kialakulásának megelőzését a szerzők az oktatás- illetve a versenypolitikában látják, hangsúlyozva, hogy a gazdasági kimenetek mindig erősen függnek az intézményi környezettől.

Olvass tovább

Versenyképességi mozaik – MKTs szerzőkkel

Versenyképességi mozaik – ezzel a címmel jelent meg tanulmánykötet az Akadémiai Kiadó gondozásában, Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja szerkesztésében. A kötet szerzői között – Csath Magdolna mellett – ott van Pongrácz Ferenc, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke és Trautmann László, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöke is. A kötetet május 13-án, pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna mutatta be az Akadémián.

A teljes hír itt olvasható: Versenyképességi mozaik – MKT-s szerzőkkel – www.mkt.hu

Csath Magdolna, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A fenti címmel jelent meg Csath Magdolna írása a novekedes.hu weboldalán. A bevezető mondatokból idézünk:

“Az Eurostat február 9-én elemzést adott ki arról, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató cégek hány százaléka alkalmaz informatikai szakembert.

A cégek között nem szerepelnek a pénzügyi vállalkozások.

Az EU-s átlagérték 19 százalék.

A legmagasabb érték Belgiumban és Írországban található: ez 30 százalék. Harmadikként, Dániával és Máltával egyező értékkel, 29 százalékkal áll Magyarország.

A legalacsonyabb érték a 13 százalékos olasz adat.”

Az írást teljes terjedelmében itt olvashatják:

Hiány van informatikusból vagy nincs? (novekedes.hu)