Versenyképességi mozaik – MKTs szerzőkkel

Versenyképességi mozaik – ezzel a címmel jelent meg tanulmánykötet az Akadémiai Kiadó gondozásában, Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja szerkesztésében. A kötet szerzői között – Csath Magdolna mellett – ott van Pongrácz Ferenc, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke és Trautmann László, az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának elnöke is. A kötetet május 13-án, pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna mutatta be az Akadémián.

Budapest, 2022. május 13. Varga Mihály pénzügyminiszter és Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja Versenyképességi mozaik című könyvének bemutatóján a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) 2022. május 13-án. Az Akadémiai Kiadó által kiadott kötet szerkesztője és egyik szerzője Csath Magdolna; a kilenc szerző között van egyetemi oktató, vállalati vezető és PhD-s hallgató is. MTI/Kovács Tamás

A teljes hír itt olvasható: Versenyképességi mozaik – MKT-s szerzőkkel – www.mkt.hu

Jogtudatosság és vállalkozásfejlesztés – Interjú Pomázi Gyulával

2022. április 26-án beszélgettünk a Kandó Klub keretei között Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével a szabadalmi jog körüli kihívásokról. A beszélgetés témáját az adta, hogy 2023. január 1. napjától megváltozik az európai szabadalmi rendszer, és megnövekedik a vállalkozók jogtudatosságának, jogérvényesítésének és jogfenntartásának fontossága. A beszélgetést dr. Trautmann László, a Kandó Klub szakmai vezetője koordinálta, és a személyes hallgatóságként részt vevő egyetemi hallgatóknak is volt lehetőségük kérdéseket feltenni.

Pomázi Gyula, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben

szerző: Seress Marcell

2022. márciusában került megrendezésre a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztályának és a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének kerekasztal beszélgetése „Versenyképességi kihívások a változó világpolitikai környezetben” címmel. A rendezvényen olyan versenyképességet érintő gazdasági jelenségek és események kerültek górcső alá, hogyan lehet termelékenyebbé tenni a magyar gazdaságot,. A kerekasztal vendége volt Szabó Zoltán – az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, Csath Magdolna egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Versenyképességi Tanács tagja, Jámbor Attila professzor, a BCE Vállalkozásfejlesztési Intézetének igazgatója és Trautmann László, a szakosztály elnöke, a beszélgetés moderátora.

Olvass tovább

Hiány van informatikusból vagy nincs?

Csath Magdolna, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A fenti címmel jelent meg Csath Magdolna írása a novekedes.hu weboldalán. A bevezető mondatokból idézünk:

“Az Eurostat február 9-én elemzést adott ki arról, hogy a legalább 10 főt foglalkoztató cégek hány százaléka alkalmaz informatikai szakembert.

A cégek között nem szerepelnek a pénzügyi vállalkozások.

Az EU-s átlagérték 19 százalék.

A legmagasabb érték Belgiumban és Írországban található: ez 30 százalék. Harmadikként, Dániával és Máltával egyező értékkel, 29 százalékkal áll Magyarország.

A legalacsonyabb érték a 13 százalékos olasz adat.”

Az írást teljes terjedelmében itt olvashatják:

Hiány van informatikusból vagy nincs? (novekedes.hu)

Félperifériás felvásárlás a centrumban – A Masterplast Nyrt. sikertényezői

szerzők: Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem – Csathó Ábel, mesterszakos hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem

A Masterplast Nyrt. gazdasági sikereit a koronavírus-járvány se tudta megtörni. A vállalat nemcsak a nemzetközi gazdasági aktivitását tudta megerősíteni, de egy sikeres németországi gyárfelvásárlással belépett az egészségipari piacra egészségügyi textília gyártásával. Az esettanulmány központi témája a Masterplast Nyrt. gazdasági sikerességének okai. A tanulmány, mely a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztés mesterszakának „Vállalkozás és globális piac” című tárgyához kapcsolódó gyárlátogatás keretében született, tárgyalja a menedzsment-attitűd, a válságtanulságok levonása és a helyzetkihasználás tényezőket.

Fotókredit: @Kecskeméti Ramóna

Olvass tovább

A MAGYAR VÉDELMI IPAR JÖVŐKÉPE

szerző: Taksás Balázs, Hegedűs Ernő

A 20. és 21. századi tapasztalatok alapján a nemzeti védelmi ipar létrehozásának
3 alapvető feltétele van: külső vagy belső biztonsági kihívások, politikai akarat, gazdasági és társadalmi erőforrások. Ez a cikk ez utóbbin keresztül mutatja be a magyar védelmi ipar jövőképét. Átfogóan elemzi a védelmi ipar erőforrásbázisát, megvizsgálja az olyan szükséges elemeket, mint a technológia és know-how, tőke, munkaerő, menedzsment tudás, beszállítói lánc, kapcsolódó ipar és szolgáltatás ágak, innovációs ökoszisztéma, kutatás-fejlesztési infrastruktúra. Bemutatja a védelmi iparpolitika céljait, lehetséges eszközeit, jövőbeni lehetőségeit és korlátait.

Magyar harcos. Freskórészlet Aquileia-ból forrás: wikipedia.org

http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1405/1336

A robotizáció és a nemek közötti bérolló

Forrás: Robots and the Gender Pay Gap in Europe, Cevat Giray Aksoy, Berkay Oczan, Julia Philipp (2021), European Economic Review, 103693

szerző: Pókász Zoltán István

Aba-Novák Vilmos: Augusztusi hangulat (Cséplés), 1928

A nemek közötti bérolló alakulása a robotizációval összefüggésben eddig kiaknázatlan része a közgazdasági szakirodalomnak. A robotizáció következtében, ahogy azt már álmunkból felkeltve is tudjuk, növekszik a munkavállalók produktivitása azáltal, hogy a rutinszerű, adminisztratív feladatokat elvégzik helyettünk. Van-e bárminemű különbség nemekre lebontva ezen hatás között?

Olvass tovább

Magyarországot nem a közepes jövedelmi, hanem a közepes fejlettségi csapda fenyegeti

szerző: Csath Magdolna DSc, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A gazdasági csapdahelyzetbe kerülés okainak kutatása hosszú időre tekint vissza. Alapvetően a kutatók azt vizsgálják, hogy milyen fejlődési utakat választanak az egyes országok, és annak következtében, hogy alakul az egy főre jutó GDP értékük. Ha ennek növekedése lelassul vagy stagnálni kezd, akkor azt valószínűsítik, hogy az ország közepes jövedelmi csapda veszélybe került. Korunkban azonban a GDP mutató már nem méri megbízhatóan egy ország gazdasági-társadalmi működésének eredményességét. A gyorsan változó körülmények között a fejlettségi mutatók alakulása ad megbízhatóbb képet arról, hogy egy ország teljesítménye nemzetközi összehasonlításban javul-e vagy stagnál. Éppen ezért indokolt a fejlettségi csapda veszélybe kerülés esélyeit kutatni. A cikk széleskörű statisztikai adatelemzésre támaszkodva vizsgálja a V4-ek és közöttük Magyarország fejlettségi mutatóit a versenyképességi listákon vezető helyen lévő EU-s országok fejlettségi mutatóihoz viszonyítva. Az elemzés következtetése, hogy Magyarországot és más V4 országokat is, fejlettségi mutatóik alapján, a fejlettségi csapdába kerülés veszélye fenyegeti, ha nem fordítanak jelentősen többet ezen mutatók értékének javítására.

Olvass tovább

A blockchain technológia felemelkedése a mezőgazdaságban és az élelmiszer ellátási láncokban

Andreas Kamilaris, Agusti Fonts, Francesc X. Prenafeta-Boldύ: The rise of blockchain technology in agriculture and food supply chains, Trends in Food Science & Technology. 2019, Vol. 91, pp. 640-652.

szerző: Gartai Ádám, adam.gartai@stud.uni-corvinus.hu

Andreas Kamilaris, az alábbi tanulmány egyik szerzője 2018-óta egyetemi adjunktusként dolgozik a University of Twente intézményben, mely Hollandiában található. Korábban a spanyolországi Institute of Agrifood Research and Technology intézményben dolgozott kutatóként, melynek során a big data lehetséges alkalmazásait vizsgálta az agrár- élelmiszeripari ágazatban. Agusti Fonts és Francesc X. Prenafeta-Boldύ, e szakmai cikk társszerzői jelenleg a spanyolországi Institute of Agrifood Research and Technology intézményben tevékenykednek.

Olvass tovább

„A helyzet kezelésére a korábbi eszköztárakból a bizalomerősítés lehet a megoldás.”

Interjú dr. Kovács Zoltán alezredessel, a Mesterséges Intelligencia kutatás vezetőjével

A Mesterséges Intelligencia (MI) és más technológiák jelentős mértékben átalakították a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszereket. E változások értékelése, elemzése, az ehhez szükséges alkalmazkodás vizsgálata alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát, hiszen az új technológia feltételezi a részvételt a technológia alkalmazásában. A helyzet jobb megértése érdekében a Honvédelmi Minisztérium átfogó, külső kutatók által támogatott hároméves kutatási programot indított, amelynek vezetője dr. Kovács Zoltán alezredes. Őt kérdeztük a kutatásról.

Bottle and Fishes c.1910-12 Georges Braque 1882-1963 Purchased 1961 http://www.tate.org.uk/art/work/T00445

Olvass tovább