Mióta és miért számítunk fogyasztóiár-indexet?

Interjú Sugár Andrással, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docensével

A Fejlődésgazdaságtan Szakosztály interjút készített Sugár Andrással, a BCE Statisztika Tanszékének korábbi vezetőjével a fogyasztóiár-index számításának történetéről és gazdaságpolitikai összefüggéseiről. A fogyasztóiár-index számítás jelenlegi módszertanáról az alábbi podcastban ajánljuk olvasóink figyelmébe: https://anchor.fm/ksh-podcast/episodes/KSH-Podcast-8–rsz-A-fogyasztir-index-szmtsrl-eot9ob Az interjú elkészítésében Mihele Mihály András vett részt.

Olvass tovább

‘Veszélyes vizeken’

Varga Mihály előadása a Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlésén, 2022 Szeged

A vándorgyűlés pénteki napját Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere nyitotta meg. A magyar gazdaság kilátásait összegző előadás alapvetően az ukrán-orosz konfliktus direkt, illetve hazánkat átívelő módon befolyásoló gazdasági hatásairól, illetve a kormányzat mitigációs stratégiájáról szólt. Megelőzve a tárgyalást azonban nosztalgikus módon emlékezett meg alapszakos tanulmányairól a Maxk Károly Egyetemen, ahol azon a Kondratyev-cklusokat húzta, és ennek az az üzenete a mára nézve, hogy a 2020-as évek az egy évszázaddal korábbi évtizedet idézik. Ezáltal, ahogyan bizonyos időszakokhoz általánosan összképek köthetők a történelemben az elkövetkezendő évek recesszió és egy esetleges gazdasági világválság kilátásait nyújtják. Eszünkbe juthat a népszerű dalsor, a 80-as évek sapkát viselnek. Ráadásul a Kondratyev-ciklusok alapján is hasonló gazdasági folyamatoknak kell lejátszódniuk napjainkban.

Olvass tovább

A kreatív ipar Budapesten: egy fejlett gazdaság hangsúlyosnak szánt ágazatának hazai kihívásai és jelenlegi állapota

szerzők: Lits Levente, Mátyás-Péter Tamás, Tósoki Samu Kaplony

Absztrakt:

A kreatív ipar korunkban jelentős átalakulás és ideológiai harc színtere. Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy a tágan értelmezett kreatív ipart és annak egy szeletét, a divatipart elhelyezzük Magyarország és azon belül Budapest társadalom-gazdasági keretein belül, megtalálva helyét és jelenlegi állapotát. Álláspontunk szerint az esztétikai hatalmi és társadalomfejlesztő szerepe miatt a Magyarországon kevéssé elterjedt ipar a felzárkóztatásban, illetve a régióban betölteni kívánt vezető szerephez egyaránt elengedhetetlen. Ennek ellenére kutatásunk során felmerülő fő probléma, a hálozatosodás hiánya, nem teszi lehetővé a növekedést, ami az általunk vizsgált egy évtizedben sem mutatott javulást. Egy szelete a Divatipar, melynek budapesti székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalatait vizsgáltuk. Empirikus következtetéseink szerint két elkülöníthető piaccal rendelkezik, amit az általunk készített félig-strukturált mélyinterjúkból annyival egészül ki, hogy mind a hálózatosodás, mind a jövőkép hiánya visszafogja a terület növekedési ütemét. Kutatásunk jelen stádiumában még nem tartunk a fejlesztési lehetőségek ismertetésénel, ehhez az ágazat fejlettségi diagnózisát kell széles bázisra állítani, tanulmányunk során erre törekedtünk.

Olvass tovább

A vállalkozói kultúra szerepéről

Interjú dr. Deutsch Nikolett, egyetemi docenssel, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozás és Innováció Intézet igazgatójával

A Köz-Gazdaság interjút készített dr Deutsch Nikolettel, a BCE Vállalkozás és Innovációs intézetének igazgatójával a vállalkozói kultúra, a vállalkozói tudás fejlődéséről. Az interjú a Köz-Gazdaság napokban megjelenő angol nyelvű különszámába készült. A különszám vendégszerkesztője Huszák Loretta, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem.  

Olvass tovább

A körülmények hálójában

Interjú dr. Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével

A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács elnökével, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnökével a 2023-as költségvetésről a gazdaságpolitikai kihívások fényében. Az interjút 2022. augusztus 31-én zártuk le. 

Olvass tovább

Kultúra és gazdaság viszonyáról

Válasz Lits Leventének

szerző: Szabó Dorottya

Anselm Kiefer Jég és Tűz című installációja a velencei Palazzo Ducale-ban. forrás: https://news.artnet.com/art-world/anselm-kiefer-venice-palazzo-ducale-2118444

Lits Levente tollából született meg egy széljegyzet[1] egy korábbi, ezen a platformon megjelent esszéhez kapcsolódóan. Mielőtt megpróbálnék konstruktív megjegyzéseket fűzni a párbeszédhez, szeretném megköszönni Leventének, hogy kezdeményezte a diskurzust, ezzel is elősegítve a különböző műveltségek interakcióját. Bízom benne, hogy sikerült helyesen értelmeznem a gondolatait, az álláspontjaink megvitatásával pedig közelebb kerülünk egy közös válaszhoz a felvetett probléma kapcsán.

Olvass tovább

(Z)űrzavar? – Avagy merre tovább, űrkutatás?

Forrás: Measuring the Economic Impact of the Space Sector: Key Indicators and Options to Improve Data
OECD (2020), G20 Space Economy Leaders’ Meeting (Space20)

szerző: Pókász Zoltán

A 20. században az űrkutatást nem a társadalmi jólét figyelembe vétele, hanem a másik ország fölött aratható győzelem fűtötte. Azonban ez a 21. században megváltozott, mivel a versengés helyét sok tekintetben a kooperáció vette át. Erre jó példa a mai napig is kiválóan működő Nemzetközi Űrállomás, illetve az országokon átívelő közös kutatások. Fontos
átlátni, hogy hogyan változtak meg a viszonyok az országok tekintetében, illetve milyen hasznok rejlhetnek az űrkutatás fellendítésében. Emellett hogyan lehet kvantifikálni az űrszektorba való állami befektetéseket, és így ösztönözni annak pénzügyi támogatását a kormányzatok által?

Olvass tovább

A kultúra tagadása maga a recesszió

Széljegyzet Szabó Dorottya: A kultúra a recesszió elkerülésének eszköze című cikkéhez

szerző: Lits Levente

Római romok Schönbrunnban, forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Roemische_ruine_schoenbrunn.jpg

A világ kint haddal tele, 

De nem abba halunk bele. 

Balázs Béla 

 Azt gondolom elkerülhetetlen, hogy vitát folytassunk a kultúra szerepéről és az évek óta húzódó, eszkalálódó gazdasági válság jelezte kapcsolatról, mely a kreatív ipar idealizmusát ily érvényessé tette.

Olvass tovább