Gazdaságpolitika

Interjú Dr. Palkovics László miniszterrel

Az MKT Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya és a Köz-Gazdaság szerkesztősége interjút készített Palkovics László miniszterrel az új technológiai fejlődési pályáról és ennek hatásáról a hazai felsőoktatásra és szakképzésre. Az interjút a Köz-Gazdaság 2020/3. száma mellett teljes terjedelmében közli a fejlődésgazdaságtan.hu is.

Trautmann László – Vertetics Ádám: A COVID 19 járvány utáni gazdasági helyreállítási folyamat a globalizáció trendjeire érzékeny országokban magával hozza a gazdaságszerkezet átrendeződését. A magyar gazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba hogyan fog megváltozni a következő években? A hazai gazdaságpolitikai irányítás célja a hozzáadott érték növelése az exporton belül. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg vezető export ágazatok növelik a hozzáadott értéküket, vagy az ágazatok közötti átrendeződés várható a magasabb hozzáadott értékű felé?

Palkovics László: 2020. március 20-án jelent meg a rangos nemzetközi lap, a Foreign Policy cikke arról, hogy a koronavírus-járvány visszavonhatatlanul megváltoztatja a világgazdaságot. Tizenkét meghatározó gondolkodót kérdeztek meg, akik közül nyolc kiemelte, hogy az egyik meghatározó világgazdasági fejlemény az értékláncok rövidülése lesz. Emellett felértékelődnek azok a régiók, ahol a kormányok elkötelezettek a magas hozzáadott értéket előállító befektetések támogatása mellett. Már az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevében is üzenet volt a világ számára, hogy Magyarország támogatja az innovációt, a magas hozzáadott értékű termelést akár a magyar vállalkozások megerősítésén, akár a külföldi működő tőke bevonzásán keresztül. Ezért hozunk létre a hazai egyetemek körül innovációs ökoszisztémákat, az üzlet és az egyetemek együttműködését ösztönző „science” parkokat, valamint alakítjuk át a szak- és felnőttképzést, hogy a magyar munkaerő képes legyen dinamikusan alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez. Támogatási programjainkkal a hozzáadott érték növelésére törekszünk, beleértve az újonnan megerősítendő ágazatok, valamint azon szektorok támogatását is, ahol a magyar vállalkozások hagyományosan erősek a nemzetközi versenyben.

Olvass tovább

Készítette: Cserháti Ilona – Tóth Manna

2019 őszén unikális workshop-nak adott otthont a Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek célja az volt, hogy több oldalról is áttekintsük a helyfüggetlen élet- és munkaforma helyzetét a világban, valamint annak lehetőségeit Magyarországon. A harmadik szekció egy kerekasztal-beszélgetés keretében zajlott, ahol a magyar gazdaságban rejlő – távmunkával kapcsolatos – lehetőségek és az ezek kiaknázásához szükséges gazdasági stratégiák kerültek megvitatásra a kerekasztal résztvevőinek a segítségével. A Budapesti Corvinus Egyetem részéről Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke és Trautmann László, a BCE volt dékánja, az Iparpolitikai Kutatóközpont vezetője vett részt. A beszélgetés résztvevője volt Levendel Áron is, aki az egyik leginnovatívabb közösségi munkatereket biztosító vállalkozás alapítójaként a budapesti digitális nomádélethez kapcsolódó szolgáltatások oldaláról közelítve, míg Roberta Sawatzky a széleskörű kanadai digitális nomád tapasztalatait megosztva gazdagította a vitát.

Olvass tovább

Mindkét évben szinte megállt a régi világ. 1956-ban a magyar forradalom egy pillanatra megállította a szovjet diktatúrákat Európában, a szuezi válság pedig leállította az európai gyarmatbirodalmak terjeszkedését a Közel-Keleten. Mindkét fordulat az egyéni és nemzeti szabadság lehetőségét villantotta fel az elnyomottak számára. Elindították azt a kettős történelmi folyamatot, amelynek végén megszűnt a keleti szovjet birodalom és felbomlottak a nyugati gyarmatbirodalmak.

Kedves Olvasóink a teljes cikket itt találják:

https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-fordulopontok-es-sorsfordito-evek

A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására.

https://magyarnarancs.hu/kulpol/europai-parlament-legalabb-2000-milliard-euros-helyreallitasi-csomagra-van-szukseg-129834

Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), valamint arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására egy legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség.

A nagy parlamenti többséggel elfogadott állásfoglalás szerint a helyreállítási csomag létrehozása nem mehet a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó MFF rovására, nem csökkentheti annak forrásait. A csomagot “hosszú lejáratú gazdaságélénkítési kötvényekkel” a legoptimálisabb finanszírozni, a pénzből hitelt és főként vissza nem térítendő támogatást, beruházásokat és tőkehozzájárulásokat biztosítanának.

Az állásfoglalásban az EP-képviselők felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy ne használjon “kétes szorzószámokat ambiciózus számadatok hirdetésére”, és ne hagyatkozzon “pénzügyi bűvészkedésre”.

A képviselők szerint az MFF főösszegét meg kell emelni, egyben sürgető az uniós bevételek reformja is. Ugyancsak egyetértettek abban, hogy az MFF és a gazdaságélénkítési és átalakítási alap finanszírozása ne a közvetlen tagállami befizetések növelésén keresztül valósuljon meg.

David Sassoli, az EP elnöke pénteken sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bizottság javaslata a helyreállítási tervről “semmiben nem új”, annak van néhány olyan eleme, amelyet a képviselők támogatnak. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a parlament állásfoglalásban rögzített kérései nem valósulnak meg, akkor a testület nem fog habozni, hogy éljen vétójogával.

“Itt az ideje, hogy a parlament is aktívan bekapcsolódjon a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokba. Jó lenne, ha az Európai Bizottság és a Tanács is figyelne ránk, meghallgatná véleményünket” – hívta fel a figyelmet az elnök.

Sassoli kiemelte: a parlament, annak ellenére, hogy többen gyengeséggel vádolják, “büszke és független” testület, és ebben a vitában – hiszen költségvetési témáról van szó – az övé lesz az utolsó szó. (MTI/Narancs)

Vajon lehet-e közeli realitás az egységes EU-s minimálbér, ez a politikailag különlegesen
erős, tömegvonzó, régi-új idea, különösen a szegényebb kelet-európai tagországokban és
persze Magyarországon? Lehet. De csak egy nem nagyon közeli időpontban.

Kedves Olvasóink a teljes anyagot itt találják: http://lawecon.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozgazdasagtudomanyi_kar/files/Koz_gazdasag/online_tanulmanyok/Koz-gazdasag_2020-1_18cikk.pdf