A klímaváltozás gazdasági, üzleti kérdés is, számos kockázati tényezőt rejt magában. A Köz-gazdaság 2022/4-es számában megjelent Cserényi Dóra, Czakó Karolina, Reizinger Zsófia és Veisz Ákos, mindannyian a BDO Magyarország szakértői ezzel foglalkozó tanulmánya, ami alapján interjút kértünk a szerzőktől. A tanulmányt itt olvashatják: http://retp.eu/index.php/retp/article/view/1474/1386
Beszámoló a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciájáról
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciájára került sor 2022. október 11-én. A konferencián több előadás elhangzott, a nyitó előadást Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke tartotta. Ezt követően került sor Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnöke, az országos elnökség tagja, Pulay Gyula Zoltán, az Állami Számvevőszék vezető közgazdásza, Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző- és Kutatóközpontjának egyetemi docense, Isépy Tamás, a Magyar Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője és Takács Olga, a cég makrogazdasági elemzője, Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke, Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár, Belyó Pál, az ECO-VISTA Kft. ügyvezető igazgatója, Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója és Csath Magdolna egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MKT Versenyképességi és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja, a Nemzeti Versenyképességi Tanács korábbi tagja előadására. A következőkben Csath Magdolna előadását ismertetjük.
Kerekasztal-beszélgetés a Kandó Klub keretében Alföldi Györggyel, a BME Építészmérnöki Karának dékánjával és Szabó Eszter Ágnes képzőművésszel, egyetemi tanárral
December 1-én az Ifjúsági és Vállalkozásélénkítő Egyesület szervezésében a Kandó Klub látta vendégül Szabó Eszter Ágnes képzőművészt, egyetemi tanárt, és Alföldi Györgyöt, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karának dékánját. A beszélgetést, ami körülbelül egy órás volt Mátyás-Péter Tamás, a BCE hallgatója vezette. A kiváló hangulatú beszélgetés fókuszában a budapesti kreatív ipar helyzete volt, ezt tarkították a vendégek rengeteg érdekes példával, történettel külföldi és hazai tapasztalataikról.
Más termékekhez és élelmiszerekhez hasonlóan a tészta, liszt és tojás ára is feljebb kúszott már az idei év kezdeti időszakában, de az igazi áremelkedés a megugró energiaköltségek miatt az őszi-téli hónapokban érheti a vásárlót. A már korábban árstopos liszt mellé pár nappal ezelőtt a tojás is felkerült, amely különösen a karácsonyi szezon közeledtével áruhiány kialakulásához is vezethet. Olyan nagyvállalatok is soha nem látott gazdasági és menedzsment kihívások előtt állnak, mint a Gyermelyi Zrt. Kérdés, hogy mekkora mozgásterük van, és számíthatnak-e bármiféle támogatásra, vagy minden problémát önerőből kell megoldaniuk?
A nyomorultak, forrás: https://banksyexplained.com/les-miserables-2016/
Az alábbiakban a KSH Tájékoztatási Adatbázisából gyűjtött, járási szintű munkanélküliségi adatok kerülnek bemutatásra a 2019 és 2020-as évekre vonatkozóan. Mindegyik ábra esetében az 1000 lakosra jutó nyilvántartott álláskeresők száma van feltüntetve a vízszintes tengelyen. Az adatpontok színei a jelmagyarázatban szereplő módon az egyes magyarországi régiókat jelzik, míg az adatpontok méretei a járások területének megfelelően kisebbek/nagyobbak.
Az olvasó ritka tanulmány birtokában képet alkothat a magyar agrárium és az élelmiszeripar helyzetéről. A 8 fejezet az OPTEN adatbázisa alapján mutatja be a jelen állapotot. A következtetések meghatározóak a közvetlen és a jövőbeli feladatokhoz. A teljes tanulmány hamarosan elérhető lesz Olvasóink számára is.
A rövid változatot a szerzők ismerik és jóváhagyták.
Gügész gyúrúje Platón Állam című munkájából, forrás: https://groups.sluconnection.com/event/1040219
Az Eurofound november elején publikált egy összefoglaló jelentést[1] az EU- tagországok intézményeinek két és fél évtizedes fejlődéséről és jelenlegi állapotáról. Ehhez a szerzők a Világbank által létrehozott WGI-mutatórendszert (Worldwide Governance Indicators) használták fel, mely hat önálló mutatót foglal magában: 1) szólásszabadság és átláthatóság (a választás szabadsága, szólásszabadság, stb.); 2) politikai stabilitás és erőszakmentesség (mennyire stabil az államhatalom, van-e lehetőség alkotmányellenes, erőszakos beavatkozásra, stb.); 3) a kormányzat hatékonysága (a közszolgáltatások minősége, hitelesség, politikai függetlenség, stb.); 4) a szabályozás minősége (a kormányzat képessége világos politikai akaratok megfogalmazására és végrehajtására, olyan szabályozás, amely megengedi és ösztönzi a magánszektor fejlődését, stb.); 5) a törvény hatalma (a törvények és a szabályok ereje, a szerződések betartatásának minősége, az erőszakszervezetek működése, stb.); 6) a korrupció ellenőrzése (mennyire használható fel a közhatalom egyéni érdekek érvényesítésére, beleértve mindenfajta korrupciót, valamint azt, hogy mennyire uralja az államot az elit és az egyéni érdekcsoportok, stb.)[2]. A fent bemutatott hat mutató mind arra hivatott, hogy megfogja a felelős kormányzás valamely dimenzióját.
Margaret Thatcher a Nagycsarnokban, forrás: hvg.hu
A fogyasztóiár-index a háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal podcast-adásából, amelynek témája a fogyasztóiár-index számítása volt. Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlák Főosztályának Fogyasztói Árak Osztályának vezetője beszélt a módszertanról, nemzetközi példákról és válaszolt az index számításával kapcsolatos kritikákra.
Laurence Kotlikoff: Does Prediction Machines Predict Our AI Future? Eredetileg megjelent: Journal of Economic Literature 2022, 60(3), 1052–1057
Laurence Kotlikoff, a Bostoni Egyetem közgazdászprofesszora, a New York Times bestseller-írója, cikkében összefoglaló áttekintést nyújt, Ajay Agrawal, Joshua Gans és Avi Goldfarb, 2018-ban kiadott Prediction Machines: The Simple Economics of Artificial Intelligence című könyvében foglaltakról. Kotlikoff AGG (Agrawal, Gans és Goldfarb) néven utal a világ három vezető mesterséges intelligencia (továbbiakban MI) szakértőjére. Ők mindhárman a Torontói Egyetem Rotman School of Business professzorai, akik közösen készítettek egy a Big-Think stratégiára épülő üzleti könyvet, napjaink klímaváltozást követő második legfélelmetesebb gazdasági kérdéséről, az MI forradalomról.
A The Sound of Economics podcast-sorozat 2022. október 5-i adásának (https://www.bruegel.org/podcast/inequality-across-atlantic) vendége volt Tóth István György, illetve Indivar Dutta-Gupta, akik az Atlanti-óceán két partjának tapasztalatait vetették össze az – elsősorban – a munkaerőpiaci adottságokból fakadó egyenlőtlenségek szempontjából. A munkaerőpiacok, illetve a foglalkozások jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, többek között a technológiai haladásnak, a globalizációnak és a munkaerőpiaci intézmények változásának köszönhetően. Ezeket a folyamatokat erősítette fel, vagy változtatta meg a koronavírusjárvány az elmúlt években, ami szinten hozzájárult az egyenlőtlenségek elmélyülésében.
