Edmond Berisha, Carolyn Chisadza, Matthew Clance, Rangan Gupta: (Income and oil resources: Panel evidence from the United States)
Eredetileg megjelent: Energy Policy 2021, 159: kiadás alatt
szerző: Csernus Attila, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Dr. Edmond Berisha egyetemi adjunktus a Montclair Állami Egyetem Feliciano School of Business intézetében. Carolyn Chisadza és Matthew Clance szintén egyetemi adjunktusok a dél-afrikai Pretoria Egyetem, Gazdasági intézetében, míg Rangan Gupta ugyanezen az egyetemen professzorként kutat és oktat.
BESZÁMOLÓ „A Mesterséges Intelligencia elterjedése hatásainak átfogó vizsgálata” I. KUTATÁSI MEGBESZÉLÉSÉRŐL
szerző: Balogh Attila
Dr. Kovács Zoltán alezredes 2021.11.26-án délelőtt 10.00-kor hívta össze a Budapesti Corvinus Egyetemen „A Mesterséges Intelligencia elterjedése hatásainak átfogó vizsgálata” kutatás résztvevőit egy közös megbeszélésre. A megbeszélésen több közreműködő beszámolt arról, hogy milyen témában fog az elkövetkező időszakban vizsgálatokat folytatni a projekt keretein belül.
Az automata Talosz, aki Kréta szigetét őrizte a legenda szerint, vörösalakos vázakép
– mesterséges intelligencia, drónok és kiberfegyverek
szerző: Rozmán Tímea Krisztina, egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem
Az elmúlt pár év történései alapján egyre sürgetőbbé válik az a kérdés, hogy merre tart a modern hadviselés. Ha az egyik legelterjedtebb példát hozzuk fel és megnézzük Izrael Hamász elleni „Guardian of the Walls” hadműveletét, az irány elég egyértelműnek tűnik.
Sanger, David E. (2021): „Once, superpower summits were about nukes; now, it’s cyberweapons”. (The New York Times, 2021. június 16.)
szerző: Málits Tamás – egyetemi hallgató, KU Leuven, Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma
Möbius szalag
A második világháború óta, azaz immár több mint hét évtizede az amerikai elnökök és a szovjet, majd később az orosz vezetők közötti, változó rendszerességű csúcstalálkozókon egyetlen állandó téma folyamatosan napirendre került. A két szuperhatalom nukleáris arzenálja folyamatosan magában hordozta az elrettentés szükségességét, illetve a kölcsönös megsemmisítés (MAD – mutually assured destruction) veszélyét, ami az államfők számára is folyamatos beszédtémát jelentett.
A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdaságtani Szakosztálya interjút készített dr. Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal a hadiipari fejlesztések iparpolitikai és gazdaságpolitikai jelentőségéről, és a jelenlegi hadiipari beruházások hosszú távú hatásáról. A beszélgetés hanganyagát itt találják.
Az interjú során a következő kérdéseket tettük fel:
Haditechnikai szempontból hogyan fog kinézni a jövő hadserege? Mi lesz a katona feladata és ez mennyire fog eltérni a 20. század katonai szerepétől? A hadiipari fejlesztések hogyan tudják segíteni ezt a megváltozott katonai szerepkört?
Az elmúlt néhány évben a hadiipari fejlesztések jelentős lendületet kaptak Magyarországon. Mely ágazatokat érint ez a fejlesztés, mekkora volumenűek ezek a beruházások és a hadiipari kapacitások tervezése során mennyiben voltak tekintettel a NATO-n belüli munkamegosztásra? Mennyiben számítottak a hazai ipari műszaki hagyományok?
Voltak biztonságpolitikai korlátozások a hadiipari beruházások során, a hadiipari termékek exportja esetében? Megkaphatjuk a lehetőséget a legfejlettebb technika gyártására?
A keleti blokk egyik sajátossága volt, hogy a fejlett haditechnika nem hatott a polgári szektorra és nem okozott termelékenységnövekedést. Változik-e ez most az új haditechnikai fejlesztések esetében? És ha igen, akkor hogyan lehet ezt elérni?
Interjú Prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával
Professzor Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora (fotó: Durbák György)
2021. szeptember 15-én a Köz-Gazdaság interjút készített Prof. Dr. Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával a technológiai fejlődés lehetőségeiről és szükségszerűségéről, illetve ezzel kapcsolatban az egyetemek feladatairól.
Authors: Kiss Gábor Ferenc, Corvinus University of Budapest, PhD candidate – Stukovszky Tamás, Corvinus University of Budapest, PhD candidate
The aim of the paper is to analyse the implementation of Hungarian EU funding in the most recent budgetary period which ended in 2020. The research examines the intervention fields aimed by the operational programmes and the statistics of grant applications as well. In addition, the study gives a detailed analysis about the economic development programme compared to the one in the previous financial cycle. Overall, the aim is to seek the funding practice in Hungary regarding to the sectoral priorities and the characteristic of regional allocation.
Author: Sándor Kerekes, DSc: Professor Emeritus, Corvinus University of Budapest; Department of Geography, Geoeconomy and Sustainable Development, senior researcher iASK
The circular economy strategy is closely linked to the EU's efforts to achieve a radical reduction in the amount of waste going to landfill. It is wrong to think, that packaging waste should be used within the packaging industry, as many have suggested in the strict sense of producer responsibility. Schumpeter saw creative destruction as one of the preconditions for development. The circular economy should be offensive. The economy must be transformed from a stock economy to a flow economy to achieve significant improvements in productivity and material efficiency. The public discourse on the state of the environment is very diverse. I would like to show, through a short empirical study with the help of Q methodology, how PhD students have very different views on issues related to sustainable development and the circular economy.
Szerző: Csath Magdolna, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
forrás: wikipedia.hu
A cikk elemzi a közepes fejlettségi csapda és a közepes jövedelmi csapda közötti különbségeket. Rávilágít a fejlettség humán és társadalmi mutatói és a növekedési mutatók közötti elméleti és gyakorlati eltérésekre. Foglalkozik továbbá a termelékenység mérésének ellentmondásaival, különös tekintettel a gazdasági szerkezet termelékenységet befolyásoló szerepére. Érvel végül az MKKV szektor és a családi vállalkozások, mint a teljes értéklánc kiépítésére képes olyan gazdasági szereplők fontossága mellett, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a közepes fejlettségi csapda elkerülésében és egy fenntartható versenyképes fejlődési modell megvalósításában.
A pandémia időszakában felgyorsuló digitális átalakulás jelenkorunk egyik meghatározó jelensége. A tanulmány több indikátor segítségével mutatja be a hazai digitalizációs folyamat állapotát nemzetközi környezetben. A digitális eszközökkel való ellátottság területén Magyarország kedvező helyzetben van, azonban a digitális tudás területén, valamint a vállalkozások üzleti agilitása vonatkozásában lemaradás tapasztalható. Összességében ezeken a területeken történő előrelépés szükséges lenne a nemzeti versenyképességünk fokozása érdekében
