Globalizáció és geopolitika

Interjú Pogátsa Zoltán egyetemi docenssel

Az interjú Pogátsa Zoltán értelmezésén keresztül vizsgálja a görög gazdaság jelenlegi növekedésének okait és korlátait, valamint a válságkezelés európai tanulságait. A beszélgetés központi állítása szerint Görögország „felzárkózásának” megértéséhez először az eurózóna első évtizedében kialakult, negatív reálkamatokra épülő hitel- és tőkebeáramlási buborékot kell értelmezni, amely önálló monetáris politika híján nem volt kezelhető nemzeti szinten. A buborék kipukkanása után a túlzott fiskális megszorítások – különösen az oktatás, egészségügy és infrastruktúra forrásainak visszavágása – egy évtizedre mesterségesen fékezték a növekedést. Fordulatot jelentett a 2012-es EKB-stratégia („Whatever it takes!”) és a mennyiségi könnyítés, majd a COVID-időszakban konszenzussá váló anti-megszorítási szemlélet. A mai görög növekedést Pogátsa részben a külső nyomás enyhülésével, részben a belső leértékelődéssel magyarázza, amely azonban mély társadalmi költségekkel járt: rezignációval, elvándorlással és a városi környezet leépülésével. A termelékenységi felzárkózás korlátjaként a humán tőkébe és K+F-be irányuló alacsony beruházás, illetve a földrajzi adottságokból fakadó iparosítási nehézségek jelennek meg; ugyanakkor a zöldenergia-lehetőségek kiaknázatlansága potenciális kitörési pontként kerül elő. Az interjú kitér a demokrácia stabilitására (a katonai beavatkozás elmaradásának történeti okai), valamint a Nyugat-Balkán eltérő felzárkózási pályáira, ahol a tőkehiány, az infrastruktúra-elszigeteltség és a populista politikai ciklusok mellett az EU aktívabb, „Marshall-terv-szerű” fejlesztéspolitikája jelenhetne meg kulcsfeltételként.

Németország döntő fontosságúnak tartja Latin-Amerikával való együttműködését. A teljes szöveg itt olvasható el.

This article analyzes the structural causes and the government’s response to the National Strike that began in Ecuador in September 2025. It argues that while the elimination of the diesel subsidy was the trigger, the roots of the conflict lie in the deep opposition of social movements—led by the Confederation of Indigenous Nationalities of Ecuador (CONAIE) —to the consolidation of a neoliberal and extractivist agenda. Furthermore, the article exposes a pattern of state authoritarianism, the dismantling of social and environmental institutions, and human rights violations during the conflict’s management by President Daniel Noboa’s government.

Olvass tovább

Ez a cikk elemzi a 2025 szeptemberében Ecuadorban kezdődött országos sztrájk strukturális okait és a kormány reakcióját. Arra a következtetésre jut, hogy bár a hosszú sztrájk kiváltó oka Ecuadorban a dízel-támogatás megszüntetése volt, a konfliktus gyökere az Ecuador Indián Nemzetiségek Szövetség (CONAIE) által vezetett társadalmi ellenzéki mozgalom és a neoliberális gazdaságpolitika, kitermelőipari programjainak megszilárdításában gyökerezett. Továbbá a cikk bemutatja az állami autoritarianizmus ecuadori jellemzőit, a társadalmi szociális és a környezetvédelmi intézmények leépítését, valamint az emberi jogok megsértését a sztrájkhoz vezető konfliktus során, a Daniel Noboa [1] elnök kormánya problémakezelése során.

A latin-amerikai régió nagy kihívásokkal szembesül a társadalmi, politikai és oktatási területeken, ahol a fiatalok egyre inkább aktív részvételt követelnek, hangot adva véleményüknek, ötleteiknek és aggodalmaiknak. A teljes cikk itt található.

A Budapesti Corvinus Egyetem E-épületét bizonyára a legtöbb olvasó jól ismeri. Egy letisztult neoklasszicista vámpalota, mely az öreg Duna partján áll, és hosszú évtizedek óta néz farkasszemet a szecessziós díszekben pompázó Műegyetemmel. Ez a mitikus kép egy szép metaforája a különböző, ám egyaránt fontos tudományterületek vitáinak és együttműködéseinek, melyben a két egyetem, mint a bölcsesség két fundamentuma jelenik meg. A beszámoló itt olvasható.

Az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a ritkaföldfémek iránt, miután nyilvánvaló lett azok stratégiai jelentősége néhány meghatározó, jellemzően csúcstechnológiát képező ágazatban, s a környezetkímélő, tiszta energiatermelés területén. A geopolitikai szempontok felértékelődése fokozta ezt az érdeklődést, miután a világgazdaság ritkaföldfém-ellátásában Kína abszolút domináns szerepet tölt be. A Kínától – ezen a téren is – fennálló függés arra ösztönzi a legfejlettebb országokat, hogy alternatívákat keressenek – ami különösen nehéz, mivel a ritkaföldfém-lelőhelyek földrajzilag erősen koncentráltan fordulnak elő. Fokozta a a ritkaföldfémek világgazdasági szerepére irányuló érdeklődést a Trump elnök által kirobbantott kereskedelmi háború, s azon belül az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus – ami élesen ráirányította a világ figyelmét a ritkaföldfémek stratégiai jelentőségére, s a kínai dominanciából származó globális sebezhetőségre.

Az alábbiakban áttekintjük a ritkaföldfémek jellemzőit, fő felhasználási területeit, gazdasági fontosságát, majd bemutatjuk a ritkaföldfémek globális kereskedelmének fő mennyiségi jellemzőit. Ezek alapján elemezzük a ritkaföldfémek geopolitikai és geoökonómiai fontosságát és ismertetjük a globális ritkaföldfém-piac főszereplőinek magatartását, valamint a világgazdaság főbb szereplőinek törekvéseit az új helyzethez, kockázatokhoz és veszélyekhez való alkalmazkodásra.

The United States has repeatedly sought to draw India away from Eurasian frameworks of cooperation and integrate it more firmly into the Western strategic orbit. Nevertheless, India has largely preserved a posture of neutrality in foreign and security policy. It has maintained diversified strategic relations with the United States, the European Union, and the Russian Federation, while simultaneously pursuing efforts to normalize ties with the People’s Republic of China—even during periods when Western powers attempted to leverage Sino-Indian border disputes for geopolitical advantage.

Olvass tovább

1981. november 18.

Ritter Tibor hagyatékából

Ritter Tibor megőrzött anyagai között található Ronald Reagan stratégiai fegyverzetkorlátozásról tartott beszéde (https://millercenter.org/the-presidency/presidential-speeches/november-18-1981-speech-strategic-arms-reduction-talks), amiből Tibor kiemelt bizonyos részeket. Ezeket közöljük az érthetőség érdekében egy kicsit tágabb kontextusban.

Olvass tovább