Mary E. Lovely “The Trouble With Trans-Pacific Trade”, Foreign Affairs, 2023 január
Magellán szobra a lisszaboni Felfedezők emlékművén, forrás: https://en.wikipedia.org
Mary E. Lovely a Foreign Affairs 2023. januári számában megjelent cikkében átfogó elemzést közöl az Indai és Csendes-óceáni Gazdasági Keretről (Indo-Pacific Economic Framework, IPEF) és annak a térség gazdasági helyzetére gyakorolt hatásairól. Az amerikai kormányzat által indítványozott kereskedelmi megállapodás célja, hogy betöltse azt az űrt, amelyet az Egyesült Államok 2017-es kilépése a Csendes-óceáni Partnerségből (Trans-Pacific Partnership, TPP) hagyott maga után. A szerző megvizsgálja az IPEF potenciális előnyeit és kihívásait, és elmélyül az USA indo-csendes-óceáni térségre vonatkozó kereskedelempolitikájának tágabb összefüggéseiben.
Interjú Goreczky Péterrel, a Külügyi Intézet vezető elemzőjével
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút kért Goreczky Pétertől az indo-csendes-óceáni térség világpolitikai és világgazdasági szerepéről. Az interjú során érintettük a térségben jelen lévő nagyhatalmak működését, a térség országainak fejlődési elképzeléseit és a térség hozzájárulását a világpolitikai stabilitáshoz.
Házfaragás, amelyen a maori felfedező, Kupe látható (lapáttal a kezében) két tengeri lénnyel a lábánál, forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Kupe
Charles Edel: The AUKUS Wager More Than a Security Pact, the Deal Aims to Transform the Indo-Pacific Order Foreign Affairs, 2023 augusztus 4.
Charles Edel a Foreign Affairs 2023. augusztusi számában megjelent cikke az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti AUKUS védelmi együttműködés jelentőségét, kihívásait és lehetséges hatásait tárgyalja. A cikk hangsúlyozza az AUKUS által képviselt stratégiai váltást, annak az indo-csendes-óceáni térségre gyakorolt szélesebb körű hatásait, valamint a hatékony végrehajtás szükségességét a kívánt célok elérése érdekében.
Ro Khanan: The New Industrial Age – America Should Once Again Become a Manufacturing Superpower, összefoglaló a Foreign Affairs 2023, 102(1): 141-154 cikke alapján
A Wright fivérek első repülése 1911-ben, forrás: https://eu.mansfieldnewsjournal.com/story/news/2021/12/14/states-join-tribute-first-flight-orville-and-wilbur-wright/6493572001/
Sokan az amerikai álom szertefoszlását látják abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben egyre inkább kiszolgáltatottabb lett az áruimportnak. Az ország 1998 óta növekvő kereskedelmi hiánya következtében közel 5 millió jól fizető gyártóipari munkahely szűnt meg és 70 000 gyár került bezárásra. Ez a kisvárosok elnéptelenedéséhez, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez, valamint a gyártási tevékenységek part menti városokba történő koncentrálódásához vezetett. Ezen folyamat nem csak az amerikai gazdaságnak, hanem a demokráciának is ártott.
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút készített Kis-Benedek József egyetemi tanárral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Milton Friedman Egyetem oktatójával. Az interjúban érintettük az orosz-ukrán konfliktus hosszabb távú biztonságpolitikai hatásait, következményeit Eurázsia geopolitikai szerkezetére nézve, és az amerikai szerepvállalást ebben a tekintetben. Az interjú 2023. május 30-án készült.
Edgar Degas: A tőzsdén, 1879, forrás: http://www.literatura.hu/archivum/degas/degas.html
Absztrakt
A geopolitika szerepe a pénzügyi elméletben és gyakorlatban is felértékelődik. Jelen tanulmány a geopolitika és a részvénypiac közötti főbb kapcsolódási pontokat igyekszik vizsgálni. Kutatásunk motivációja továbbá az elmúlt időszakban egyre fontosabbá váló geopolitikai kockázati faktor, valamint a részvénypiaci hozamok közötti kapcsolódás bemutatása. A tanulmányban a klasszikus geopolitikai elméletek bemutatása mellett a közelmúlt eseményeire fókuszálva lehetséges kapcsolódási pontokat mutatunk be a részvénypiaci hozamok és a geopolitikai kockázati index (GPR) között az Egyesült Államok és Kína, valamint a CEE régió vonatkozásában. Tanulmányunk alapján a nemzetközi diverzifikációnál szerepet kaphat a geopolitikai kockázat, amely a vizsgált időszakban a hozamokra jellemzően negatív hatással bírt.
Interjú dr. Jeszenszky Gézával, egyetemi tanárral, korábbi külügyminiszterrel
forrás. iask.hu
A Világpolitika és közgazdaságtan interjút kért dr. Jeszenszky Gézától, korábbi magyar külügyminisztertől a világpolitikai folyamatok alakulásáról, arról, hogy mi várható 2023-ban. Az interjú szövegét 2023. április 30-án zártuk le.
Zsinka László, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A Katolikus Egyház 2021-ben emlékezett meg XIII. Leó pápa Rerum novarum (1891) kezdetű enciklikája kibocsátásának 130. évfordulójáról. A nevezetes dokumentumot a katolikus társadalmi tanítás alapkövének szokták tekinteni, ami azóta sokat gazdagodott, és számottevő fejlődésen ment keresztül. Széleskörű hatása miatt nem meglepő, hogy az enciklika évfordulója a tudományos világban is visszhangot keltett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem például konferencia megszervezésével akarta kifejezésre juttatni a problémakör jelentőségét.[1] Azóta Ferenc pápa másodszor érkezik Magyarországra, és a katolikus egyházfő látogatása a hívők lelki közösségének megerősítésén túl újult erővel veti fel az Egyház és a (poszt)modern társadalom közötti sokrétű kölcsönhatások kérdését. Különös figyelmet érdemel e téren a katolikus szociáletika, aminek eredeti szemlélete alkotó módon járult hozzá a 20. század politikai és gazdasági gondolkodástörténetének alakulásához. A Rerum novarum után enciklikák sora látott napvilágot, amelyek nemcsak aktuális társadalmi problémákkal foglalkoztak, hanem számos esetben megelőzték korukat kérdésfelvetéseikkel.[2] VI. Pál pápa 1967-ben kibocsátott Populorum progressio kezdetű enciklikája például elsők között fogalmazta meg, hogy a népek fejlődése globális problémák kialakulásához vezet, amit az emberiség családjának közösen kell megoldani.
Interjú dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjával
A Világpolitika és közgazdaságtan a pápalátogatás alkalmából kért interjút a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjától, dr. Birher Nándortól. Az interjú lehetőséget adott számunkra arra is, hogy az egyetem szerepéről beszélgessünk a vallási gondolkodásban, Ferenc pápa társadalmi tanításán és a világvallások közötti párbeszéden túlmenően.
A cikk szerzője Uri Dadush neves közgazdász és kutató, aki számos területen dolgozik, köztük a nemzetközi kereskedelem, a gazdasági növekedés, az iparpolitika és a fejlődési politika területén. Dadush karrierje során számos fontos szerepet töltött be, többek között a Világbanknál és az OECD-nél is dolgozott vezető szerepkörben. Jelenleg a Nemzetközi Gazdasági Társaság vezetője és a Bruegel gazdaságkutató intézet tagja. Dadush rendszeresen publikál tanulmányokat és cikkeket az államok közötti kereskedelem, a gazdasági növekedés és a globális gazdaság kérdéseiről. Ő is egyike azoknak a szakértőknek, akik kiemelten foglalkoznak a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatokkal és azok hatásával a globális gazdaságra.
