Jan Bruegel: Édenkert, 1620, forrás: wikipedia.org
A Latin-Amerika és a Karib-térség országainak fenntartható fejlődéssel foglalkozó fóruma kulcsfontosságú regionális mechanizmus a 2030-ig szóló terv a fenntartható fejlődési célok, azok célkitűzései és végrehajtási eszközei, valamint a fejlesztés finanszírozásáról szóló addisz-abebai cselekvési program végrehajtásának nyomon követése és értékelése szempontjából. Ezt a fórumot a Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság (ECLAC) tagállamai hozták létre 2016 májusában, a Bizottság harminchatodik ülésszakán, Mexikóvárosban.
Paradise by Jan Bruegel, 1620, source: wikipedia.org
The Forum of the Countries of Latin America and the Caribbean on Sustainable Development is a key regional mechanism for monitoring and evaluating the implementation of the 2030 Agenda, the Sustainable Development Goals (SDGs), their targets, and means of implementation, as well as the Addis Ababa Action Agenda on financing for development. This forum was created by the member states of the Economic Commission for Latin America and the Caribbean (ECLAC) in May 2016, during its thirty-sixth session in Mexico City.
Dr. Csáki György egyetemi tanár régóta foglalkozik a globális pénzügyi piacok működésével és a fejlődésgazdaságtannal. Az interjú apropóját Magyarország kínai hitelvétele adta, ennek kapcsán kérdeztük a szakértőt a nemzetközi pénzügyi folyamatokról, a COVID-válság idején jelentősen eladósodott országok pénzügyi kezeléséről és a nagy pénzügyi központok monetáris politikájáról., További kérdés, hogy számít-e az 1980-as évekhez hasonló pénzügyi válságra.
Csáki György 1953-ban született, 1976-ban diplomázott a Mark Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdasági Tervezés szakán, 1985-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa. 1976 óta tanított politikai gazdaságtant, világgazdaságtan, nemzetközi gazdaságtant, 2006-ban habilitált, 2008-ban lett egyetemi tanár. 2020-ban ment nyugdíjba a Szent István Egyetem GTK Nemzetközi gazdaságtan tanszékének vezetőjeként. Az MTA IX. Osztály Nemzetközi és fejlődéstanulmányok Bizottságának alelnöke, a Külgazdaság Szerkesztő Bizottságának tagja. Nemzetközi gazdaságtan című tankönyve öt nyomtatott és egy elektronikus kiadásban jelent meg a Napvilág Kiadónál.
Argentína a közelmúltban Latin-Amerika egyik legalacsonyabb bérekkel rendelkező országává vált, annak ellenére, hogy a világ egyik legdrágább országa. Az infláció és a munkanélküliség továbbra is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) visszafizetéséhez szükséges dollárfelhalmozás érdekében végrehajtott gazdasági kiigazítások csak súlyosbítanak. Ez a helyzet aránytalanul súlyosan érinti a többséget, miközben a nagyvállalatok továbbra is jelentős nyereséget termelnek.
Argentina has recently become one of the countries with the lowest wages in Latin America, despite also being one of the most expensive in the world. Inflation and unemployment continue to erode the purchasing power of workers, exacerbated by the economic adjustments made to accumulate dollars for the repayment of the International Monetary Fund (IMF). This situation disproportionately affects the majority, while large businesses continue to earn substantial profits.
Antonio Herrera Toro, Ricaurte in San Mateo, 1898, Galeria de Arte Nacional, Caracas – Venezuela, forrás: wikipedia.org
A július 28-i választásokon két fő jelölt indult: Nicolás Maduro, aki 2013 óta van hatalmon, és Edmundo Gonzalez Urrutia, az ellenzéki koalíció jelöltje. Mögötte azonban a fő ellenzéki vezető Maria Corina Machado volt, aki az előválasztásokon győzött, de aztán a nyilvántartásba vételkor letiltották, végül egy sor megállapodás után végül Edmundo indításáról döntöttek.
Antonio Herrera Toro, Ricaurte in San Mateo, 1898, Galeria de Arte Nacional, Caracas – Venezuela, source: wikipedia.org
For the July 28 elections there were two main candidates: Nicolás Maduro, who remains in the power since 2013 and Edmundo Gonzalez Urrutia, candidate of the opposition coalition. But behind him, the responsible of the main opposition is the leader Maria Corina Machado who had won in the primaries but then at the time of enrolment they disabled finally after a series of agreements they ended up enrolling Edmundo.
During the pandemic, the essential nature of water became evident through the simple act of handwashing. Discussing water in a country like Mexico highlights various realities marked by significant inequalities. In 2019, Mexico’s National Water Commission reported that only 58% of the population had consistent access to water. Meanwhile, 10 million people lacked access, were unaware of water quality, or did not receive a continuous supply. The lack of water, coupled with extreme poverty, is one of the primary indicators of inequality affecting millions of Mexicans. In 2018, the National Council for the Evaluation of Social Development Policy (CONEVAL) estimated that 9.3 million people lived in extreme poverty.
A világjárvány idején a kézmosás egyszerű aktusán keresztül vált nyilvánvalóvá a víz alapvető fontossága. A vízzel kapcsolatos viták egy olyan országban, mint Mexikó, rávilágítanak a különböző, jelentős egyenlőtlenségekkel jellemezhető helyzetekre. 2019-ben a mexikói Nemzeti Vízügyi Bizottság jelentése szerint a lakosságnak csak 58%-a jut folyamatosan vízhez. Eközben 10 millió ember nem rendelkezett hozzáféréssel, nem volt tisztában a vízminőséggel, vagy nem kapott folyamatos ellátást. A vízhiány a rendkívüli szegénységgel párosulva a mexikóiak millióit érintő egyenlőtlenségek egyik fő mutatója. A Szociális Fejlesztési Politikát Értékelő Nemzeti Tanács (CONEVAL) becslése szerint 2018-ban 9,3 millió ember élt mélyszegénységben.
